Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-15 / 54. szám

A szinat első sorban az ág. és ref. vegyes bizott­ságoknak november 26-iki üléséről való jegyzőkönyvét vette tárgyalás alá. Olvastatott először a jegyzőkönyv 2. pontja, mely szerint az ág. hitv. evang. zsinati vegyes bizottság előadója. Győry Elek előterjeszti, hogy az em­lített bizottság folyó hó 24-dikén tartott ülésében meg­állapította azon tárgyakat, amelyek, mint a ref. testvérek­kel közös érdeküek, közösen tárgyalandók és elintézendők lennének, és előadja, hogy az ág. bizottság javaslatba hozza, miszerint a közöseknek elismerendő ügyek elinté­zésére, valamint a két egyháznak ezen ügyekben kifelé való képviseletére egy közös állandó szerv létesítessék. A ref. vegyes bizottság részéről Tóth Sámuel előterjeszti, miszerint a ref. zsinati bizottság is megállapodott azon tárgyak iránt, melyeket közös érdeküeknek vél, de egye­temes állandó bizottság felállítását és szervezését nem találja célszerűnek. A kérdés alapos megvitatása után az értekezlet Tisza Kálmán indítványára azt javosolja : mind­két zsinat utasítsa az egyetemes konventeket, hogy a mindkét egyházat közösen érdeklő ügyekben való közös értekezés céljából évről-évre vagy az évek bizonyos sorára egyenlő számú bizottságokat válaszszanak, kik a szükség­hez képest értekezés végett összejőni és a nélkül, hogy őket a végleges elhatározás joga megilletné, tanácskozásuk eredményéről a kiküldő konventnek véleményes jelentést tenni tartoznak. A zsinat e pontot változatlanul elfogadja. Olvastatott a 3. szám, mely szerint, azon egyes tárgyak, amelyek, mint mindkét egyházat közösen érdeklők, a kiküldő zsinatoknak megjelölendők lennének az ág. bizottság indítvá­nyára, hogymindkét egyház törvényhozása részéről lehetőleg egyenlő törvénycikkben mondassék ki, hogy az ágost. és ev. ref. hitvallású evang. egyházak bárminemű egyházi viszonyaiban jogokat és kötességeket egyaránt tekintetbe véve, kölcsönösen a két egyház hivei között különbséget nem ismernek és ahol gyönge egyházak vannak, ott a gerezdi és kéri szerződések mintájára a valódi evang. szellemében iparkodjanak közös egyházzá alakulni, vagy jogosítva legyen az egyházi funkciókat szükség esetén akármelyik prot. lelkész végezni. — A ref. bizottság viszont a nemes célzatot helyeselvén, mégis azon nézetének kiván kifejezést adni, hogy e tárgyban általános egyetemes érvényű megállapodások nem vezetnének kellő eredményre, inkább óhajta azért, hogy esetről-esetre a helyzeti körül­mények és viszonyok szerint állapíttassanak meg az ily nemű szerződések, még pedig az illető egyházmegye közbe­jöttével, a kerület hegybenhagyása és a konvent megerő­sítése mellett. Miután a felvetett kérdéshez többen hozzá­szóltak, az értekezlet Győry Elek indítványára kimondja: közösen érdeklő ügynek és a két egyház által egyetértés­sel szabályozandónak ismertetik el a gyenge anya- és leányegyházakban, valamint a szórványokban lakó egvház­hivek egyházias életének egyesült erővel való biztosítása és ennélfogva az egyetemes konventnek a zsinatok által utasítandók lennének, hogy az ily viszonyok közt élő egyházhiveket igyekezzenek a nagykéri és gerezdi szerző­dések figyelembe vételével közös egyházzá egyesíteni, vagy jogosítva legyen az egyházi funkciókat szükség esetén akármelyik prot. lelkész végezni. A zsinat Antal Gábor módosítási indítványának mellőzése mellett e pontot is elfogadta. 