Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-01 / 52. szám

vállalat főérdemét. Prot. iróink közül is többnek nevével találkozunk e füzetben is, pl. Doleschall, Domanovszky, Dósa Elek, Dömötör János stb. A négy kötetre (32 füzet) tervezett munka negyedéves füzetekben jelenik meg. Előfizetési ára 5 füzetnek 2 frt 50 kr., 10 füzetnek 5 frt, mely összeg Hornyánszky Viktor könyvkereskedésébe (Budapest, akadémia bérháza) küldendő. ** A kolera és védekezésünk. Irta dr. Markó László. Miskolcz, 1892. Lőwy József fia bizománya. Il-ik kiadás, ára 10 kr. — Népszerűen irott ismertetése a kolerának s az ellen való védekezésnek. Tartalom: Előzetes fogalmak. A kolera okozója. Védekezésünk: a fertőtlenítés, az életmód, a betegápolás. Feladatunk: a hatóság feladata, a társadalom feladata. Zárszó. ** »Kálvin élete és egyházpolitikája,* »Kálvin theologiája* címek alatt theol. irodalmunk fiatal munkásai, Jancsó Sándor és Nagy Károly Nagy-Enyeden képesített theol. magántanárok, előfizetési felhívást bocsátottak közre. Mindkét munka theol. magántanári dolgozat. Kálvin nemes alakjának, nagy szellemének és nagyszabású hittani rendszerének ismertetése nagyon korszerű és hézagpótló vállalkozás. Révész »Kálvin életé«-n kivül e nemben semmit sem bír felmutatni hazai irodalmunk. Még a gazdag német irodalomban is alig van a Kálvin theologiáját rendszeresen ismertető munka. A két fiatal tudós irodalmunk e hézagát szándékszik pótolni. E két dolgozat egy könyvben, mintegy 22 nyomtatott ívnyi terjedelemben 2 frtért, külön-külön 1 frt 20 krért rendelhető meg Balav Károly könyvkiadónál Nagy-Enyeden. Melegen ajánljuk e sokat igérő munkákat olvasóink figyelmébe. KÜLÖNFÉLÉK. * Budapest evangelizálása érdekében a kolerajárvány csökkenésével újból folytattatik a mult évben megkezdett vallás-erkölcsi tervékenység. —- A vallás-erkölcsi estélyek a Lónyay-utcai főgimnázium nagy termében, a rendező bizottság határozatából december 7-én, szerdán veszik kezdetöket, mely alkalommal Szöts Farkas theol. tanár tart előadást. Ettől kezdve minden szerdán este hat órakor lesznek vallás-erkölcsi előadások. — Az Erzsébetkörúti imateremben minden vasárnap este hat órakor György László püspöki titkár estéli istenitiszteletet tart. — A hold-utcai ref. iskolában minden vasárnap este hat órakor lesznek vallásos estélyek, az első már nov. 27-én megtartatott, melyen Kenessey Béla, Szabó Aladár és Kecskeméthy István mondottak épületes vallás-erkölcsi beszédeket a szép számmal megjelent hallgatóság előtt. * Egyházmegyei tisztújítás. A nagy-károlyi ev. reform, egyházmegyében a tiz év lefolyása után újonnan választandó tisztikarra elrendelt szavazatok nov. 23-ikán Kántor-Jánosiban világi és egyházi férfiakból álló küldöttség jelenlétében felbontatván, a szavazatok következő eredményt tüntették elő. Esperesi hivatalra újonnan Segesváry József kántor-jánosi-i lelkész választatott meg majdnem egyhangúlag. Égyházmegyei gondnokságra Kulin Imre, az eddigi gondnok választatott el 24 szavazattal Vályi Árpád országgyűlési képviselő 10, s Ujfalussy Sándor főispán 1 szavazata ellenében. Papi tanácsbirákká: Újlaki Gábor vitkai, Lövey Fái ólcsvai, Vityi Bertalan berei, Kósa Ede jármi-i, Uray József csanaközi, Korányi János dobrai lelkészek lettek elválasztva a szavazatok többségével. Világi tanácsbiróságra : gróf Degenfeld József (egyhangúlag 35 szavazattal), Földváry Sándor szálkái ügyvéd, Ilosvay Aladár nyir-megyesi földbirtokos, Dénes Lajos n.