Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-11-03 / 48. szám

és 162 család részesült; 311 egyén, illetőleg család között 994 drb uj- és 450 drb viselt ruha és fehérnemű osztatott ki; különös gond fordíttatott oly családokra, melyekben iskolás gyermekek vannak és ezeknek száma 194 volt; egy-egy pár uj cipőt vagy csizmát 475 egyén kapott, 40-en fűtő anyaggal segélyeztettek; végre ez idén is az egylet 91 darab uj- és 403 darab viselt női és férfi ruhát, fehérneműt és cipőt kapott ajándékba. Az alaptőke két nemeskeblű nő ajándékával gyarapodott, nevezetesen báró Prónay Róza és Irma úrnők, kik élénk érdekkel viseltetnek az egylet iránt s az összejövetelekben s így a munkálkodásban is tevékeny részt vettek 100 — 100 frttal az egylet alapító tagjainak sorába léptek. Az államsorsjáték jövedelméből az egylet 279 forint 25 kr. jutalékban részesült. A kisebb adakozások nagy száma az egylet iránt létező élénk érdeklődésnek igen szép bizonyítéka. Az egylet bevétele volt: 3451 frt, 17 kr., kiadása 3109 frt 95 kr., maradék 341 frt 22 kr. Vagyona 22,700 frt, a vagvonszaporodás 200 frt. — Örvendetes tények, fényes bizonyítékai a ker. munkás szeretet áldásainak. Vajha a lendülő hitbuzgóság minden nagyobb gyülekezetünkben egyesületté tömörítené a női munkásságot, a belmisszió és evangelizáció e fontos, de a legtöbb helyt még parlagon heverő erőit! * Gönczy-egyesület Hajdumegyében. Ez uj tanítóegyesület alapszabályaiból kiemeljük a következőket. »Hajdumegyei tankerületi tanítók Gönczy-egyesíilete cím alatt a tankerület nagy szülöttjének, Gönczy Pálnak nevét viselő egyesület alakul, melynek célja az 1872. szept. 2-án kelt, 23201. számú közoktatásügyi miniszteri körrendelettel kibocsátott Szabályrendelet 2. §-ában körülirt tanító-testületi működés, emellett pedig a hajdumegyei tanszermúzeum és tankerületi könyvtár megalapítása és fentartása, valamint a pályatársak találkozójául, később a ráutaltak segélyezésére is alakítandó hajdumegyei tankerületi Tanítók Otthonának létesítése s fejlesztése. Az egyesület működési területköre a hajdumegyei tankerület; székhelye, a tanszermúzeum, könyvtár és »Otthon* telepe Debreczen. Pecséte: nyitott könyv, cím-körirattal és alakulási évszámmal. Az egyesületi tagok (férfiak és nők): a) rendesek, és pedig 1. állásuknál fogva a kir. tanfelügyelő, az állami és községi népoktatási intézetek tanítói, kisdedóvói; 2. a tankerületbeli más jellegű (felekezeti, társulati, magán) népoktatási intézetek azon tanítói, kisdedóvói, kik az egyesületbe önként belépnek; 3. az alakuláskor jelentkező, utóbb pedig a választmány által fölveendő rendes- és segédlelkészek, közép- és szakiskolai tanárok. Mindezek tagsági idejük tartamára évenkint egy korona tagdíjat s egy korona muzeumi és könyvtári (az »Otthon« létesítése esetén még egy korona) fentartási díjat fizetnek.* * A zsinat iskolaügyi bizottságának gyűlése. Az ev. ref. zsinat iskolaügyi bizottsága e hó 28-án gyűlt össze Sárospatakon s két napi folytonos ülésezés alatt felelt meg fáradságos és nagy horderejű feladatának, mely a zsinat határozata szerint abban állt, hogy az ev. ref. egyház közoktatásügyi szervezetét, a konventi javaslat III. részének alapul vétele mellett, oly formán állapítsa meg, hogy mellőzze belőle mindazt, ami az államtörvények s a közoktatásügyi országos kormány feladatkörébe esik s fölvegye mindazt, amit autonomikus joga alapján fölvehet. A zsinati bizottság feladata abban kulminált, hogy a konventi javaslatból a zsinat által jelzett elvnél fogva oda nem tartozókat kihagyja s a megmaradt részeket kellőleg kiegészítse, szerves egészszé forraszsza, a logikai kapcsolatot megteremtse. Ezt a feladatot 95 §-ban igyekezett a bizottság megoldani. A tanárok s tanítók fizetésének