Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-15 / 54. szám

400 frtos szeretetadományt Szurcsin, szerémségi missziói központnak adta. A Gusztáv Adolf-egylettől 72 egyház (köztök öt református), 15 intézet és misszió, 18 személy, s így összesen 102 segélyezett összesen 15,086 forint 38 kr. segélyt kapott a folyó évben. Az egyes egyházkerü­letek gyámintézetei körében összegyűlt: a bányakerületben 3024 frt, a dunáninneniben 1877 frt, a dunántúliban 3581 frt, a tiszaiban 3626 frt önkénytes adomány. Az egyetemes gyámintézet tőkevagyona 49,924 frt, a Leopol­dianumé 34,322 frt, összes központi tőke 84 ezer forint. A központi gyámintézet mult évi bevétele 8091 forint, segélyekre kiosztott mintegy hatodfélezer forintot, miből két 800 frtos (N.-Kanizsa és Veszprém) és négy 400 frtos (Fóth, Szmrecsány, Muraszombat, Tállya) szeretetado­mányt, azaz nagyobb segélyt szavazott meg. Az egyetemes gyámintézet jövő évben Nagy-Kanizsán tartja közgyűlését. * Polgári házasság és kongrua. A tervezett házasságjogi reformok többek közt komoly megfontolást igényelnek a kérdés anyagi oldalára nézve is. A »Magyar Hirlap* december 10-iki számában Gy. E. (György Endre) jól megokolt vezércikkben hívja fel erre az érdekelt körök figyelmét. Elmondja, hogy a tervezett reformok által a lelkészek jövedelme jelentékenyen csökkenni fog. »Azt gondolom — mondja többek közt — méltányos és helyes gondoskodni a sérelem orvoslásáról. De politikus is. Hiszen csak a vak nem láthatja be, hogy elvi ellentéteken kívül a mindennapi megélhetés kérdése nagyon is éles szerepet játszhatik majd az egyházjogi reformok tárgyalásánál, s mindenki számot adhat magának arról, hogy a sértett egyéni érdek szintén képes lesz élesebbé tenni a küzdel­met, sőt az egész lelkészkedő papságot — még pedig nagyban, egészben felekezeti különbség nélkül — a reform elleni mozgalomnak tenni főtényezőjévé. Pedig egy ilyen egyesült roham esetleges veszélyeinek mégsem lesz talán jó kitenni a nagy reformok sorsát. Marad tehát minden komolyan számot tevő tényezőre a másik kötelesség: egész erővel kézbe venni és megoldáshoz juttatni a lelkészkedő papság jogos kérdéseit, a kongrua, párbér, kepeváltság stb. egész részleteit. Hosszan elhanyagolt ügy, össze van kuszálva a hosszú fejlődés útján; de megoldáshoz kell juttatni Elodázhatlan immár ama hazafias kötelességekkel szemben, melyeket papjainktól megkövetelünk; elodáz­hatlan immár a nép adózó terheinek rendezése szempont­jából is; elodázhatlan a papi állás erkölcsi nívójának fen­tartása érdekéből is; de végül elodázhatlan — legalább nekünk ügy tetszik — a tervezett egyházjogi reformok nyugodt keresztülvitelének érdekéből is*. — E cikkben foglaltakat — irja Horváth Gyula, a lap szerkesztője — teljes mérvben osztjuk és ehhez magunk részéről még azt kívánjuk hozzáadni, hogy a kormány és többség egyház­politikai programmjának komoly megvalósítási szándékát mindaddig kétkedéssel fogadjuk, míg a papság megélheté­sének biztosítására szükséges lépéseket részint nem kezde­ményezi, részint az állam maga megoldás végett kezébe nem veszi. * Az országos protestáns árvaház köréből. Árvaegyesületünk igazgató választmánya a f. évi közgyűlés alkalmával leköszönt sokérdemű elnöke, báró Kochmeister