Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-01-28 / 4. szám

rázat, egy középszerű vers, egy építő irányzatú rajz. vegyesek, jelentések stb. — A »Keresztyén*, melynek 1-ső számát a n.-becskereki templom és paplak csinos képe diszíti, megjelenik minden hónap elsején, előfizetési ára egész évre 50 kr., egyes szám ára 2 kr. — Nagyon megérdemli a terjesztést. Lelkészeink, tanítóink csak maguknak használnak, ha terjesztik. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Dr. Csernátoni Gyula, a kolozsvári ref. collegium egyik jeles tanára, Besztercze-Naszód vármegye kir. tanfelügyelőjévé neveztetett ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter által. — Eötvös Károly Lajos, Háromszékmegye nagytevékenységü tanfelügyelője, hasonló minőségben, Hajdumegyébe helyeztetett át. — Debreczeni egyházközségünk főgondnokává Simonffy Imre kir. tanácsos polgármester választatott meg a nem rég elhunyt Szűcs István helyére. * A zsinat összehívása. Mint biztos forrásból értesülünk, a református egyház zsinatját, az evangel. zsinati elnökséggel egyetértve, március 9-ére hívta öszsze a zsinati elnökség. Március 8-dikán délután előleges értekezlet fog tartatni. — Itt említjük föl azt is, hogy a dunamelléki egyházkerület elnöksége zsinati képviselő választását rendelte el a solti egyházmegyében Kerkapoly Károly, a tolnai egyházmegyében Göde Károly elhunyt rendes tagok helyébe és pótképviselő választása iránt intézkedett a k.-somogyi egyházmegyében, hol Kálmán Gyula a pótképviselőségről lemondott. * Lelkész-jelölés. A tisza-roffi lelkészi állomásra a jelölés — az egyháztanácsnak egyhangúlag hozott határozata s a képviselőválasztási mozgalmakkal indokolt kérelme folytán — jövő február hó első felére halasztatott. * Segédlelkészek figyelmébe. Mezőtúron Turgonyi Lajos reform, lelkész erős, érces hangú segédlelkészt keres. Ajánlkozók forduljanak egyenesen hozzá a díjazási, s ellátási feltételek végett. * A gyülekezetek életéből. Az ó-budai ref. egyház elöljáróságának régi jó szokása, hogy nyomtatott kimutatást bocsát közre jövedelmeiről és kiadásairól, valamint a fizető és nem-fizető egyházi tagokról, hogy a nyilvánosságnál fogva módjuk és alkalmuk legyen a híveknek ismerni és ellenőrizni az egyház vagyonát s annak kezelését. Az 1891-ik évi, hozzánk is beküldött kimutatás szerint van ez iparkodó gyülekezetünkben 1508 lélek, született 62, meghalt 55, konfirmáltatott 30, házasult 27 pár, áttért 5, kitért 1 személy. A gvülekezet bevétele volt 3984 frt 25 kr, kiadása 3436 frt 17 kr., fölöslege 548 frt 8 kr, s ezen kívül van 1100 forint törzsvagyona és 295 frt 65 kr. követelése. Az egyházfentartás az osztályadó elvére van fektetve, mely családfőnként 50 kr. és 5 frt között váltakozik. — A Budán építendő ref. templom tervezetére a budapesti ref. egyház presbyteriuma által régebben hirdetett pályázat lejárt. A Fazekas-téren építendő templomtervre négy pályamű érkezett be, melyeknek műszaki megbirálására a Mérnök- és építész-egylet választmányát kérte föl az egyháztanács. A budai templom pénzalapja jelenleg 65 ezer forint. * Pap képviselőjelöltek a mostani választásoknál aránylag elég számosan vannak a különböző vallásfelekezetek lelkészei közül. Református papi statusunkból, amint hirtelenében összeszámítottuk, kilencen pályáznak a honatyai hírnévre és a kálvinista szabadság nagyobb dicsőségére — Kovács Albert kivételével, aki nemzeti párti — mindannyian függetlenségi programmal. A kilenc honatya-jelölt nevei ezek: Babay Kálmán m.