-dobosi ügyvéd választattak el, a még üresen álló két világi tanácsbirói székre uj szavazás lett elrendelve Debreczeni István, Ujfalussy Sándor, Nagy László (megyei alispán), Szintay István, id. Horváth Mihály s Szilágyi Dénes urak, mint legtöbb szavazatot nyert egyének között. Papi jegyzővé Újlaki Gábor tanácsbiró, világi jegyzővé Dénes Lajos tanácsbiró választatott meg. * Az országos közalap végrehajtó bizottsága november 22., 23. napjain ülést tartott Budapesten. Jelen voltak Beöthy Zsigmond elnöklete alatt Szász Károly, Szász Domokos, Hegedűs Sándor, Mocsáry Lajos, Molnár Béla, Szabó János, Szél Kálmán biz. tagok és Kenessey Béla biz. jegyző. A bizottság elfogadta és szövegében végleg megállapította azt a kimerítő jelentést, melyet a bizottság a közalap eddigi működéséről a zsinat elé terjeszt. Az érdekes munkálatot Kenessey készítette. Másik nagyobb tárgya volt a közalapi kezelési szabályok revíziója, mely szintén a zsinat elé kerül. Végül a bizottság kedves tudomásul vette néhai Horváth Mihály lepsényi volt lelkésznek a közalapra tett 3062 frt 17 kros végrendeleti hagyományát, és Hegedűs Sándor országgyűlési képviselőnek szintén a közalap céljaira tett 500 frtos alapítványát. * Az egyházpolitikai reformokra, melyeket az uj kormány zászlajára tűzött s melyeket Wekerle miniszterelnök a dolog természeténél fogva csak főbb vonásokban vázolt a bemutatás alkalmával tartott programmbeszédében, nap-nap után teljesebb fény derül a képviselőházban. Az indemnity-vita nagyban hozzájárult a reform-eszmék tisztázásához, s a közfelfogás tájékoztatásához. Wekerle többszöri nyilatkozataiból, gróf Csáky férfias kijelentéseiből mind tisztábban kidomborodnak a bevett egyházpolitikai reformok. Közbe-közbe a klerikálizmus is próbákat tett a maga középkori eszméivel. De se Zichy N. a főrendiházban, se különösen Tódor és Vajay páterek a képviselőházban nem valami nagy sikert arattak fellépésűkkel. A Vajay felszólalása épen ellenkezőjét érte el annak, amit kontemplált, mert gróf Apponyi Albertnek kiváló alkalmat nyújtott egy minden izében kiváló beszéd tartására, melynek a polgári házasságot tárgyaló egyházpolitikai része a legtisztább liberalizmus és hazafiság eszméinek volt tüköré. Soha senki meggyőzőbben és igazabban nem mutatta ki a mai házassági jogok tarthatatlanságát, midőn bebizonyította, hogy nemcsak az államhatalomnak és az állampolgároknak, hanem az egyházaknak is érdekében áll a házassági jognak egyöntetű szabályozása, mert a mai állapotok mind a jogbiztonságot, mind a közerkölcsiséget, mind a hitelvek erejét veszélyeztetik. Végül egyenes felhívást intézett a római klérushoz, hogy ne álljon útjába annak a mélyreható reformnak, melyet a magyar társadalom egységes kiépítése és belső megszilárdítása elodázhatlanul követel. Lesz-e valami eredménye e lelkes felhívásnak a klérusnál, azt nem tudjuk; de azt mindenki tudja, hogy a klerikális sajtó lázító magatartása és hazafiatlan ellenzése egészen indokolttá tette az ily tekintélyes helyről s kifogástalan kath. érzelmű államférfi részéről jövő békés intelmeket. * Ó-Becsén szervezendő egyházunk »Kérő szózat®-ára felhívjuk olvasóink pártoló figyelmét. Ó-Becsén és környékén 25 négyszögmértföl dny i területen 500 — 600 tősgyökeres kálvinista magyar testvérünk él elszórva, idegen vallású és nemzetiségű lakosság között, vallási gondozás nélkül. Most szervezkedni akarnak, Ó-Becse központtal, hol templomot szándékoznak építeni és lelkészi állomást szervezni. Bizalommal fordulnak e végből a kedvezőbb