minimuma határozott összegben lett megállapítva, pl. a gimnáziumi tanároké: 1200 frt és lakás, vagy ehelyett 200 frt, az akadémiai tanároké 1400 frt és lakás, vagy ehelyett 300 frt. Az egyetemes tanügyi bizottság uj szervezési alapot nyer, mert a konvent fogja összealkotni saját tagjaiból s más szakértő egyénekből, holott eddig tudvalevőleg az egyházkerületek választották a tagokat stb. Egyébiránt lapunk legközelebbi számában Mitrovics Gyula előadó ur szívességéből az egész javaslatot közölni fogjuk. Most nem lehetett, miután a nyomdából csak e lapszámmal egyidőben kerül ki. A bizottság tagjai közül megjelentek : Szeremley Samu elnök, Parády Kálmán, Futó M., Géresi K., Váró Ferencz, Révész Kálmán, Sárospatakról Mitrovics Gyula előadó. Elmaradtak Várady Gábor, Kovács Albert, gróf Kun Géza. A vidéki tagokat Fejes István, a sárospataki főiskola algondnoka, Nagy Gusztáv, gazd. választmányi elnök, mint házi gazdák, az iskola vendégeiként a legnagyobb szívességgel fogadták, valamint az egész tanári kar is a szívnek teljes melegével. Az iskola vendégeit s a tanári kart egy barátságos közvacsorában hozta össze, hol a szivek és lelkek kölcsönös őszinteséggel nyíltak meg egymás előtt a felköszöntések árjában. A vendégek valóságos lelkesedéssel szóltak arról a benyomásról, melyet reájuk a sárospataki iskola intézményeiben, gyűjteményeiben, ifjúságában, tanári karában, szóval részeiben ugy, mint egészében gyakorolt. »Most értettük meg egészen, mért oly meleg fészke ez ősi intézet a presbyterianizmusnak. Az önkormányzat szabadsága, elöljárók és tanárok kölcsönös bizalma s ragaszkodása egymásiránt oly mértékben található föl itt, mint nagyon kevés más iskolában*, mondották némelyek. A zsinati iskolaügyi bizottság sárospataki ülését tehát egyrészt maradandó alkotás, a tanügyi javaslat teszi emlékezetessé, másrészt itt is bebizonyosodott, hogy a közvetlen érintkezés hozza igazán közel a sziveket s oszlat el számos félreértést, sőt előítéletet. S mert eme közvetlen érintkezés leghathatósabb faktora a jövőben a tervezett protestáns tanáregyesület lehetne, méltóképen s lelkesedve éltették ennek az eszméjét s megvalósulását is. Adja Isten, hogy ugy legyen, b. b. * Értesítés. Azon lelkésztársainkat, kik a »Kalászok «-ra előfizettek, értesítjük, hogy a folyóiratnak első füzete október 23-ika óta készen van, de a postaigazgatóság a szétküldésben némi akadályokat gördített elibünk. Hiszszük azonban, hogy ezek néhány nap alatt elháríthatok lesznek s a füzetet azonnal postára adjuk. Budapest, 1892. október 29. Papp Károly és Könyves Tótli Kálmán, a »Kalászok* szerkesztői. * Az országos közoktatási tanács elnöksége legutóbbi ülésében a középiskolai igazgatók számára kiadandó utasítás tervezetét tárgyalta. Tekintettel az ügy fontosságára, a tárgyalásra meghivattak dr. Erdődi Béla és Hómann Ottó főigazgatók, a budapesti középiskolák igazgatói közül Hofer Károly és Mauritz Rezső, a középiskolai tanárok közül Cherven Flóris és Paszlavszky József. Az utasítás az elnökségi ülésen megállapított szövegezésében a tanács közelebbi teljes ülése elé fog terjesztetni. Mult ülésében a tanács elnöksége a legutóbbi teljes ülés határozata értelmében megállapította a középkereskedelmi iskolák szervezetét és javaslatot tett az országos tanszermúzeum uj szervezetére nézve; azonfelül tárgyalta a fiúk számára berendezett javítóintézetek felszereléséről szóló jegyzéket. * Á brit és külföldi biblia-társulat köréből a napokban kaptuk meg egyfelől az »Évi Jelentés«-t. (Annual Report), másfelől a »Havi Értesítő *-t (Monthly Reporter). Az évi jelentés egész vaskos könyv, mely kimerítő képet nyújt a világra szóló társulat mult évi működéséről, felölelve a hazánkban kifejtett tevékenységét is. Ezt nem-