-komáromi segédlelkész, Baky István csanádi, Balla Lajos monori, Biki Károly györgyteleki rendes lelkész, Ilvés Bálint kiérdemült, Kiss Albert debreczeni lelkész, Kovács Albert theologiai tanár, Madarász Imre karczagi és Rigó Lajos bihari lelkészek. E jelöltek közül a mult cyclusban is tagjai voltak a képviselőháznak: Ilyés Bálint, Kiss Albert, Kovács Albert és Madarász Imre. * Egyház-politikai reverzálisok divatja kezd lábra kapni a képviselőjelöltek között. Megbotránkoztató, hogy hol itt, hol ott adnak a plebánusok sürgetésére vallás-politikai reverzálisokat a jelöltek. De az már valóságos felháborodást keltő erkölcsi aberratio, mikor református képviselőjelölt ír alá ultramontán reverzálist, mint a gödöllői kerület egyik jelöltjéről írják. Ez nemcsak a politikai liberalizmus, nemcsak a prot. egyház cserben hagyása, hanem valóságos merénylet a vallásos lelkiismeret ellen s az érdekből való hithagyás bűnével áll egy színvonalon. Mert a római ultramontánizmus fajai között van ugyan fokozati külömbség s például a Schopper-féle reverzálisok rosszabbak, mint a Steiner-félék; az előbbiek teljesen kifejlett ultramontanizmust követelnek, a jelöltet belelovalják a túlzott pápista követelésekbe; a Steiner-félék csak az elkeresztelési ügygyei kapcsolatos kérdésekre kötik meg a jelöltet, egyelőre azt sürgetvén, hogy az 1868. évi törvény megváltoztatásával szabad zsákmány engedtessék Róma farkasainak a lélekfogdosásra. De veszedelmesnek mindkettő veszedelmes, első sorban a többi vallásfelekezetekre, másod sorban az állami közérdekre nézve, mert a végcél az, hogy minden egyház és minden állami érdek a csalatkozhatlan Róma hatalmába tereitessék. Nagyon elszomorító, hogy a liberalizmus immár sok helyt oda jutott, hogy koldulni jár a plebánusok kapuja elé! * Egy nagyfontosságú miniszteri intézvény. Köztudomás szerint az egyházi hatóságok több izben folyamodtak a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz, hogy azon földbirtokosok, kiknek oly községben van birtokuk, ahol nem laknak, e birtok után egyházi és iskolai adót fizessenek-e azon egyház részére, melyhez tartoznak. E nagyfontosságú elvi kérdésben a nagyméltóságú vallás-és közoktatásügyi miniszter ur egy concret esetben, Bács-Bodrogh megye közönségéhez rendeletet intézett, melyet Lapunk egyik barátja szívességéből szószerint közlünk: 18164. sz. 1891. Vallás- és közoktatásügyi miniszter. Bács-Bodroghmegye közigazgatási bizottságának f. évi február hó 5-én 361. sz. a kelt határozatát, melylyel Schlagetter Gyula kulai földbirtokosra kirótt kulai róm. kath. iskolai adó leíratni rendeltetett, T. Hoffman Károly kulai róm. kath. iskolaszéki elnök részéről közbevetett felebbezés alapján ezennel feloldom; mert Schlagetter Gyula róm. kath. vallású levén, kulai birtoka után az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk 11. §-a alapján róm, kath. iskolaadó kivethető. Miről a bizottságot f. évi ápril hó 11-én, 704. sz. alatt kelt jelentésére, a csatolmányok visszaküldésé mellett további eljárás végett értesítem. Budapest, 1891. május 19. Gr. Csálty Albin. * Az elkeresztelés ügyében ismét egymást érik a hírlapi híresztelések, melyekben a klerikális »M. Á.« a legnagyobb mester. A hét folyamán hire járt, hogy megjött