Frigyes iránt elismerését és hálás köszönetét a lemondás alkalmával jegyzőkönyvileg és tiszteletbeli örökös elnökké választás által fejezte ki s egyszersmind megbízott egy szükebbkörü bizottságot, hogy a nemes bárót valamely maradandóbb emlékkel is kitüntesse. A bizottság javas­latára a választmány Schickedanz művészünkkel egy remek kivitelű emlékalbumot készíttetett, melynek művészi­leg készült szövegében b. Kochmeisternek az árvaház körül 18 év alatt kifejtett kiválóan sikeres elnöki műkö­dése van velősen megírva, gyönyörű rajzai között a régi és új árvaház képei láthatók, a végén pedig az árvaház női és férfi választmányi tagjainak névaláírása olvasható. Az album átadása végett f. hó 13-án testületileg jelent meg a választmány a bárónál, kit dr. Kovácsy Sándor elnök üdvözölt meleg szavakban, mit Kochmeister báró meghatottan köszönt meg. — Mi, kik évek során át köz­vetlen tanúi valánk b. Kochmeister példás tevékenységé­nek, kik tudjuk, hogy 18 évi elnöki működése alatt intézetünkben az árvák száma megkétszereződött, az egye­sület vagyona pedig háromszorosra emelkedett s mindez első sorban az elnök páratlan buzgósága folytán : öröm­mel járulunk a megérdemelt kitüntetéshez azzal az óhaj­tással, hogy a jó Isten a nemes bárót az intézet javára még sokáig éltesse! * A polgári házasság és a római dogma. Klerikális lapokban egy idő óta különféle variációkban az olvasható, hogy a polgári házasság intézménye, sőt ily házasság megkötése is a római egyház hitelveibe ütközik s aki ezt az intézményt megalkotni akarja, az oly cselekményt követ el, melyre áll az »anathema sit«. Ezzel szemben szükségesnek tartjuk megjegyezni, írja a »Pesti Napló*, hogy az a ma is érvényben levő francia törvény, mely VII. Pius pápa és Napoleon között kötött konkordátumban lefektetett elveket tartalmazza, köteles­ségévé teszi a papoknak, hogy az egyházi áldást csak azután adják a házas párra, ha a házasság a polgári hatóság közege előtt már megköttetett. A konkordátum erre vonatkozó 54-ik cikke szó szerint így hangzik: »A vallás lelkészei csak azokra fogják a házassági áldást adni, a kik kellő és törvényes formában igazolják, hogy a házasságot a polgári hatóság hivatalnoka előtt meg­kötötték.* A francia kath. papság mai napig is a törvény szerint jár el a házasságok megáldásában. * Gyászrovat. László József bibar-nagybajomi lel­kész, a debreczeni egyházmegye főjegyzője, f. hó 11-én az isteni tisztelet után lelkészi lakában agyonlőtte magát. Szomorű dolog, hogy már a lelkészek közé is bekapott ez a divatos bűn. Szomorú végre jutott lelkésztársunkat hat gyermeke gyászolja. ADAKOZÁS. A tápió-szelei ev. ref. templomra adakoztak: Kaplonv 3 frt 30 kr., Miklós G. s.-lelkész (Seregélyes) 2 frt, Mike-Pércs 2 frt 50 kr., Szín 1 frt 7 kr., Szeg­halom 20 frt, Őri-Szent-Péter (második küldemény) 5 frt, Szent-Jobb 2 frt, Bal aj t 1 frt 30 kr., Makó (második kül­demény, perselypénz) 6 frt, Szemlak 50 kr., Füzes-Gyar­mat 2 frt, Gyoma 5 frt. — Eddig 1900 egyház közül 135. mondd egyszázharmincöt. Vajha lesz-e több, a ki könyörül mirajtunk? Oh ha mi arról a krisztusi könyö­rületességről nem csupán csak prédikálni tudnánk! Tápió-Szele, 1892. december 5-én. Bányai Géza, ev. ref. lelkész.

Next

/
Thumbnails
Contents