4. sz. Az ág. bizottság közös ügynek kivánja elismer­tetni az állami javadalmazás ügyét. Ez ügyben közös akciót indítványoz abba az irányba, hogy az állam a két prot. egyháznak egyszer mindenkorra egy nagy tőke­alapot bocsásson rendelkezésre, addig pedig, míg ez meg­történhetik, az országgyűlés által megszavaztatni szokott évi segély tetemes felemelése iránt tétessenek közös lépé­sek. — Az értekezlet kimondja, hogy egy nagy tőke­alap állami adományozását, miután az a fennálló állam­háztartás rendszerével meg nem egyeztethető, keresztül­vihetőnek nem tartja, miután azonban a két prot. egyház azon kulturális tevékenysége által, melyet egyházi és iskolai téren századok óta kifejt, kétségtelenül állami érdekeket és állami célokat is előmozdít, kétségtelenül jogos igénye van ahhoz, hogy az állam terheinek ezen átvállalásaiért némileg kárpótoltassék. Az is bizonyos, hogy az állam által e címen a két prot. egyháznak megadatni szokott segélyösszegek oly jelentéktelenek, hogy viszonyítva különösen a nem prot. felekezetek által élvezett, nagyobb­részt szintén állami eredetű, javadalmakhoz a prot. hivek lélekszámával, valamint az ezek által kifejtetett kultur­tevékenységgel arányban nincsenek ; miért is ezen segélye­zési ügy az értekezlet által közös érdekűnek ismertetvén el, az állami segélyösszeg felemelése iránt közös lépések lennének teendők oly irányban, hogy bizonyos számú évekre biztosíttassék oly összeg, hogy annak egyrésze tőkésíttetvén, mindenik prot. egyház részére alakítható legyen oly tőke, mely ezen segélyekre fektetett egyházi és iskolai intézmények jövőjét állandóan biztosítja. Egy­szersmind a zsinatok utasítsák a konventeket, hogy ezen ügyet folyton figyelemmel kisérve, az államsegély ily mérvű élvezete esetére mindenik saját hatáskörében tőke­gyűjtést létesítsen. A zsinat ezt is változatlanul elfogadja. 5. sz. Az ág. bizottság közös érdekűnek kivánja tekinteni a humanitárius intézetek ügyét is. Az értekezlet határozata: miután a humanitárius intézetek a tiszta evang. szeretet és áldozatkészség elvére vannak fektetve és ezen célok elérése és ezen elvek kifejtése és istápolása mindkét egyház közös érdekét képezik, az együttműködés­től pedig minden esetre több siker és eredmény várható, a zsinat utasítsa a konventeket, hogy ily humanitárius intézetek felállításánál és továbbfejlesztésénél igyekezzenek esetről-esetre a két testvéregyház együttes érdeklődését és közreműködését felkölteni és hiztosítani. A zsinat egyhangúlag elfogadja. 6. sz. Az ág. bizottság kívánatosnak tartja egy a budapesti egyetem kebelében felállítandó közös prot. theol. fakultás felállítását. Közös akciót indítványoz tehát az irányban, hogy a mondott egyetemen egy ily fakultás állami dotatis mellett felállíttassék. A ref. bizottság részé­ről ez a kérdés még nem tárgyaltatván, indítványoztatik, hogy ezen pont egyelőre függőben hagyassék. Ennek folytán az értekezlet ezen kérdés tárgyalását a legközelebbi ülésre elhalasztja. 7. sz. Mindkét bizottság részéről indítványoztatik, hogy a prot. tábori lelkészek ügye közös érdekűnek ismertessék el. Ennek folytán azt határozta az értekezlet: miután a jelenlegi prot. tábori lelkészek száma a prot. vallású katonák számához képest felette csekély, miután továbbá a prot. tábori lelkészek katholikus főtábori lelké­szeknek vannak alárendelve és a prot. egyház hatóságai­val semmi összeköttetésben nincsenek, a zsinatok ezen sérelmek orvoslása céljából illető helyen tegyék meg a közös lépéseket. A zsinat ezt is elfogadja. 8. sz. Mindkét bizottság egyértelmű indítványára kimondja az értekezlet: együttes fellépést igényel az idegen felekezetek, az állam vagy község iskoláiban, nemkülön­ben a cs. és kir. közös hadsereg iskoláiban és intézeteiben vallástanainknak rendszeres tanítása is különösen ott, hol híveink csodálva és magukra hagyatva vannak. E tekin­tetben elvül kimondandó lenne, hogy ott, hol a célszerűség

Next

/
Thumbnails
Contents