Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-09-08 / 40. szám

Rácz Géza, Pálffy Károly, id. Kutassy Ferencz és Szűcs Sándor póttagok. A sárkeresztesi és egresi lelkészválasztások megerő­síttettek, a lepsényi azonban nem; ebből törvényszéki ügy lett. Minthogy a választás divatosan (nem hiába a követ­választás után nem sokára esett) eszem-iszommal, sőt a legbotrányosabban űzött pénzeléssel ment végbe: a vá­lasztás megsemmisíttetett, a megválasztott lelkész az újólag választhatástól eltiltatott. Csapó István főkortes és társai az uj választásnál szavazattal nem birnak, és a költsé­gekben megválasztott lelkész és Csapó István egyetemle­gesen elmarasztaltatnak. Lelkész és Csapó István a válasz­tást és költségeket illetőleg felebbeztek, a szavazatuktól megfosztott egyháztagok pedig kijelentették, hogy elhagy­ják hitöket és unitáriusokká lesznek. Mint halljuk meg is kezdték az nap a cimboráskodást a polgárdi-i unitárius szomszédokkal és veszedelmesen fejlődnek a dolgok. Mó­zesek, Áronok itt segítsetek bölcseségtekkel! A gyűlés keretében nem jött ugyan elő, de megem­líthető, hogy egy kis lelkes csoport akart létesíteni bár­miféle lelkészértekezletet, de hiába minden buzgó törek­vése a néhánynak, még a remény is szétfoszlott. Egy derék lelkésztársunk pedig barátságosan eszme­cserére hívta fel a jelen volt gyűlési tagokat, hogy meg­beszéljék a módozatokat, hogy miként lehetne a gvám­pénztárt akként rendezni, hogy az özvegyeknek ne 52 frtnyi díj essék. S bár, akiről legkevésbé gondoltuk, egy agglegény pap 500 frtot ajánlott fel ajándékul e célra, ha az egész lelkészi kar évi járulékot fizetend a pénztár gyarapítására, a nagy többség a legcsekélyebb áldozatra sem mutatott hajlandóságot, s e nemes tervet dugába döntötte. Nem tudja az én népem a maga javát! Csőszi. IRODALOM. ** Evangyéliomi elmélkedések cím alatt Dicső fi József debreczeni lelkész-társunk hitépítő füzetkéket szán­dékozik közre bocsátani. A hézegpótló valláserkölcsi ira­tokra különösen felhívjuk olvasóink figyelmét. A vállalat irányáról és természetéről bővebb felvilágosítást nyújt az előfizetési felhívás. Nem a dicsőség szomja, mely nálam sohasem terjedt tul a legközelebbi kötelességek lehetőleg teljes betöltésén; nem is a jóakaró barátok és ösmerősök unszoló sürgetése, melyre olyan sokan szoktak, a legtöbb­ször természetesen erős képzelődéssel hivatkozni; nem is holmi irodalmi hiányok élénk, de rendesen önző érzése,— hanem az a becsületes vágy, hogy ne csak szóval, hanem írásban is szolgáljam Isten országa ügyét s ezzel együtt nemzetem értelmi és erkölcsi érdekét — bocsáttatja ki velem e rövid »Előfizetési felhívást*. A tudományos theo­logia mezején dolgozgattam eddig s óhajtok ezután is. De nem feledtem soha, hogy mint minden tudománynak, ugy a theologiának is be kell hatolni az életbe s azt öntuda­tosabbá s nemesebbé tenni. Különösen áll ez elv a protes­táns theologiára, melynek végcélja nem más, mint az egyház hívei hitöntudatának tisztázása és erősbítése a helye­sen értelmezett szentírás alapján. És én ez elvnek óhajtanék szolgálatába állani kiadandó művem által! Tanulgattam lelkiösmeretes nyomozódás mellett; majd a tanultakat az elmélyedő gondolkozás tőlem telhető munkájában meggyő­ződésemmé igyekeztem érlelni. Ez elvek nyomán tanítottam mint profeszszor s tanítok mint lelkipásztor — s most óhajtanám, hogy ez elvek alapján együtt elmélkedjenek velem leendő olvasóim