Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-02-04 / 5. szám

ződéseként mondja, hogy ezen egyesületek tesznek legtöbbet a keresztyénség terjesztésére. Tokioban léte alkalmával egy napon 98 ifjú tért meg társaik munkálódása következtében. Előadását azzal a jó kivánsággal rekeszté be, vajha nekünk magyaroknak, kiket egy Kossuth tett ismertté és kedveltté náluk, szintén lenne ilyen egyesületünk, melynek küldöttje őket látogatná meg. Adja Isnte mielőbb! * A zsidó vallás egyenjogúsítása érdekében megindult mozgalom nap-nap után határozottabb alakot ölt. Az egyes hitközségek sorban csatlakoznak a mozgalomhoz, mely immár a napi politikába is belevonatott. A zsidóság erős közszellemére mutat az a körülmény is, hogy a zsidó választó polgárok majd mindenütt nyilatkozatot kértek a képviselőjelöltektől arra nézve, hogy minő állást foglalnak el e kérdésben. A válaszok minden párt ^észéről a lehető legkedvezőbben hangzottak, ugy hogy a zsidóság vallási egyenjogúsítása elvileg eldöntöttnek volna tekinthető. A pártok, ugy szólva, versenyeztek, egymással a liberális Ígéretekben, s ha ily készség mutatkozik majd az Ígéretek beváltásában is, akkor a kérdés gyakorlati megoldása előtt sem volna többé akadály. Gróf Csáky Albin kultuszminiszter Temesvárit a zsidó hitközség küldöttségének világosan kijelentette, hogy a zsidók intelligentiájuk és tehetségük által társadalmi téren maguk oly előfeltételeket teremtettek, melyek alapján vallásuk egyenjogúsításának törvénybe iktatását, ami különben csak formaság, méltán követelhetik. — Mi, a zsidó vallás receptiójának elvileg barátjai, csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyenjogúsítás receptió alakjában vagy szabad vallás-gyakorlat alakjában fog-e kimondatni? A miniszter fentebbi nyilatkozata az előbbit sejteti. Azután azt szeretnők tudni, hogy a receptió a zsidók és keresztyének közötti összeházasodhatást s a vallásokra való kölcsönös áttérés lehetőségét is magában foglalja-e? Keresztyén társadalomban csak ezek megengedésével volna értelme az egyenjogúsításnak — társadalmi szempontból. Csakhogy akkor meg lényeges hitelvi aggodalmak támaszthatók a mozgalom ethikai mozzanata iránt. Szóval a kérdés egy kissé fogasabb, mint első tekintetre látszik s nem épen csak formaság! * Gyászrovat. Kovács Péter, berencsi lelkész (Szabolcsmegye) meghalt 1892. évi január 16-án, 48 éves korában; özvegyet és két kiskorú gyermeket hagyva hátra. Iskoláit sárospatakon végezte. Nevelősködött Bódván (Borsodmegye). azután káplánkodott Gorányban, Gákón, lelkész volt Ajakon, Berencsen. A berencsi egyház az ő lelkészkedése alatt 20—25 ezer frtba került diszes templomot épített, mely egyházában fentartja emlékezetét. Áldás emlékére ! 193-92. sz. Pályázat. A vértesaljai egyházmegyébe kebelezett toki reform, egyház halálozás folytán megüresedett lelkészi állomására. Lelkészi fizetés, mely készpénz-, terményekből és földbirtokból áll, hivatalos felszámítás szerint 1463 forint 55 kr. S igy ez egyház Il-od osztályú. A kellően felszerelt pályázati kérvények f. é. március hó 5-ikéig nagytiszteletü Koncz Imre vértesaljai esperes úrhoz Seregélyesre (Fehérmegye, postahely) küldendők. Budapest, 1892. január hó 30-ikán. Szász Károly, dunamelléki ref. püspök. Pályázati hirdetés. A sárospataki ev. ref. főiskola akadémiájában két tanszékre pályázat nyittatik. 1. Egy jogi tanszékre, melyhez 1400 frt évi fizetés és 200 frt lakáspénz mellett a jogbölcsészet, a magyar alkotmány- és jogtörténet s az európai jogtörténet előadása van kötve, hetenkénti 10 órával. 2. Egy bölcsészeti tanszékre, melyhez 1400 frt évi fizetés és 200 frt lakáspénz mellett a bölcsészet történet, aesthetika, psychologia és művelődéstörténet előadása, hetenként 10 órával s ezen felül a »Szépészeti és műrégészeti múzeum* őrizete van kötve. Megválasztottak a sárospataki tanári nyugdíjintézetnek kötelezett tagjai. Pályázók, kik csak ev. ref. vallásúak lehetnek, felhivatnak, hogy megfelelő tudori oklevelökkel, irodalmi munkásságukról s eddigi működéseikről szóló bizonyítványokkal felszerelt folyamodásukat, rövid életrajz kíséretében. f. évi ápril l-ig alulírott hivatalhoz adják be. Miskolcz, 1892. január 28-án. Kun Bertalan, 1—3 tiszáninneni ev. ref. püspök. Pályázat. A sárospataki ev. ref. fögymnáziumban a mennyiségtani és természettani tanári székre pályázat hirdettetik. A megválasztandó tanár kötelessége: a mennyiségtan tanítása az V—VIII. osztályokban és a természettan tanítása a VII—VIII. osztályokban, a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület által megállapított tanterv szerint (18 óra). A megválasztandó tanár a természettani szertár őre, a tanári nyugdíjintézet kötelezett tagja A pályázónak kérvényéhez kell csatolnia, rövid életrajz kísérete mellett, szaktanári oklevelét s eddig való hivataloskodásáról szóló bizonyítványát. Fizetése évi 1200 frt és 200 frt lakpénz, évnegyedenként a főiskolai pénztárból előre fizetve. Pályázhatnak tanári képezdét vagy egyetemet végzett egyének is, ha kötelezik magukat, hogy a tanári szakvizsgát legfölebb két év alatt leteszik. Ha ilyen egyén választatik meg, a szaktanári vizsga letételéig, rendkívüli tanári címmel, évi fizetése, a lakáspénzt is beleértve, 1000 forint lesz. Csak ev. ref. vallású pályázók vétetnek figyelembe. Pályázók kérvényeiket az említett okmányokkal fölszerelve folyó évi ápril l-ig alulírott püspöki hivatalhoz küldjék Miskolczra. A megválasztott tanár 1892. évi szeptember l-jén foglalja el tanszékét. Kelt Miskolcz, 1892. január 27. Kun Bertalan, 1—3 tiszáninneni ev. ref. püspök. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.