Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-11-03 / 48. szám

főpapi szék felibe ne kerüljön a parlamenti kormánynak! A komáromi eseménynek ez a foglalatja. Ezek után nem tudom, mi fog már most történni felzaklatott hazánkban, de végül kimondom azon meggyőződésemet, hogy a legutóbb bekövetkezett anarchikus állapotokért mindenek fölött a hercegprímás urat tartom felelősnek, aki most utólag olajba mártott tollal oltja azt a tüzet is, melyet maga gerjesztett, midőn a kormánynyal jó véget nem érve, sima kézzel bár, széttépte a törvényt, mint egykor Althan püspök a Karolina resolutiót. Mi most hát uj jogrendet kérünk és várunk az államtól, még pedig mielőbb, mert igaz ugyan az, hogy a kultúrharc, azaz az állam és római egyház közti versengés nem mi reánk tartozik; de a klérus nem oda üt, ahová néz és a vallási harctól sem irtózik. Ajánlom e végből a katholikus irodalom terményeit; tessék azokat elolvasni s meggondolni, hogy ezek rendszeresen s évek óta így folynak; azután ítéljen a haza felettünk és béketűrő magatartásunk felett! Azután Ítéljék el Pap Gábort, vagy Tisza Kálmánt, vagy akár csekély személyemet, aki hazám sorsán mélyen aggódva, hozzá mertem szólani e nagy és nehéz kérdésekhez. ISKOLAÜGY. Cornelius Nepos az iskolában. SinJcü Sándor Cornelius N. olvasókönyve. *) Míg az állami tanügy körében alig van esztendő, hogy egész halmaz uj tankönyv ne kínálkoznék a válogatásra, addig prot. tanáraink — bár az államétól különböző tantervünknek tankönyvekben való megtestesítését egyedül tőlük várhatnók —• vajmi ritkán adják rá magukat a tankönyvirásra. Jól tudom, hogy e körülmény oka nem a képességek hiányában, hanem prot. tanügyi viszonyainkban, tankönyv-approbációnk rendszertelenségében rejlik, minélfogva még a legjobb tankönyv részére sincs biztosítva a közhasználat tanintézeteinkben. De hogy a dolog így van, arra nézve — ha az iskolai értesítők nem mutatnák is, hogy legtöbb tanintézetünk az állami tanárok készítette tankönyveket használja — legkiáltóbb bizonyíték Cornelius Nepos iskolai kiadása. Cornelius ugyanis mai napság katexochén prot. gimn. tankönyv hazánkban. És mióta az állami tanterv e class. irót gimnáziumaiból kiküszöbölte, azóta e két évtized alatt egyetlen ujabb praeparatiója, commentált kiadása sem jelent meg (nem számítva pár régibb kiadás újra való nyomását), s protestáns iskoláink nagy része ma is egy kath. tanárnak (Vass T.) régibb kiadását használja. Ugy hogy aki ez írónak a mai didaktikai igényekhez mért kiadására, vagy mint Sinka Sándor föntebbi müvében, Cornelius alapján latin olvasókönyv szerkesztésére vállalkozik, valóságos prot. tanügyi közszükséget pótol. De hát miért küszöbölte ki állami tantervünk a jó öreg Nepost a gimnáziumi olvasmányok sorából ? Egyrészről azért, mivel a latin nyelvi tanítás mai állapotában azon a helyen, ahol alkalmazva volt, t. i. a grammatikai kurzuson, a class. írók olvasásának előcsarnokában, a III. osztályban a kezdő gyermekekre nagyon is nehéz olvasmánynak találta. Másrészről azért, mivel ezek a *) Latin olvasókönyv Cornelius Nepos után a gimnázium III. osztálya számára. Készítette, praeparatióval és szótárral ellátta Sinka Sándor gimnáziumi tanár a debreczeni ev. ref. főiskolában. biographiák bizony nem valami mesterművek, történetírói felfogásuk nem valami magas fokon áll, több bennök az anekdota, mint a pragmatikus történelem^ emellett történeti és földrajzi botlásaik lépten-nyomon kiigazításra szorulnak. S miért