Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-09-01 / 39. szám

A protestáns öntudat, egyházi, vallási életünk örök egy, de külső fejlődésükben modernné vált szükségletei tehát okvetlenül ellene vannak a mai elszigeteltségnek. Minden külső külömbség dacára is protestáns marad az iskola, ha szelleme az. Szellemet pedig a közösség, az összetartozás érzete, az egy eszméért lelkesülés teremt. Valljuk meg őszintén: egyetlen ország iskoláiban sincs annyiféle tanár, mint épen a magyar protestáns középiskolákban. Csak a sokat szellőztetett kvalifikációt említem. Hogy a kultuszminiszteri jelentések szavaival éljek: egyházi, felekezeti képesítéssel birók, államilag elismertek, állami oklevelesek és semmi képesítéssel sem birók tanítanak többször ugyanegy intézetben. A felekezeti képesítéssel birók között vannak, kiknek képesítése csak algimnáziumra szól, mások a felső osztályok tanítására is képesítvék. Vannak, akik — Isten tudja mikor kelt — vokátorukban csak 18 órára vannak kötelezve, algimnáziumi osztály főnökségtől egyszer s mindenkorra fölmentve; akik — bár az államsegély ügyében kötött szerződések egészen uj viszonyokat teremtettek — régente megokolt, de immár jogosulatlan kiváltságaikhoz ragaszkodva, minden terhet, (minden fizetéstelen tisztséget) az uj nemzedékre hárítanak; akik önmagukban az uj viszonyokkal, a modern haladással megalkudni nem akarnak. Ahhoz pedig nem kell kommentár, hogy az ilyen nyilt ellentétek okozta göröngyöknek az általános tömörülés az egyetlen köszörűje. Fölteszem, hogy az egyes tanárkarokban — a belső és külső dekórum okáért is — megvan a kellő testületi szellem. Mind e mellett szükséges, hogy minden egyes tanárkar a rajta mintegy kívül álló egyetemes testülettől kapjon impulsust oly iskolai és társadalmi ügyekben, miknek kellő méltatását talán egészen egyéni okokból egyik-másiktól megvárni nem lehet. Szóval középiskoláink belső és külső élete, fejlődése hangosan kiáltják a jótevő egyesülést. Add Uram, de minél előbb! Dr. —i—s. TÁR 0 Z A. Az EMKE működéséről. A budapesti közgyűlés elé terjesztett Jelentés. (Vége.) Az Emke létesítette, támogatásával létesüléshez segített, avagy csak egyszerűen rendszeresen támogatta intézmények. száma különben 93 községben 101. Ebből leszámítva mintegy 10—15-öt, a többi csak az egyesület hozzájáruló segedelmének biztosításával jött létre és áll fenn. Egy vagy más címen közvetlen segélyt adott már, az iménti számot is beleértve, az egyesület 139 községben 188 esetben. A körlelkészek gondozása, kiknek Emke javadalmuk 50—300 frt között van, 136 további községre terjed ki. Az ipari, földmívesiskolai és szakiskolai ösztöndíjak száma évente 44: ezekre székely és csángó ifjak pályázhatnak; a dévai főreáltanodához két hunyadmegyei ifju; a brassói kereskedelmi iskolánál pedig az évi 200 frtot a fentartásra fordítják. Az összes iskolákba, óvókba és menhelyekbe a lefolyt évben járt 6O°/0

magyar, 30% oláh, 10% egyéb gyermek, utóbbiak németek és olasz munkások gyermekei, összesen 2874-en. A magyar nyelv elsajátítása jó. A körlelkészek gondozása az egyházi főhatóságok jelentése szerint nemzeti szempontból is üdvös. A népkönyvtárak száma eddig 40, s a nép különösen a mezőgazdasági munkákat örömmel olvassa. Égy szépen bekötött, lajstromozott és alapszabályzattal ellátott népkönyvtár értéke 107 frt 25 kr. A daloskörök száma öt, azonban ezek szervezése, minthogy az Emke daloskönyve 5000 példányban most van nyomás alatt, csak ezután fog egész rendszerességgel megindulni. Az Emke olvasókönyvét felnőttek számára az ország első irói írják s képekkel fog megjelenni. A jutalmak közül a Nemes Jánosé évente a magyar nyelvben legnagyobb előhaladást tett öt gyermek számára van alapítva, a Gyertyánffyé évente egy legbuzgóbb erdélyrészi tanító kitüntetésére; az utóbbit eddig kikapta négy. A népiskolai tápintézetekre fölvett összeg célja, hogy iskolátlan vidékek gyermekei egy központi iskolás helyre gyűjtetvén, ott élelmeztessenek, s ennek alapján oktatásban részesülhessenek. Ezt a rendszert különös sikerrel folytatják balázsfalvi iskolánknál, hová a vonalmenti államvasuti alkalmazottak gyermekeit a vonat minden héten díjtalanul be- és hazaviszi. A nagyenyedi árvaházba, Kovács Sándor emlékére, az Emke segélye erejéig első sorban Nagy-Enyed városi és vidéki árvák jogosultak a fölvételre. A fiókok jövedelmök 25% -át az igazgató választmány előleges hozzájárulása alapján használhatják föl: a legtöbbje valamely iskola vagy óvó segélyezésére fordítja. Az előfordult összes községek 16 vármegye területén fekszenek. Az egyházi segélyek rendszerint 10 évesek, kivéve 995 frt református évjáradékot, mely 32 éves; ezzel szemben azonban az egyházi főhatóság az illető községek javára ez idő alatt 19.900 frt tőke előállítására kötelezte magát. Az algyógyi birtok egész jövedelmén, az intézmények létrehozásának eljárási és az intézkedések végrehajtási költségein kivül — a közvetlen kezelési költségtől és az agitatiótól eltekintve — járadékban, egyszer s mindenkoriakban mintegy 100,000 frtot szavaztunk meg eddig. Az Emkeintézmények közül legnagyobb: a beszterczei óvó, ennek épülete 11.000 frtot ér; és a balázsfalvi iskola, háza és telke 22,000 frtra becsültetett. A legeslegnagyobb azonban az algyógyi földmíves iskola. Ezt az Emke akként hozta létre, hogy — a nagy alapító Kun Kocsárd gróf beleegyezésével és hozzájárulásával — szerződést kötött Bethlen András gróf m. kir. földmívelésügyi miniszter úrral, mely szerint az egyesület az egész birtokot 40 esztendőre a kir. kincstár kezelésébe adja, ha a földmívelésügyi miniszter közösen megállapított elvek és rendszer alapján oda egy földmíves iskolát létesít. Az iskola legfőbb célja, hogy székely ifjak a földműves életmód megtartásával az erdélyrészi birtokviszonyok közepette gyakorlati gazdasági kezelőkké képeztessenek, s igy a kivándorlástól is megóva, befelé nyugatra irányíttassanak. Az ifjakat, évenként 32 ingyeneset, 8 félfizetésest az egyesület veszi föl s az egész iskola vezetése fölött ellenőrzést gyakorol. A megnyitás ideiglenesen f. év tavaszán volt; ünnepélyesen azonban — s ezzel az alkalommal remélhetőleg a miniszterhez is szerencsénk lesz — f. év őszén fog végbemenni. A birtok jövedelmén felül szükséges összegeket mindig a kincstár fedezi. Az iskola számára különben 43.000 frt 5%-os kölcsönt is szavazott meg egyesületünk. Ez az első fóldmíves iskola az egész erdélyi részben. Ezekhez — a legfőbbeket említve — egyesületünk megalakulása óta rendeztünk két iparkiállítást, közvetítettünk mintegy 10.000 ipari megren-