Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-22 / 55. szám

tanulhat a kátémagyarázó lelkész, még ha más theol. irány hívei is. mint Kohlhrügge. A Rácz Károly kátéfordításának ez a Kohlbrügge-féle szilárdító magyarázat ad irodalmi jogosultságot és becset. Dicséret és elismerés értté a fordítónak. A Heidelbergi Káté fordításainak megjelenését, ismételve elismeréssel jelzem, nagyon időszerűnek tartom, mert jó eszközt és alkalmat nyújt az elhanyagolt katekizálás felújítására. Ajánlom, melegen tanácslom a nt. lelkészi karnak, hogy ne idegenkedjék az ez irányban való tevékenységtől. Az idők gonoszak. A hit szilárdítására égető szükség van. Lelkész és nem-lelkész csak úgy állhat meg napjaink vallási zivatarai között, ha tántoríthatatlan hittel ragaszkodik azokhoz az isteni erőkhöz, melyeket a Krisztussal és az ő evangéliomával való életközösség nyújt. Akkor aztán jöhet pápista lélekfogdosás és nazarénus-baptista halászás, jöhet polgári házasság és minden vallás szabad gyakorlata: a mi hitünk nem fog ingadozni, a mi hitünk meggyőzi a világot! Szőts Farkas. BELFÖLD. Római katholikus püspökök értekezlete. Vaszary Kolos hercegprímás kezdeményezéséből folyó hó 15-én vette kezdetét és 17-én ért véget az episkopátus tanácskozmánya a hercegprímás budai palotájában. A konferenciát méltó érdeklődéssel kisérte az ország közfigyelme, mert egészen aktualis egyházpolitikai kérdések körül forgott a tanácskozás. Az első napi tanácskozás lefolyásáról következő hivatalos jelentést küldték szét a lapoknak : » Vaszary Kolos hercegprímás elnöklete alatt jelen volt az egész püspöki kar, Lönhardt Ferenez erdélyi és Hidassy Kornél szombathelyi és Meszlényi szatmári püspök kivételével A jegyzőkönyv vezetésével Fehér Ipoly, pannonhalmi főapát bízatott meg. A hercegprímás visszapillantó előterjesztést tett az egyházpolitikai kérdésekben az ez évi julius óta beállott fejleményekről és az illetékes körökkel folytatott tárgyalások lefolyásáról. A püspöki kar a hercegprímás előterjesztései alapján a helyzetnek minden oldalról való mérlegelése után egyhangulag elhatározta, hogy együttes előterjesztést intéz egyrészt ő szentségéhez, a pápához, másrészt ő felségéhez és a kormányhoz, kifejtvén a kormány által kontemplált egyházpolitikai programm komoly konzekvenciáit és veszélyességét. Kimondta továbbá a püspöki kar egyértelmüleg, hogy a kormány jelzett egyházpolitikai programmjának káros következményeit a főrendiházban már a költségvetés tárgyalásakor kifejti. A napirend második pontját a kongrua-ügy képezte. Császka György, kalocsai érsek előterjeszti az elnöksége alatt működő kongrua-bizottság javaslatát, hozzácsatolván a kivitel módozatát, illetőleg saját indítványát. Ezzel kapcsolatban Schlauch Lőrincz, nagyváradi püspök terjesztette a püspöki kar elé saját tervezetét, mely széles keretben mozogva, felöleli mindazon érdekeket, melyek a magyar katholikus egyház beléletében kiválóan ponderánsak, milyenek az autonómia, az oktatás és a kongrua ügye. E tervezetet a kongrua-bizottság a Császka kalocsai érsek javaslatával való kapcsolatos tárgyalásra a püspöki kar egyhangulag elfogadta s holnap délelőtt 10 órakor folytatandó gyűlés napirendjére tűzte ki.