Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-09-01 / 39. szám

nekünk püspök ur ügybuzgósága és páratlan objektivi­tása a dolgok megítélésében. A kerületi tanítóképző jelen­tésénél a vallástanítás lett kifogásolva, aminek általunk jól ismert oka az előadó tanárban keresendő. A 4-dik évi tanfolyam s a gyakorló iskola még máig is a meg­valósítandó eszmények sorába tartozik. A rozsnyói felsőbb leányiskola hiányai püspök által földerítettek, ki egyszers­mind sajnosan jelentette, hogy a múltnak bűnös marad­ványaként reánk szakadt iglói és ujabban a göllnicz­bányai egyház bajait rendezni nem tudta. Hiszszük azon­ban, hogy tapintatos eljárása és objektív megfigyelése itt is megtalálja az utat a bajok alapos megvizsgálása alapján azoknak megszüntetésére vagy legalább is eny­hítésére. Kül- és belföldre szóló ösztöndíjak címén kilenc ifjúnak 750 frtot szavazott meg a gyűlés, az egyetemes pénztár számadása Moór előadó jelentése szerint 12,581 frt bevételt és ugyanannyi kiadást mutat, az eperjesi és nyíregyházi főgimnáziumnak államsegély emelése iránti kérvényeit pártolólag terjeszti föl a vallás- és közoktatás ügyi miniszterhez. S több kisebb-nagyobb fontosságú bel­ügy elintézése után a jövő évi kerületi gyűlést szeptember 2-ik felére tűzték ki. Délben a dobsinai egyház költségén több mint két­száz terítékű ebéd volt a kisdedóvó árnyas udvarában, a melyen Péchy, Zelenka, Kramarcsik, Farbaky, Bánó, Markó, Szentiványi és mások részéről szép tósztokban sem volt hiány. Estve pedig a gyámintézet javára a dob­sinai műkedvelők hangversenyt rendeztek, mely 127 frtot eredményezett. Másnap a vendégek a vadregényes Sze­pesség felé siettek. Dobsina, augusztus 19-én. Dr. Szlávik Mátyás. A szatmári egyházmegye közgyűlése. A szatmári ev. ref. egyházmegye jelen évi harmadik gyűlését augusztus 8. és 9-ik napjain tartotta meg Szatmár-Németiben, Szarka Boldizsár esperes és Isaák Dezső egy­házmegyei gondnok elnöklete alatt. E gyűlésnek fő teendője a tisztikarra beadott szava­zatok felbontása s az eredmény kihirdetése, továbbá a tavaszi gyűlésen elismerés nélkül maradt ügyek tárgyalása, s a nagyszámmal (mintegy 70 darab) beadott segélykér­vények elbírálása volt. Esperes szép és szivreható imája után a gyűlés megnyittatván: mindenekelőtt a tavaszi gyűlés óta megej­tett porcsalmai lelkészválasztás és több tanítói hely­cserék és választások erősíttettek meg. A borzovai, fülpösi és fülpös-daróczi egyházak pénz­ügyeinek rendezésére küldöttség neveztetett. A gondnoki számadások pontos beszolgáltatására erélyes intézkedés tétetett. Azon egyházaknak, melyekben a tankötelesek száma a törvényes létszámot kétszeresen is felülmúlja: köteles­ségévé tétetett, hogy a második és pedig leányiskola és tanítóság felállítására nézve kövessenek el mindent, s tervüket az esperesi hivatalba a következő tavaszi gyűlésig mulhatlanul terjeszszék be. Egyházkerületi rendes egyházi képviselővé titkos szavazás utján, általános szavazattöbbséggel Mándy Benő vámos-oroszii, pótképviselővé Mártha József csenger-bagosi lelkész megválasztatott. A népiskolai bizottság elnökévé Szarka Boldizsár esperes, körlátogatóvá pedig néhai Illyés István helyére Kiss Lajos csaholczi lelkész választatott. Főtiszt. Kiss Áron urnák püspökké lett megválasz­tatásával egyházmegyénkben a zsinati rendes képviselői állás megürült; Szarka Boldizsár pótképviselő pedig espe­ressé választatván, a bizalmat megköszönvén, a pótkép­viselőséget az egyházmegye rendelkezése alá bocsátotta. A megürült hivatalok betöltése végett a szavazás elren­deltetett, s beadási határnapul szeptember 15-dike kitű­zetett. Másnapon, az előző napi jegyzőkönyv hitelesítése után, a segélykérvények vétettek tárgyalás alá. Beadatott összesen 70 darab kérvény. A reformált segélyegylethez folyamodott 11 egyház, rendkívüli államsegélyért egy egyház, 10 lelkész és 13 tanár; rendes államsegélyért egy tanító. Felhozott indokaiknál fogva, a főt. egyházkerületnek mind­annyian pártolólag ajánllattak. A közalaphoz folyamodott 19 egyház 4413 frt 65 kr., 15 lelkész 2700 frt segélyért. Az egyházak közül 17 ajánltatott 2070 forint, a lelké­szek pedig 1740 forintra. Az egyházmegyei tisztikarra beadott szavazatok eredménye következő; gondnok: Isaák Dezső az egyház­megyének 1884-dik év óta tevékeny és buzgó gondnoka. Egyházi tanácsbirák: Tabajdi Lajos, Kalós Péter, Bartha Zsigmond, Bélteky Albert, Biky Károly, a »Reformátorok lapja* derék szerkesztője és Beczkes József. Világi e. m. tanácsbirák: dr. Farkas Antal, Vállyi Árpád, Szegedy Antal, Szilágyi Kálmán, Luby Géza és Gacsályi Lajos. Főjegyző: Tabajdi Lajos, világyi jegyző: Hérmán Mihály. Az aljegvzőségre általános többséget senki nem nyervén, J. Varga Lajos, Kiss Bertalan és Mártha József ujabb szavazás alá kijelöltettek. Egyházmegyei gondnok a bizalmat megköszönvén, hivatali székét lelkes éljenzés mellett újból elfoglalta. Tabajdi Lajos szinte megköszönve a bizalmat, ugy a fő­jegyzői, mint a tanácsbirói, sőt a levél- és könyvtárnoki állásokról is, az elnökség és többi tiszttársak ismételt kérései dacára is, a gyűlés méltó sajnálatára, határozottan és visszavonhatlanul lemondott. A közgyűlés e lemondást elfogadni kényteleníttetvén: mind a főjegyzőség, mind a tanácsbiróságra a szavazást feltétlenül, minden kijelölés nélkül, az aljegyzőséggel együttesen szeptember 15-dikére elrendelte. Kalós Péter, Bélteky Albert, Biky Károly és Luby Géza újonnan választott tanácsbirák közül csak a két előbbi levén jelen: azok a hivatali esküt letették és szé­keiket lelkes nyilatkozatok után, a gyűlés jókivánatai között elfoglalták. Az egyházmegyei levél- és könyvtárnak a jövő ta­vaszi gyűlésig leendő kezelésére, a gyűlés felkérése folytán, Tabajdi Lajos magát felajánlotta. A Fehér-Gyarmaton elhelyezett könyvtárrész szinte ideiglenes kezelésére ottani lelkész, Fábián Károly fölhívatott. Miután sem a főjegyzői, sem az aljegyzői állomás 78*

Next

/
Thumbnails
Contents