tartotta meg mégis konventi tantervünk ez életrajzokat a III. osztály olvasmányául? miért használják azokat a többi államok is, mint Ausztria, Poroszország, Szász-, Bajor-, Olasz- és Franczíaország gimnáziumaik legnagyobb részében ? Azért, mert a latin nyelv mai tanításának végcélja a classikus irodalom megösmertetése lévén, minél előbb eredeti latin irót kell adnunk a növendékek kezébe, s a tanítás kezdő fokán elvégre sem tudunk könnyebb auctort fölvenni Neposnál, kinek nyelve classikus latinsága mellett még különösen alkalmas is a latin syntaxis begyakorlására. De másfelől azért is, mert ez életrajzok, mint az ókori történelem legnagyobb alakjainak jellemképei már tartalmilag is kiváló paedagogiai értékkel birnak a gyermek jellemfejlődésére. Egy Miltiades, Themistokles, Aristides, Cimon az erkölcsi jellemnek valóságos ókori kövületei, melyeknek szemlélése és boncolgatása magasztos eszményeket olthat a fejlődő lélekbe. Van azonban némi különbség Cornelius Nepos iskolai felhasználásában hazai prot. iskoláink és a külföld eljárása között. Míg ugyanis mi az említett nehézségek mellett is változtatás nélkül használtuk idáig Nepos életrajzát iskolai olvasmányul, addig pl. Németországban és a szomszéd Ausztriában inkább olvasókönyveket igyekeztek összeállítani Nepos alapján és szellemében, hogy ez úton alkalmuk legyen itt-ott a Nepos stílusát is egyszerűsíteni meg történeti és másnemű tévedéseit is helyrehozni. E mellett nemcsak az ő életrajzát, hanem más nagy történeti alakok életét is feldolgozták és történeti szempontok szerint rendezték, ugy hogy voltaképen történelmet, adtak a tanulók kezébe életrajzokban. Igy jöttek létre a Lattmann J., Vogel — Jahr. Jurenka stb. olvasókönyvei rövid idő alatt számos kiadásban, melyek ma a legnagyobb elterjedésnek örvendenek. Különben egy ily történelmi olvasókönyv paedagogiai értéke csakugyan megbecsülhetetlen. Ez irók nyomába lépett nálunk Sinka Sándor debreczeni gimnáziumi tanár imént megjelent latin olvasókönyvével, azért munkája méltán magára vonhatja figyelmünket. Sinka Sándor olvasókönyvének anyaga: Görögország történelme, melynek főbb eseményei a legkiválóbb férfiak életrajzában vannak csoportosítva. Már művének kerete, felosztása is történelmi alapon nyugszik: Athén Solon korában, a Pisistratidák, Dárius hadjárata, Xerxes hadjáratai, Athén hegemóniája. A görög támadó háborúk, Perikies kora, a peloponnesusi háború, Spárta hegemóniája stb. Igy haladnak e címek a görög szabadság végéig, s kiki eltalálhatja, hogy mely életrajzokban vannak e címekkel jelzett történelmi események feltüntetve. Ez életrajzok közül 12 a Cornelius Nepos-féle életrajzok, többé-kevésbbé átdolgozva, négy pedig (Solon, Pisistratus, Pisistratus fiai és Perikies) a szerző tanulmányának eredménye, melyről az előszóban számol be. Látni való tehát, hogy Sinka Sándor könyve nem Cornelius Nepos, s hogy Neposból csakis azon életrajzokat vette föl, melyek Görögország történelmére vonatkoznak. A szerkezetnek ez az egysége a munka egyik érdeme. Hogy minő átalakítást tett Sinka a Nepos-féle életrajzokon, egy pár példából is eléggé kitűnik. Kezdjük Miltiadessel. Ez életrajz Corneliusnál — mindenki tudja — oly művészies körmondattal kezdődik, amelylyel a III. osztályú tanuló a maga erejéből igen nehezen birkózik meg. Sinkánál csak ez egyszerű mondat maradt meg belőle: Miltiades, Cimonis filius, Atheniensis et antiquitate generis et glória maiorum et sua modestia unus omnium maximé