Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-09-15 / 41. szám

ur 15 frtot adott a szegény iskolás gyermekek felruházására. Az egyház hívei közmunkával 230 frtot szereztek egyházuknak. Zámolyon Tanárky Erzsébet a paplak építéséhez 50 frttal járult. Vadlban az ottani birtokos, Dréher úr az iskola építéséhez tízezer téglát ajánlott fel, 220 frt értékben. Sárbogárd 350 frton gyászkocsit szerzett be, gazdasági épületeire 280 frtot fordított. Bodméri kis egyházunk 323 frt erejéig építkezett. Bicske 200 frttal végleg törlesztette az előző évben vett negyed telek vételárát. Alcsuth 357 frt erejéig építkezett. Ezen építkezéshez József főherceg ő Fensége 120 frtot, a róm. kath. hívek 9 frtot, a reformátusok 126 frtot adakoztak. Bia lelkészlakot épít 4000 frt erejéig. Baracska 450 frtig építkezett. Az egyháznak regale-váltságul 394 frt 69 kr jutott. Seregélyes részére a városi pénztár 530 frtot adott. Ez adakozások, epítkezések összege tizenhat ezer forint. Hivatal változás három fordult elő a lelkészek között, egy halálozás, egy nyugalombalépés és egy más helyre távozás által. Egyházmegyénk nesztora: Molnár Lőrincz töki lelkész f. évi január 24-én költözött el soraink közül, élete 85-ik, lelkipásztorsága 56-dik évében. Helye f. évi ápril 3-án töltetett be Farkas Sándor helyettes lelkészszel. Búcsút vett tőlünk egyházmegyénk egyik legrégibb tanácsbirája: Bácz János nyéki lelkész ur is, megrongált egészsége miatt, 34 évi hivataloskodása után nyugalomba lepvén s Kecskemétre tevén át lakását. Tanácsbirói tisztségét azonban megtartotta továbbra is, s így reméljük, hogy sokszor lesz még hozzá szerencsénk a zöld asztalnál. A távozása által megürült nyéki lelkészi állomás volt verebi lelkész: Urházy Sándor kollégánkkal töltetett be; viszont az igy lelkész nélkül maradt verebi gyülekezet Szekér István ráczkevei helyettes lelkészt hivta meg lelkészéül. Mindhárom lelkészi állás a hívek egyhangú szavazatával töltetett be. Egyházmegyénk népessége 40,730 lélek, melyből az anya- és leányegyházak népessége 37,547 lélek, a szórványokra pedig 3183 lélek esik. Ez utóbbiak közül csak 290 lélek iskolaköteles növendékei részesülnek saját felekezetünk hivatalnokai utján vallásos oktatásban, 2893 lélek után az iskolakötelesek, a szórványokon lévő katholikus iskolába járnak és saját vallásukból oktatásban nem részesülnek. E szomorú adatok egy táblás kimutatáson is fel vannak tüntetve. A mult évben született 746 fi, 731 leány, összesen 1471. Meghalt 747 fi, 697 leány, összesen 1444. Házasult 344 pár. Korfirmáltatott 345 fi, 323 leány, összesen 668. Lévay Lajos. Az erdélyi egyházkerület közgyűlése. A hét egyházi eseményei között az erdélyi egyházkerületi gyűlés is számot tevő. Főgondnok és püspök itt is foglalkoztak ugy az elkeresztelési ügygyei, mint a komáromi jubileummal. A megnyitó beszéd és a püspöki jelentés ide vonatkozó részletei itt következnek: Egy lejárt év után — így kezdette megnyitóját Bánffy Dezső báró, elnöklő főgondnok — szerencsés vagyok ismét üdvözölhetni a t. közgyűlést, üdvözölhetni azon reménységgel, hogy a megkezdendő tanácskozásokat szerencsés leszek békés egyetértéssel vezethetni, vezethetni pedig anyaszentegyházunk, egyházkerületünk érdekeinek szolgálatára és javára. Biztat a remény, miszerint a lejárt év munkássága és az elért eredmény áldása gyümölcseit meghozandja és hogy a munkát vezetők, a munkát végezők a bírálatra jogosult egyházkerületi közgyűlés megelégedését kinyerni szerencsések lehetnek. Nem tartozik hatáskörömbe részletezni a végzetteket, bárha