Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-12-08 / 53. szám
tálukból« eddig a szöveg marad, az ezutáni rész elhagyatván, így egészíttetett ki: »csak a fegyelmi törvények szerint és csak a fegyelmi eljárás szerint mozdíthatók el«. A 24. §. második bekezdésének ezen szavai után: »Ideiglenesen tanítóul« Szeremley József indítványára e szó tétetett: »rendszerint*. Az ezutáni rész változatlanul maradt. A 25. §, a szöveg szerint elfogadtatott. A 26. §. mely a tanítói hivatal megüresedéséről és betöltéséről szól, második mondatának: »A megválasztott egyén okmányai közül, ha* szavai után ez tétetett: »ha rendes tanító volt*. A következő rész a szövegezés szerint hagyatott. A 27., 28. és 29. §-ok változatlanul maradtak. A 30. §. szintén eredeti szövegében hagyatott. Kálmán Gyulának azon módosításával szemben, mely a §. 2. b) második bekezdésének ezen szavai után »10 évi átlagát számítva« betétetni akarja ezen szavakat: »az iskolaszék által, az esperes hozzájárulásával*. A 31., 32., 33., 34., 35 , 36. §-ok vita nélkül helybenhagyattak. A 37 §. szintén elfogadtatott Ssinyei Gerzson azon módosítási indítványával szemben, mely a §. végső — >és annak tagjait választja« — szavait kihagyatni célozza. A 38., 39. és 40. §-ok elfogadtatnak. A 41. §. köz. Degenfeld József indítványára az egyet, konvent által készített törvényjavaslat 300 §-ával összhangzásbr hozatala végett, a bizottságnak visszaadatott. A 42. §. eredeti szövegezésében maradt Beöthy Zsigmondnak azon betoldási módosításával szemben, mely szerint a §. harmadik bekezdésének ezen szavai után: »főleg az iskola szellemi*, ezen szavak tétessenek »és erkölcsi *. A 43, 44., 45. és 46. §-ok változatlanul hagyattak. A 47. §. szintén módosítás nélkül hagyatott Ssinyei Gerzson azon indítványával szemben, mely a §. »és szervezetének megállapítása az* szavai után »az országos törvények keretében« szavakat bevétetni ajánlja. A 48., 49., 50., 51., 52. és 53. §-ok változatlanul hagyattak. A 53. §. után egy új szakasz bevételét indítványozza Antal Gábor, melyben intézkedés tétessék — a már elfogadott 16. §-nak megfelelőleg — az állami, vagy más nem ev. ref. felekezeti tanító- vagy tanítónőképezdékben a ref. vallású növendékek vallásos oktatásárál, oly formán, hogy az arról való gondoskodás az illető egyházkerület feladata legyen. A zsinat e szakasznak felvételét feleslegesnek tartván, minthogy más helyen erről intézkedés történt, az indítványt mellőzi. A 54. §-ba a 2. szám után külön 3. sz. alá a Garzó Gyula már említett, elfogadott indítványának megfelelő pótléka tétetett. E pótlék a következő: »Diakonissaképző intézetek, amelyekben az elemi ismereteket már elsajátított, jó nevelésű 15—30 éves hajadonok és gyermektelen özvegyek evangéliumi elvek szerint képeztetnek ki árvaházakba és szeretetházakba a diakonia terén való munkásságra*. Az 55., 56., 57., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66. §-ok változatlan hagyattak. A 67. §. újabb szövegezés végett a bizottságnak visszaadatott. A 68. és 69. §-ok, melyek a már használatban levő törvények közül vétettek át Kiss Albert szerint, különféle intézkedéseket tartalmaznak, s épen ez az oka annak, hogy középiskoláinkból még ma is hiányzik az egységes tanítás. Nem fogadja el a §-ok azon intézkedéseit, melyek szerint a tankönyveket az illető tanártestület állapítsa meg, hanem ezt az egyházkerületek jogkörébe óhajtja helyezni. Váró Ferencz szerint Kiss Albert propositiója oly mérvű centralisatióra vezetne, minő még az állami iskolákban sincs. Azt az önállóságot, minő e §-okban van, még az állam is megadja iskoláinak. Az egyházkerületek azáltal, hogy a tankönyveket az illető tanártestület állapítja meg, semmi jogcsorbulást egyátalán nem szenvednek, annyival is inkább, mert az ellenőrzési jog az ő biztosítékok Szász Károly a 69. §. negyedik sorának e szava után »tanártestületei* betétetni óhajtja »és igazgató tanács«. Tóth Jenő ugyané §. .negyedik sorának »választják* szava után »a tankönyvek változtatása az igazgató tanács jóváhagyása mellett történhető« betoldást ajánlja. A zsinat, a Kiss Albert modósítása visszavonatván, a Tóth Jenőé mellőzésével, a Szász Károlyét fogadja el. A 70., 71., 72. §-ok elfogadtatnak. A 73. §. hol a gimnáziumok igazgatásáról és azokban az oktatásügy intézőiről, nevezetesen a 3. sz. alatt a felsőbb egyházi hatóságok egyes tényezőiről van szó, Győry Lajos kihagyni indítványozza az »egyházmegye« szót. Tóth Dániel a 2. számban az igazgató tanács után »a presbyteriumot« óhajtja megnevezni, mint szintén felsőbb hatóságot. Gr. Degenfeld József a 2. számba ezen szavakat: »az igazgató tanács« kiegészíteni indítványozza a következőleg: »és a középiskolát fentartó testület«. A zsinat. Tóth Dániel indítványának mellőzésével, mind a Györy Lajos, mind a gr. Degenfeld József módosítását elfogadja. A 74. §. változatlanul eredeti szövegében hagyatik. A 75. §-ból Szász Károly indítványára ezen szavak: »a didaktikai kérdésekben és* —mint szükségtelen ismétlés — elhagyatnak. A 76. §. épségben megmarad. A 77. §., mint a módosított 73. §-al ellenkező intencióju, kihagyatik. A 78., 79., 80. és 81. §-ok változatlanul maradnak. Az idő előrehaladottsága miatt az elnökség a következő ülés napirendjére a javaslat folytatólagos tárgyalása mellett több kisebb ügynek, nevezetesen: Özv. Osváth Józsefné kérvénye, a tiszáninneniek kérelme, Bartha Mór kérvénye, Antal Gábor indítványa, Koncz Imre indítványa esetleg a Debreczenben állítandó tanári fakultás és Kolozsvártt az egyetemmel kapcsolatosan szervezendő theologiai fakultásra nézve a 15-ös bizottság véleményének tárgyalását tűzve ki, az ülést bezárja. Hatodik ülés november 30-án. Elnökök: Papp Gábor püspök és Tisza Kálmán főgondnok; a jegyzőkönyv vezetője Mitrovics Gyula, a szólóké Szúnyogh Szabolcs. A jegyzőkönyv hitelesítése után Mitrovics Gyula jegyző és az iskolaügyi bizottság előadója előterjeszti a zsinat mult ülési utasítása szerinti revideált szövegét a javaslat 41. és 67. §-ainak. E szerint a revideált 41. §. így van: a harmadik sor »felmerülő« szava után »e törvényben a 300 §-ban a törvény elé nem tartozó kérdésekben* szavak teendők. A 67. §. teljes szövege a következő: >A nem ev. ref. felekezeti középiskolába vagy középiskolai jelleggel biró más intézetekbe járó ev. ref. vallású tanítványok vallásos oktatásáról az egyházkerület intézkedik s amennyiben a felmerülő költségek fedezetét nem teljesíthetné, az egyetemes konventhez kérését felterjeszti*.