Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-12-15 / 54. szám
király vagy a tartományi zsinat elé is terjesztessék. Erre ismét a consistorium — méltányolva a lelkész beadványának >mély erkölcsi komolyságát« és azokat »a nehézségeket, amelyekkel korunkban tényleg egy theologusnak küzdenie kell a tudomány és a gyakorlati egyházszolgálat követelményeinek megfelelő hitbeli meggyőződése eléréseért* — azt válaszolta, hogy gyülekezetében illetőnek állása tarthatatlanná lett, és más helyütt is csak az esetben alkalmazható, ha az egyházi hatóságot teljesen kielégítő s a gyülekezetet önkényes egyéni tan vélemények ellen biztosító magyarázatot ád hivatalbalépése előtt. A consistorium eme végzésére már nemis védelemmel, hanem egyenesen váddal felelt. ^Egyházunk tan-- és istentiszteleti rendje — úgymond — a jelen egyházi és theol. viszonyok között erkölcsi rendellenességgel azonos. Az egyes paptól követelni azt, hogy annak feltétlenül alávesse magát, erkölcsileg nagyon meggondolandó követelés. Az evang. lelkésznek szokásos lekötelezése a jelen egyházi és theol. viszonyok között, a lelkiismeret behálózásával azonos*. S egyúttal kemény vádakkal lép fel a würtembergi egyházkormányzattal szemben, mely vele elvi vitatkozásba bocsátkozni nem volt hajlandó. A lelkész fölfüggesztését természetesen a minisztérium is helybenhagyta. Az eset kínos föltűnést keltett mindenfelé. Az eset pro és contra sok port vert föl a prot. közgondolkozásban — főleg a sajtó terén. BeyscKUig a würtembergi consistorium eljárását helyesli, mely elismeri ugyan az egyházi hagyomány s a haladó theol. tudomány közötti differenciát, de egyúttal bizik abban, hogy az egybázias élet hatalma s a lelkésznek fokozatosan haladó érettsége mérsékelheti is pap, és gyülekezetre nézve ártalmatlanná teheti ez ellentétet. Ezzel szemben a konfliktusnak oly megoldása, vagy legalább is nyilvános egyházi enyhítése, amilyet beadványában Schrempf kiván, már nem a tartományegyházi kormányzat dolga, hanem a szabad theol. és egyházi fejlődésnek a müve. A tragikus konfliktus okozója nem is annyira a modern theologia és az egyházi hitvallás közötti űr. hanem Schrempf egyénisége. Subjektiv vallásos nézetei alapján nem tudta összeegyeztetni modern theol. műveltségét a tényleg fennálló egyházjogi helyzettel, és féktelen subjektivizmusát az objekció liturgiái szokás egyedül érvényes normájának tekintette. A szószéken igenis személyes vallásos hitünk nyelvén beszélünk, de már az oltár előtt a másfélezred év történetének folyományaként az egyház nyelvén. A régi keresztelési symbolum benső vallásos intencióival egyetérthetünk anélkül, hogy annak, mint egy sokkal régebbi kor theol. produktumának szószerinti szövegéhez is kellene ragaszkodnunk. Schrempf féktelen subjektivizmusa épen abban, hogy »mindenkor csak a maga. és soha sem gyülekezete vallásos-erkölcsi szükséglete után indult*, s amit ő kivánt, hogy hatósága egyeztesse össze az ő subjektiv hitét a gyülekezet történetileg hagyományos és liturgiailag formulázott hitével, az egyszerűen lehetetlen. Gyülekezete bizalmát ép azáltal játszotta el, hogy az egyházi tanfejlődés pozitívuma iránti hiányos érzékénél fogva olyan experimentumokhoz fordult, amelyek az egyháznak csak klasszikus vallásos-egyházi tanfejlődése korában, p. o. a reformációban állanak jogában, s amelynek megakasztására semmiféle egyházi hatóság sem illetékes. Annyi azonban tény, hogy Schrempf egyik őszinte, de tragikus áldozata annak az űrnek, mely »jelenleg a theol. tudomány haladottabb állása s a régi hagyományos egyházi tan pozitívuma között« kétségtelenül észlelhető. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája 16 kötetben. 1—3. füzet, Budapest, a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság kiadás. — E vállalat megindításánál azt tűzte ki célul a Pallas, hogy olyan segédkönyvet állítson elő, mely az ismeretek összes körére kiterjeszkedve, a közélet s a tudomány által fölvetett eszméket, találmányokat, törekvéseket és kérdéseket egyenként és kimerítően megmagyarázza. E Lexikon nemcsak szótár, de egyszersmind az egyetemes ismeretek legteljesébb gyűjteménye és az élet minden körülményének leghasznosabb, legszükségesebb segédkönyve és tanácsadója; a tudás és a műveltség kulcsa, részletes magyarázója minden egyes fogalomnak a tudomány, művészet, irodalom, vallás, politika, kereskedelem, ipar stb. köréből. Nagy súlyt fektet közleményeiben a magyar viszonyokra és szempontokra. A vállalat előnye az eddigi Lexikonok fölött, hogy minden kérdést a legjobb szakerők közreműködésével dolgoztat fel. Ezért nemcsak a gyakorlati embereknek, de magoknak a szakköröknek is forrásmunkául szolgálhat. A Nagy Lexikon illusztrációk tekintetében is páratlanul áll irodalmunkban. A szöveget mintegy két ezer fametszetü ábra és mintegy ötszáz külön melléklet fogja díszíteni és érthetőbbé tenni. Az eddig megjelent három füzet teljesen megfelel a prospektus nyomán a műhöz fűzött várakozásnak. Cikkein meglátszanak a szakértő kezek nyomai, szerkesztésében az öntudatos terv és gondos kivitel. Illusztrációi művészileg szépek. Az 1. füzethez az ázsiai népfajok remek színnyomatu képe, az Alpesek beosztása, Abauj-Tornamegye térképe, Arad képe s az aranytermelés eszközei vannak mellékelve; a 2-ik füzetet farsangi álarcok (színnyomat), Aphrodité szobra, Alakfák díszítik; a 3-ik füzet Afrika színezett, politikai térképe és az Achilleion (Erzsébet királynő korfui palotája) képével van illusztrálva. A kiállítás, nyomás nagyon szép. A cikkek közt lapozgatva, örömmel tapasztaltuk, hogy a vallási, egyházi és iskolaügyi kérdések is kellő figyelemben részesülnek. A Nagy Lexikon 16 negyven öt- ötven íves kötetben, vagy 240 három-négy íves füzetekben, kéthasábosan nyomtatva jelenik meg; a kötetes kiadásból négyhavonként egy kötet, a füzetes kiadásból hetenként egy füzet lát napvilágot. Ára kötetenként díszes és tartós félbőrkötésben 6 frt, füzetenként 30 kr. Az előfizetési pénzek a Pallashoz (Budapest, Kecskeméti utca 6. szám) küldendők. Tehetősebb magánosok, továbbá testületek, intézetek, iskolák könyvtáraiból a Nagy Lexikonnak nem szabad hiányzania. ** Ifjúsági iratok Lampel B. (Wodianer F. és fiai) szorgalmas könyvkiadónk a karácsonyi könyvpiacra ismét néhány szép és értékes ifjúsági iratot bocsátott ki. Kis Almanach, husz magyar iró eredeti meséivel az ifjúság számára, szerkeszti Bródy Sándor, ára díszes kötésben 1 frt. Válogatott tartalmú szép meséskönyv a gyermekifjúság számára. — Történelmi életrajzok, az ifjúság szá-