meggyőződésen alapuló hitök szilár­dítása céljából! A most elmondottakból nem az következik, hogy igénytelen munkám csak lelkipásztor-társaim által leend használható. Hiszen amit adni akarok, azt lehetőleg vonzó, kellemes olvasmány alakjában akarom adni, szánt­szándékkal kerülve minden idézgetést, tudóskodást s a mennyire lehet, a vitatkozást is, — nem rombolni, építeni vágyom. S ha e célom elérem, művem, ugy hiszem, a többi vallásos iratok között helyet kérhet magának bármely olyan keresztyén család asztalán, mely vallásában boldog­ságot keres s gyönyörűséget talál. Boldogító vallásunk örök középpontja a Jézus Krisztus, az Isten ama Fia, kinél az igaz, tökéletes vallást egyedül kereshetjük. Ő róla fog tehát * Evangyéliomi elmélkedések« cím alatt kiadandó munkám tárgyalni, az ő személyiségéről és tanáról — s ez utóbbit az ő egyszerű, de kedves és tanulságos példá­zataiból fogjuk megösmerni. A most jelzettekből az is látható, hogy művem kerek egész lesz. Hogy munkámhoz a legszegényebbek is hozzá férhesssenek, a füzetenként leendő kiadásra határoztam el magamat. Minden hónapban egy-egy két ives füzet jelenik meg, csinos, díszes kiállítás­ban, úgyhogy, ha hivatalos dolgaim miatt egyik vagy másik hónapról elkésném is. egy esztendőben 12 füzetre 24 ívnyi terjedelemmel számíthatnának t. előfizetőim. Egy-egy füzet díja 25 kr. leend, melyet minden füzet vétele után kezeim­hez kérek pontosan küldeni (Debreczen, Czegléd-u. 2572.) Nem Debreczenből a postai költségek tekintetéből féléven­kint előre kérem az előfizetési pénzeket. Ugy gondolom, művem egy év alatt megjelenhetik, tehát 24 ívnél (12 füzet) többre nem igen fog terjedni és igy egy jó kötet leend. Végül teljes tisztelettel kérem lelkipásztortársaim, a keresz­tyén vallást szerető nagy közönség s főként ev. ref. egy­házunk közeli és távoli híveinek szives támogatását. Mihelyt 300 előfizetőm jelentkezik, munkám azonnal megindul, máskülönben várok, vagy visszavonulok. Pedig szeretném, ha az első füzet már a ránk jövő október hóban napvilá­got látna! Az Istennek pedig, kinek országa érdekében munkálkodunk mindnyájan, áldása nyugodjék rajtunk! Debreczen, 1892. augusztus 25-ikén. Dicső fi József\ volt theol. akad. ny. r. profeszszor, most a debreczeni ev. ref. egyház egyik lelkipásztora. ** Értesítés. Tisztelettel értesíttetnek mindazon tisz­teletes lelkész-, s.-lelkész és nagytiszteletü esperes urak, kik a »Bibliai képek« címet viselő egyházi beszédek füzetére előfizetni méltóztattak, hogy nevezett beszédtárt a leg­közelebbi napokban Temesvári M. marosvásárhelyi könyv­kereskedő ur kiadásában fogják venni és pedig, akik az előfizetési pénzt befizették, vagy a szétküldésig beküldik, díjmentesen veszik a küldeményt; azon megrendelt példá­nyok pedig, melyekre az előfizetések be nem küldettek: — a szives megrendelők óhajtásához képest — utánvéttel mennek. A kiadóval történt megállapodás szerint, akik a füzetet, melynek terjedelme 16 nyomatott ívnyi leend, a szétküldés napjáig legalább tizen együtt rendelik meg: 1 frt és 50 krajcárban kaphatják példányonkint, azontúl a bolti árban. Minden előfizetés és megrendelés Temes­vári M. könyvkiadó úrhoz küldendők Maros-Vásárhelyre, úgyszintén a hátralékban lévő megrendelési díjak is hozzá fizetendők. Melyek után vagyok kiváló tisztelettel Felső-Boldogfalván, 1892. augusztus 28-án Vásárhelyi Zsigmond, ev. ref. lelkipásztor.

Next

/
Thumbnails
Contents