« E rövid és színtelen tudósítás is sok mindent kifejez, még többet beszélnek és irnak azonban a nemhivatalos körök. A hercegprímás megnyitója az ismeretes »pax« jelszóval merő ellentétben elég határozott, éles, sőt harcias volt. Kétségtelen dolog, hogy a püspöki kar nemcsak határozott állást foglalt a kormány egyházpolitikai programmja ellen, hanem egyenesen megkezdte ellene az akciót. Mi legalább ezt olvassuk ki a jelentés eme szavaiból: »a püspöki kar a hercegprímás előterjesztései alapján a helyzetnek minden oldalról való mérlegelése után egyhangálag elhatározta, hogy együttes előterjesztést intéz egyrészt ő szentségéhez, a pápához, másrészt ő felségéhez és a kormányhoz, kifejtvén a kormány által kontemplált egyházpolitikai programm komoly konzekvenciáit és veszélyességét.« Mondják, a katholikus világiakkal való szorosabb egyesülést is elhatározta a konferencia. Tiszta sor, hogy mind ez nyilt hadüzenet a szabadelvűség és ennek egyházpolitikai reform tervei ellen; mert azzal hogy a pápához, királyhoz és kormányhoz fordul előterjesztésével. a püspöki kar a legszélesebb harcmezőre viszi át a küzdelmet. Kiszámíthatlan eredményű agitációja, akkor, mikor a pártok egyhangulag, a társadalom pedig tűlnyomó többségben a reformok mellé állottak, valóságos hazafiatlan és nemzetellenes irányt vett, s e mellett határtalan felekezeti izgatást kezdeményezett, melynek végeredménye emberileg kiszámíthatatlan. Annyi azonban előre látható, hogy ez a határozott ultramontanizmus, melylyel a püspöki kar e határozatában egészen egy gyékényen árul, egész biztosan ki fogja fejleszteni azt az egyházellenes radikalizmust, melynek egyik jelszava a szekularizáció 1 A napirend második tárgya a kongrua ügye volt. A kongrua-bizottság elnöke, Császka György, kalocsai érsek következőkben adta elő a bizottság javaslatait. A püspöki kar állapítson meg egy bizonyos, még pedig plebánusoknak 60(), káplánoknak 500 forintnyi összeget, mennyire a szegényebb lelkészek javadalma fölemelendő. Méltányos arány szerint vesse ki ebből az összes nagyobb javadalmasok által évről-évre fizetendő hozzájárulási részleteket, határozza meg a szegényebb egyházmegyékre eső segélyezési összegeket, valamint a felosztás és a segélyezés módját is. Az eddig beterjesztett kimutatások szerint (a kimutatások még nem minden plébániából készültek el) a kongrua előállításához szükséges a 12 római katholikus egyházmegyében 198,591 frt. a 6 görögk. egyházmegvében 708,768 frt, összesen 907,359 frt. Schlauch nagyváradi püspök következő indítványt terjesztett be: A püspökök, káptalanok, javadalmas rendek és prépostságok 10 millió frttal járuljanak az alsó papság dotációjának javítása, esetleg tanintézetek segélyezéséhez. Ezen 10 millió ő felségének és a kormánynak beleegyezésével bekebleztessék az összes magyarországi nagyobb egyház javadalmakra s e 10 millió évenkinti kamatját egy központi pénztárba fizessék. E központi pénztár kezelése egy, a püspökökből, káptalanokból s más egyháziakból alakítandó és ő felsége, mint legfőbb kegyúr által ugyanannyi, a püspöki kar felterjesztése folytán kinevezendő világi katholikusokból álló központi tanácsra bizatik. Ezen testület hatáskörébe fogja vonni a kongrua, az autonomia. az iskolák és plébániák és általában a katbolikusokat érintő ügyeket. Ezen terv szerint e testület körülbelül 70 egyházi és ö felsége által kinevezendő 70 világi tagból állana, utóbbiak részben az egyházmegyék szerint neveztetnének ki. A második napi tanácskozásról következő felhivatalos közlemény adatott ki: »A püspöki karnak 1892. évi december 16-án tartott folytatólagos ülése Vaszary Kolos, hercegprímás elnöklete alatt. A tegnapi ülés jegyzőkönyve felolvastatván, napi-