Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-01-28 / 4. szám

a döntvény Rómából: jam decisum est, mint a lapok kürtölgették. Sajátságos jelenség, hogy a független magyar államnak és liberális kormányának a Vatikánban diktálnák a törvényt. Az uj hercegprímásról is hirdették, hogy teljes felhatalmazást nyert a pápától arra nézve, hogy az államkormánynval egvezkedhessék és a két év óta tartó viszály elintézésére az államot is, egyházat is kielégítő modus vivendit elfogadhassa. Mi legyen az a modus vivendi, milyen a békés megoldás ? arról még hallgat a krónika. * Püspöki látogatás. Szász Károly dunamelléki ref. püspök püspöki körútját a folyó év tavaszán a solti egyházmegyében folytatja. Az erre vonatkozó körleveleket e napokban küldte szét a nevezett egyházmegye összes egyházaihoz. Ez a körút* annyival inkább érdekes lesz, mert tudvalevőleg püspökünk az egyházmegyében mint kunszentmiklósi és majd szabadszállási lelkész több mint 1.0 évig lelkészkedett; 1860—61-ben pedig az egyházmegyének esperese volt. * A kisdedóvás Nagy-Kőrösön. Nagv-Kőrös városa, tekintettel az óvó-törvényre, de legelső sorban a városban rég érzett hiányra, városi közgyűlési határozattal kimondta, hogy a város négy különböző pontján két községi rendes óvodát és két községi menhelyet állít föl. Az óvodáknál az óvónők évi fizetése szabadlakáson kívül 500 frtban állapíttatott meg. A város e határozatról már értesítette is a kir. tanfelügyelőt, ki a városnak teljes elismerését nyilvánította elhatározásaért. * A szatmári ref. nyolcosztályu főgimnáziumnak Csáky Albin gróf közoktatásügyi miniszter legutóbb a nyilvánosságot s az 1891—92. évre az érettségi vizsgálat tartásának jogát megadta. * Római visszhang vallásos estélyeinkre. Csávolszky József váczi kanonok, Pestvármegye legutóbbi közgyűlésen megtámadta Földváry Mihály alispánt, mert ez a vármegyeház nagy termét felekezeti felolvasások s különösen >felekezeti imák* tartására engedte át. »Nem ahhoz kívánok szólani, mondá többek között, ami az alispáni jelentésben benne van, hanem ami abban nincs; arról, hogy ezt a termet, melyben a közgyűlést tartják, felekezeti felolvasások céljaira engedték át; nem a felolvasások ellen van kifogásom, nem is a felolvasások tárgya ellen, pedig az inquisitióról, a hugonottákról tartottak itt előadásokat, melyek a katholikusok érzékenységét sérthetnék;« de ismétli, nem ezért szólalt fel, hanem azért, mert tudomására jutott, hogy itt felekezeti imákat mondanak el; ezt nem engedné meg, mert a terem a megye túlnyomó részben katholikus lakosainak tulajdona is. E kvaliflkálhatatlan türelmetlenségre Földváry alispán oly talpra esetten, oly igazi szabadelvüséggel felelt meg, hogy szavaihoz alig tudnánk valamit adni a magunk szempontjából. Nagy csudálkozással hallgatta — úgymond — a kanonok kijelentéseit, mert azokat nem képes megérteni; azok az imák, amelyek itt elhangzottak, olyan magasztos dicsőítései az Istennek, minden felekezeti célzat nélkül, hogy meg van győződve róla, hogy azokat maga a felszólaló kanonok is áhítattal, mondaná el; a felolvasásokat illetőleg kijelenti, hogy az inquisitióról szóló előadás (mi hozzá teszszük: a hugonottákról szóló époly mértékben) olyan szép történeti felolvasás volt, hogy azt minden katholikus meghallgathatta vallási meggyőződésének sérelme nélkül; a mi pedig a jövőt illeti, biztosítja a felszólalót, hogy bármely felekezet kérje is tőle a megye termét hasonló célra, ha az egyébként elfoglalva nem lesz, szívesen bocsátja rendelkezésre, legyen az a felekezet katholikus unitárius vagy más felekezet. Percekig tartó zajos éljenzés és taps adta meg e feleletnek sanctióját, melyért úgy az érdemdús alispánnak, mint a megyegyülés szabad szellemű tagjainak hálás köszönetet mondani el nem mulaszthatjuk. * Kérelem. Tisztelettel alulírottak kérjük a t. kartársainkat, akik az »álló-írással« osztályaikban már próbákat tettek: szíveskedjenek e téren szerzett tapasztalataikat velünk levélben vagy levelező lapon közölni. Mi viszont szívesen szolgálunk a t. kartársaknak útbaigazítással az álló-írás ügyében, ha megkereséseikhez a viszonválaszra szükséges levéljegyet csatolják. Kitűnő tisztelettel: Böngérfi János és Kárpárti Béla fővárosi tanítók. (Budapest, IX. ker. Lónyay-utca népiskola). * Anderledy A. a jezsuita-rend generalisa jan. 19-én influenzában meghalt. Anderledy 1819-ben született Briegben, Svájc wallisi kantonjában. 19 éves korában a jezsuiták rendjébe lépett s theologiát tanult Rómában és Freiburgban. 1853-ban rektora lett a jezsuiták kölni papnevelőintézetének, 1856-ban rektora a paderborni theologiai kollégiumnak, 1859-ben tartományi főnök, 1865-ben Maria-Laachban az erkölcstan professzora, 1869-ben rektor ugyanott, 1870-ben Beck generális assistense Rómában, 1883-ban a generális vikáriusa, 1889 óta jezsuita generális. A Vatikánban nagy tekintélye volt, »fekete pápá*-nak hivták. Halála nagyon leverőleg hatott a »fehér« pápára. * Gyászrovat. Molnár Lörincz töki lelkész, a vértesaljai egyházmegye Nesztora, f. hó 24-én este 6 órakor hosszas haldoklás után meghalt. Temetése szerdán d. e. 11 órakor lesz. A gyászszertartást illetőleg Koncz Imre vértesaljai esperes a következőleg intézkedett: A háznál imát mond Balogh György bicskei lelkész; orátiót tart: Urházy Sándor verebi lelkész. A templomban prédikál: Dézsi Mihály biai lelkész, s a sirnál Farkas Sándor, a boldogult segédlelkésze. — Horváth Mihály lepsényi lelkész, a mezőföldi egyházmegye huzamos időn át volt esperese, életének 84-ik évében elhunyt. Béke hamvaira! ADAKOZÁS. A protestáns országos árvaházra: Barna Antal ref. lelkész Körtvélyesen 1 frt 50 kr. — A dunaszentgyörgyi ref. egyház egy tagja, Kátai Endre ref. 1. által 70 kr. — A 2-ik számban kimutatott adományok hozzá számításával a jelen közlés összege: 28 frt 17 kr. Kiadóhivatal. A Károli-alapra az alsó-bácsi ref. egyházmegyéből jubiláris istenitiszteleteknél eszközölt gyűjtésekből befolyt s a főt. püspöki hivatal ulján a M. Prot. írod. Társ. pénztárábá beküldetett 35 frt 73 kr., a vértesaljai, ref, egyházmegyéből 29 frt 68 kr., a kolozsvári ref. egyházbői 32 frt 65 kr. és a kiliti ref. egyházból (Szalay F. espereseúr által) 2 frt összesen 99 frt 46 kr., Budapest 1892, január, 26. Kenessey Béla, a M. Prot. írod. Tái's. titkára. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.