én is egyike voltam azon munkásoknak, kik hivatalos hatás- és munkakörökből kifolyólag szolgálni az anyaszentegyház ügyeit és érdekeit hivatottak voltak. Egyike vagyok azoknak, kik most az eredmény felett bírálatot várják, kikaz elismerést remélj ük. Utalt ezután az elnök a hivatalos jelentésekre, melyek egész képét nyújtják a végzett munkának; kiemeli azt a fényes anyagi eredményt, melyet az egyházkerület tőkéje gyümölcsöztetésére ujabb rendszerével elért, megemlékszik a lefolyt zsinatról, melynek működése — ugy mond — még nincs ugyan teljesen befejezve és az alkotott törvények még nem nyerték meg legmagasabb kegyurunk, ő felsége a koronás király szentesítését, de minden kétséget kizárólag legrövidebb időn az is megnyeretvén, egyházi életünk ujabb lendületnek néz elé. Hinni akarom ezt, mert míg azokban gondoskodva van az egyetemes egész ev. ref. magyar egyház öntudatos és egységes tömörüléséről és ezzel biztosítva van az erő kifelé, addig biztosítva van különösen erdélyi ref. egyházkerületünknek, tekintettel hosszas különállásunkra és ennek folytán kifejlődött saját viszonyaira, azon szabad mozgás joga és előnye, melyre szükségünk van, ha természetes alapon nyugodva, biztos fejlődést akarunk elérni. »Végre — folytatá szavait az elnök — még egy eseményt akarok felemlíteni, egy lélekemelő ünnepről akarok szólni, melyen a méltóságos püspök úrral együtt magam és egyházkerületünk több tekintélyes világi és egyházi férfiának kíséretében részt vettem. A legközelebbi napokban Komáromban lefolyt ünnepélyekről szólok. A dunántuli egyházkerület főgondnoka, Tisza Kálmán főgondnokságának huszonötödik évfordulóját ünnepelte; a nyert szives meghívás folytán ott voltunk mi is; elmentünk oda, de nem politikát csinálni, még nem is egyházi politikát; nem azért, hogy keztyűt dobjunk vagy talán meg nem izent harcra elfogadjuk a kihívást. Elmentünk tiszteletünknek és ragaszkodásunknak kifejezést adni azon férfiú iránt, ki vallásunk törvény által biztosított jogainak védelmében bátor volt szembeszállni a hatalommal, de ki, midőn a hatalmat maga kezelte, elég bölcs és körültekintő volt azt soha felekezeti érdekből nem használni; ki vallása, hite érdekében sohasem feledkezett meg arról, hogy mi a haza érdeke, ki mindig mint magyar tett, habár mint református érezett is. Ez érzelmek hatása alatt vettünk részt a komáromi ünnepélyekben. Ez érzelmekkel, felfogással találkoztunk ott is; ily szempontból kiindulva, éltettük az érdemekben megőszült, de erőben még ifjú, huszonöt éves főgondnokot. Bizunk abban, hogy erőben, erélyben meg nem csökkenve, még számos éveken át lesz anyaszentegyházunk érdekeinek szolgálatában, egyházi életünk vezére, bölcs körültekintéssel iránytűnk, mely mutatja az utat a feltornyosult hullámok verése között sajkánknak, hogy zátonyra ne jussunk, hogy a nagyobb hajók felvert árja el ne sodorja.® Az elnöki megnyitó után a nap legfontosabb tárgya, Szász Domokos püspök jelentése volt, melyben az egyházkerület életének főbb mozzanatait vázolta. A jelentés mindenekelőtt megemlékszik a király jubileumáról, köszönetet és hálát mond a királynak, ki ez évben is kegyes adományokat adott több egyházközségnek. Üdvözli Bánffy Dezső báró elnököt, ki megsokasodott teendői dacára nem lankadó buzgalommal teljesíti főgondnoki tisztét. Megemlékszik Tisza jubileumáról, majd rátér az egyetemes zsinat működésének ismertetésére. Beményét fejezi ki, hogy a zsinat uj törvényei még szilárdabbá teszik a református egyházat. A királyhágóntuli evangélikus testvérek is egyidejűleg működnek ezen.