Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-29 / 56. szám

m.-szigeti régibb és újabb templom viszontagságos történetét ismerteti Szikszay Zoltán lelkész tollából, különösen kiemelvén Szőllősy Antal főgondnok rendkívüli érdemeit az új templom felépítése körül. Majd egy lendületes történeti rajz következik a m.-szigeti ó-egyházról Szilágyi Istvántól. A felavató ünnepély rövid leirása után közölve van Kiss Áron püspök úr felavatási imája, Tabajdy Lajos szatmári lelkész alkalmi beszéde, Szigethy Zoltán huszti lelkész keresztelési, Szikszay Zoltán m.-szigeti lelkész esketési, Zsigmond Sándor h.-szoboszlói lelkész urvacsorai beszéde s Csernák István esperes bezáró beszéde. Az Emlékkönyv névszerint felsorolja a templomra befolyt adományokat, melyek főösszege 12.843 frt 69 kr. — A magában is értékes s jövedelmével jótékony célt segítő Emlékkönyvet melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. ** Előfizetési felhivás. A magyarországi népolctatásügy, kereskedelmi és ipari szakoktatás szervezete és közigazgatása cím alatt Lévay Ferencz osztálytanácsos, dr. Morlin Emil titkár és Szuppán Vilmos tanítóképezdei igazgató, mindannyian a közoktatásügyi minisztérium alkalmazottjai, mint szerkesztők és az Eggenberger-féle könyvkereskedés mint kiadó előfizetési felhívást bocsátottak ki. A munka a kisdedóvásra, népoktatási intézetekre, felsőbb leányiskolákra, kereskedelmi tanintézetekre és a közoktatási minisztérium hatáskörébe tartozó ipariskolákra vonatkozó összes törvények, szabályrendeletek, utasítások, rendeletek és döntvények gyűjteménye lesz. Az értékes gyűjteményes munka terjedelme mintegy 80—100 nagy 8° ívre, megrendelési ára 100 ívnyi terjedelem mellett 8 frtra van tervezve. Megrendelési határidő f. évi december hó vége, megjelenés ideje 1893 december vége. Megrendelések az Eggenberger-féle könyvkereskedésbe (Budapest, IV., Ferencziek-tere 2. sz.^intézendők; a munka ara a megjelenés után fizetendő. ** A kisdedóvás és Frőbel kisdednevelési rendszere. Irta Kraffszky József,, Esztergom-főegyházmegyei áldozó pap. Budapest, 1892. Bózsa Kálmán és neje könyvnyomdája. 501 lap, kötött példány. Ára 3 frt. — Egy lelkes római kath. pap alapos és nagy ügyszeretettel irott becses munkája, melynek értékéből bár sokat levon szerző erős pápistasága, de e markáns felekezetiség egyszersmind azt is dokumentálja, hogy a kisdedóvás fontos kérdésében mennyire uralkodó vonás a vallás-erkölcsi és egyházi mozzanat. A római dogmatikus szemponttól eltekintve, szerző munkája alapos tanulmány gyümölcse, melyet minden izében a kisdednevelés erős szeretete hat át. Éles szemekkel kutatja fel és kiváló ügyességgel tárja az olvasó elé mindazon előnyöket, melyeket a kisdednevelés intézménye kellő ápolás mellett nemzetnek, társadalomnak és egyháznak egyaránt nyújt. Jól kidomborított vázlatát adja a kisdedóvás múltjának és jelenének Világos képét mutatja meg a rendszernek, megismerteti a kisdedóvás és kisdednevelés eszközeit. Meggyőzőleg bebizonyítja, hogy a kisdednevelés eszközei az egyházi és vallás-erkölcsi nevelés céljaival ellentétben nem állanak, sőt hogy a nemesebb lelki tehetségek felébresztése és a munkára szoktatás által a morális nevelés első tényezőivé is válnak. A jól irott, alapos és lelkesítő munka melegen ajánlható nem-pápista olvasónak is. A kisdednevelés oltárán pápista és kálvinista közösen és egyetértve áldozhat, ha nemzetét és a kisdedeket igazán szereti. Az áldozatkész szerző hozzánk intézett levelében annak közzétételére is fölkért, hogy művét a kálvinisa és lutheránus papságnak, az- óvónőknek, tanítóknak, tanároknak és segédlelkészeknek 3 frt helyett 2 frt kedvezményi áron adja. Megrendelések a szerzőhöz intézendők. Nyitra-Komjáthba. Felhívjuk rá az érdeklődők figyelmét. ** Tiszafüred vidéke a népvándorlástól kezdve, irta Tariezky Endre. Az egri érseki líceum nyomdájából kikerült füzetben a szerző azt kutatja, hogy a hunnok és a magyarok bejövetele s a XVI. században János király hadvonulása mennyiben érintette a tiszafüredi Kócsszigetet. A kócsi sziget alatt érti azon területet, melyen Tiszafüred, T.-Szőllős, fgar, Nagy-Iván, Szent-Imre és Nagy-Kunmadaras falvak fekszenek. Kimutatja, hogy a hunnok első fő-hadiszállása Debreczentől nyugatra, Újváros határában lehetett, amint ennek emlékét az ott ma is élő Zelemérföldje és Etellaka nevü határrészek őrizik, hogy ennek Kócs-sziget vala előőrse a Tisza felé s miután e sziget a rómaiak ellen megindított mozgalmuk kulcsa volt, azt hiszi, ez is hunn szó, amelyet a magyarok a hunnoktól vettek át, mint Hunnivárt. Kimutatja azután, hogy Tas és Szabolcs, Mármarostól való visszatértükben érintették Szerepet, Szeghalomnál megfordultak, Póhalomnál tábort ütöttek (idáig terjed Anonymus tudása), Taskony-és Porcsákosnál táboroztak, a kócsi szigetnek a Tisza jobb oldalára átvezető két átjárását megszállva tartották, míg végre hadaikat az egyek-dorogmai réven a Tiszán átvezették. Tas nevét Taskóhát (a kó szláv kicsinyítő levén, a szó szerző szerint ezt jelenti: Kis-Tashát), Szabolcsnak, illetőleg fiának Csáknak nevét Csákhalom őrzik; mindkettő T.-Szolnok és N.-Kunmadaras közt. Végül azt bizonyítja, hogy János király 1827-ben a Tiszához vonult temesi és váradi seregei felett a kócsi szigeten tartott szemlét, amit egyrészt a táborra vonatkozó Nagyállás, másrészt a király sátrára vonatkozó Jánosállás ma is élő helynevek bizonyítanak, mindkettő az egyeld határban. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkészjelölés. A felső-szabolcsi egyházmegyében a paszabi egyház lelkészi állomására Nyiregegyházán kijelöltettek : Vitéz Ignácz, Erdélyi Imre, Tomory Endre, Szabó Zsigmond és Veress János; a választás január hó 8-án lesz. * Lelkészértekezletek Budapesten. A budapesti református lelkészek f. é. október havától kezdve eddigelé 12 összejövetelt tartottak. Ez összejöveteleken részint bibliai, részint más vallás-erkölcsi és egyházi tárgyakról (Kálvin első fellépése, Pascal gondolatai stb.) tartottak az értekezlet tagjai előadásokat, melyeket rendszerint élénk, de tanulságos vita követett. Az új évben az első össze-