Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-12-08 / 53. szám
Vagyoni állás az 1890/91. iskolai év végén 862 frt 54 kr. Az 1891/92. iskolai évről maradt 337 frt 51 kr. Összes vagyon 1200 frt 05 kr., azaz: egyezer kétszáz o. é. frt és 5 kr. 17 gyermek, 10 magyar és 7 német volt a külső missziói körökből, pusztákról s a szőlőhegyek közül, szerb és horvát falvak és városokból iskolánkba, egynehányan közülök pusztán konfirmációra, felvéve. Négy gyermek — szegény özvegy asszonyok gyermekei teljesen a szeretetház költségére, hét 1 j2 és 1 /3 , a többi teljes fizetésre. Tankönyvekkel s Írószerekkel azonban részben ezek is a pénztárból lettek ellátva Két gyermek ruházatot is nyert. Egy elhagyatott gyermeket, ki itt kitanult, egy bácskai mesternél helyeztünk el, ügy azonban, hogy a kapocs közte s a szeretetház között felszabadulásáig fenmarad. A karácsont ez évben is emlékezetessé tettük az idegen gyermekekre nézve, koruk és szükségük szerint megajándékozva őket. Szeretetházunk nemcsak a testről akar gondoskodni. Isten szent igéjére alapítva mennyei célt tűzött ki, mely az Ur Jézus Krisztusnak s általa az örök életnek megismerése. A szeretetházi család keresztyéni, csendes életének jótékony befolyása volt a gyermekekre s hiszem, hogy ez nem marad nyom nélkül későbbi életökben. A »Prot. Egyházi és Isk. Lap« 1892. március 20-ki számában közölt kimutatás óta, kegyadomány a következőktől folyt be: Haraszti ref. egyház 1 frt, Molnár János gyűjtése Nagy-Szalontán 13 frt 40 kr., a budapesti német ref. egyház Gusztáv-Adolf egylete 20 frt, halasi reform, egyház 20 frt, a verbászi ref. egyház Póth J. s.-lelkész kieszközlésére 10 frt, hajdú-szoboszlói ref. egyház 7 frt, Gál Péter 5 frt, Cseh Ervin 80 frt, nagy-kőrösi reform, tanítóképezde 5 frt, Ries Frigyes 1 frt, Biermann Jakab 3 frt, özv. Hébelné 1 frt, felülfizetés a »Nagypéntekre* stb. cimü elmélkedésért 7 frt. Az Ur áldja meg szeretetházunk e kegyes támogatóit gazdag lelki áldásokkal a Jézus Krisztusban! A nagy népvándorlás alatt történt, hogy egy olaszországi várost ostrommal bevettek. A kincs után szomjúhozó tömeg odavonult a püspök lakása elé s fenyegetve követelte, hogy az egyház pénzét, drágaságait adja ki. A püspök engedett. Nemsokára megjelent a város szegényeivel s betegeivel, a bénákkal, sántákkal és vakokkal: »Itt vannak a mi kincseink és drágaságaink!* mondá a püspök a megszégyenült tömegnek. Aranyunk, ezüstünk nincs. De ha valaki felszólít, hogy mutassam be, mink van : elővezetem ezen szegény magyar pusztai s vincellér gyermekeket s odaállok velők ezt mondani: »Itt vannak a mi kincseink, drágaságaink!* Kegyelmet és békességet kívánva Istentől, a mi Atyánktól és az Ur Jézus Krisztustól, a gyülekezetek s egyesek könyörgésébe s jótékonyságába, mély tisztelettel ajánlom szeretetházunkat. *) Uj-Bánovcén, 1892. (U. p. Tovaraik), Vukovár mellett. (Slavonia.) Keck Zsigmond. református missziói lelkész. *) E cikk közlése tárgyhalmaz miatt két hetet késett. Az ujbáuovcei szerctetházat, a ker. felebaráti szeretet alkotta e szép hivatásu intézményt melegen ajánljuk n. é. olvasóink munkás szeretetébe. Adományokat Lapunk kiadóhivatala is készséggel közvetít és nyugtáz. Szerk. IRODALOM. ** Néhány szó nt. Papp Károly ref. lelkész úr *észrevételeire.* E b. lap folyó évi 52. számában nt. Papp Károly úr szives volt »észrevételeket* tenni a »Kalászok« I. füzete felett irt bírálatomra. Ez »észrevételekre* válaszul csak az életnek amaz örök könyvéből legyen szabad a következőket idéznem: »A ki elfedezi másnak vétkét, keresi a szeretetet; a ki pedig szemrehányja azt, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.« »Megtartóztatja beszédét a tudós ember és vesztegletes lelkében az értelmes férfiű*. (Példab. IX: 9, 27.) »Azért szerelmes atyámfiai legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra; mert a férfiúnak haragja az Isten igazságát nem cselekszi.* (Jakab í: 19—20.) Az isteni Mesternek hü tanítványairól pedig azt olvasom az Apostolok Cselekedeteiben (V: 41, 42), hogy ők örömmel menének el a Tanács elől, hogy méltókká tette Isten őket arra, hogy a Jézus nevéért bosszúsággal illettetnének és hogy a tilalom dacára sem szűnnek vala meg mindennapon a templomban és háznál tanítani és a Jézus Krisztust hirdetni. Míg csak az Ur kegyelme megtart e testben, arra igyekszem, hogy hű tanítványa lehessek. Kenessey Béla. ** A vándor útja Istenhez. Imádságok keresztyén családok számára irta Papp Károly budapesti református lelkész. Budapest, 1892. 426 1. Hornyánszky V. nyomdája. Ára? — Addig is, míg ez újabb családi imakönyv értékét méltányolnánk, a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából felhívjuk rá a t. közönség figyelmét. Az imakönyv tartalma: I. Közönséges. II. Évszaki. III. Urasztalához előkészítő. IV. Ünnepi imádságok. V. Családtagok imái VI. Alkalmi imádságok. Az imádságoknak majd mindenikéhez dicséret- vagy zsoltár-versek vannak csatolva az Énekeskönyvből. ** Tanügyi monographia. Érdekes és hasznos munkának kiadására vállalkozott a sepsi-szentgyörgyi Jókai-nyomda, amidőn előfizetési felhívást bocsát közzé a Berecz Gyula igazgató által irt »Háromszékvármegye Népoktatási Intézeteinek Története* című tanügytörténeti munkára. Épen ily monographikus munkában legszegényebb hazai tanügyi irodalmunk, melynek Berecz Gyula egyik buzgó művelője. Fehértemplom város tanügyének története című munkája 1882-ben jelent meg és igen kedvező fogadtatásra talált. A mintegy 20 nyomtatott ívre terjedő munka nagy szorgalommal gyűjtött adatok alapján ismerteti Háromszékvármegyének, e speciális székely vármegyének kultur-törekvéseit és szükségleteit. Előfizetési ára 1 frt 50 kr. Bolti ára 2 frt. Jelentkezni lebet a Jókainyomdánál Sepsi-Szentgyörgvön, a munka ára azonban csak annak megjelenése után küldendő be. Ajánljuk a tanügyi körök figyelmébe. ** Kálvinnak és a genfi reformációnak történeti jelentősége. Merle d'Aubigné elődása. Merschmann Fr. német fordítása után magyarra fordította Rácz Károly, szapáryfalvai ref. lelkipásztor. Arad, 1892. 51 1., ára 25 kr. Megrendelhető a fordítónál Szapáryfalván. — E nagy hirü beszédet, mely most már nemzeti nyelvünkön is olvasható, Merle d'Aubigné 1861-ben Genfben, az Evang.
