Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-12-22 / 55. szám
felekezetek, melyek növekedése még lassúbb volt, de viszont a római katholikusok ugyanaz alatt az idő alatt több mint 2% millióval vagyis 40'91%-kal, a zsidók pedig 357 ezerrel, vagyis 96'76%-kal szaporodtak. Az egyes hitfelekezetek eltérő szaporodási aránya maga után vonja, hogy számarányuk, hazánk összes népességében, nem lehet az ma, ami negyven évvel ezelőtt volt. A változások — valamennyi hitfelekezetet kimutatva — következők: Református Ágostai hitvallású Unitárius .... Római katholikus . Görög katholikus . Görög keleti . Zsidó ... Egyéb A két protestáns egyház 1'40%-kal gyengébben szerepel ma az összes népességben; míg a római katholikusok számaránya 338%-kal. a zsidóké pedig 1-39%-kal javult. Lényeges különbségek ezek s annál figyelemreméltóbbak. mert nem egyszer-kétszer előforduló rendkívüli , körülmények kifolyásai, hanem a hitfelekezetek népesedési törvényének állandó irányát jelzik. Ha például sorra veszszük a négy utóbbi népszámlálás eredményét a magyar anyaországban (tehát Horvát-Szlavonország nélkül) a következő arányokat nyerjük: az összes népesség százalékában refor- ágostai római 1850-ben 1890-ben . 13-53% 12-83% 7 64 « 6 94 * 0-35 « 0 36 « . 47-46 « 50-84 « . 10 35 « 961 « . 17 88 « . 1517 « 2 79 « 4-18 * 0 00 « 0-07 « 1857-ben 1869-ben 1880-ban 1890-ben mátusok 15-06 14-88 14-74 1462 hitv. 8'29 8.08 8 07 7-80 kath. 44 74 45'68 47-22 47-84 zsidók 3.37 14-00 4-55 4-67 Ime a szakadatlan hanyatlás a két előbbinél s a folytonos emelkedés a két utóbbinál. Horvát-Szlavonországban, igaz, némileg másként állnak a viszonyok, a mint a következő számok mutatják : az összes népesség százalékában reforágostai római mátusok hitv. kath. zsidók 1857-ben . . . 033 036 71-38 0 31 1869-ben . . . 0-38 0-71 7000 0-54 1880-ban . . . 0-45 081 7115 071 1890-ben . . . 0-56 109 71.03 079 A társországokban azonban a két protestáns egyház hivei még most is oly csekély töredékét képezik a népességnek, hogy számba alig jöhetnek s gyors szaporodáskat az utolsó két évtized alatt nem a belső szaporodás, hanem, a dunántúli és bácskai települések okozták. Református, Horvát-Szlavonország egész területén 1857-ben még csak 5.088 találtatott, ma van 12.365; ágostai akkor 5.585, ma 23.326. Ez utóbbiak túlnyomó része a bácsmegyei svábok közül telik ki, míg a reformátusok főleg Baranyából és Somogyból szállingóznak Szlavóniába. Visszatérve a magyar anyaországra, az évi átlagos szaporodás a négy említett hitfelekezetnél 1857 óta következő volt: reforrómai mátus ágostai kath, zsidó 1857—1869-ig . 0-89% 077% 1-21% 2-75% 1870—1880-ig . 003 « 0"09 « 0'42 « 138 « 1881—1890-ig . 0 94 « 0 66 « P17 * 1 32 < 1857—1890-ig . 062% 0-51% 0:93% 185% Az 1870—80-iki évtized nem alkalmas az összehasonlításra, az 1872—73. évi kolera egészen megzavarta a népesedési viszonyokat s minthogy az ország nyugati felében, hová a római katholikusok súlypontja esik, a járvány sokkal szelídebb volt. mint a tiszai részekben, hol a reformátusok legnagyobb tömegei laknak: nagyon természetes, hogy az utóbbi hitfelekezet szaporodása is sokkal kedvezőtlenebb volt, s az egész évtized természetes szaporodása csak alig volt képes a kolera-ütötte hézagokat betölteni. De a másik két évtizedben is jelentékeny a különbség; igaz, hogy az ágostaiak szaporodása még sokkal gyengébb volt, de már a római katholikus és zsidó felekezetűek szaporodása erősen túlszárnyalta a reformátusokét. A statisztikai adatok az okot is megmondják: a római katholikusoknál kedvezőbb a születés, a zsidóknál kedvezőbb a halálozás, Ime a különbség a születések gyakoriságát tekintve: Esik átlagosan 1000 lélekre születés a reform át u- a római kasoknál tholikusoknál 1880-ban . . . . . 3964 46 29 1881-ben . . . . 39-12 46-41 1882-ben . . . . . 39-87 47-49 1883-ban . . . . 4134 47-84 1884-ben . . . , 42 05 4880 1885-ben . . . . . 4L21 47-54 1886-ban . . . . . 41-88 48-20 1887-ben . . . . 40-50 4641 1888-ban . . . . 40-41 45 60 1889-ben . . . . . 40-81 45-84 1890-ben . . . . 3792 42-40 Évről-évre nagyon jelentékeny a különbség; pedig ez nem a hitfelekezetek földrajzi eloszlásának következménye, mert épen a tiszai részeken, a hol a római katholikusok nem bírnak oly túlnyomósággal, mint a nyugoti megyékben, legmagasabb a születési arány. Ugyanazon megyében a római katholikusoknál kivétel nélkül mindig több a születés, mint a reformátusoknál. Például 1889 ben átlagosan 1000 lélekre Csongrádmegyében a római katholikusoknál 48 0, a reformátusoknál csak 32 88, Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyében a rómaij katholikusoknál 5110, a reformátusoknál csak 39 26 születés esett. Vannak azonban még elijesztőbb példák is; ott vannak a dunántúli megyék, melyek némelyikében valóban kétségbeejtők az állapotok. Baranyában a reformátusoknál már évtizedek óta annyi gyermek sem születik, hogy az elhaltakat helyrepótolná, ott a reformátusok száma évről-évre fogy s lassanként bekövetkezik a kérlelhetetlen vég, a teljes kihalás. Baranyában a reformáiusok 1857-ben még 17 02%-át tették az összes népességnek, 1890-ben már csak 1.4'02%-át számarányuk ugyanez idő alatt Tolnában 18'08%-ról leszállt 15'97%-ra, Veszprémben 23 96°/0 -ról 2251%~ra, Somogyban 24"09%-ról 20 45°/ 0 -ra. Baranyában és Tolnában ez a visszaesés évtizedről-évtizedre nagyobb arányokat ölt; a reformátusok számaránya ugyanis csökkent. Baranyában: 1857—1869 (12 év alatt) 049%-kal. 1870—1880 (11 év alatt) O-82°/0 "kaI, 1881 —1890 (10 év alatt) 1-69%-kai. ' Tolnában: 1857—1869 (12 év alatt) 044%-kai, 1870-1880 (11 év alatt) 0'81%-kal, 1881—1890 (10 év alatt) 0-86 °/0 -kai. Nem kedvezőtlen egészségügyi, vagy mostoha gazdasági viszonyok okozzák ezt, hanem egy kárhozatos bűn: az egy gyermekrendszer s ennek gyalázatos eszköze: a
