Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-08-25 / 38. szám

elismerést. Ily erkölcsi jutalomban részesült az ő csekély egyénisége is. Kijelenti, hogy ezután is tehetsége szerint munkálkodik, s mint tanácsbirót ítéléseiben az igazság és szeretet elve vezérlendi. Esperes ezután melegen üdvözli a megválasztottat, serkentvén őt, hogy az egyház és iskolai ügyekben működjék sokáig kellő buzgósággal. Az esperesi jelentés a canonica visitatióról felolvastatván, kitűnt, hogy az egyházakban kellő rend és egynek kivételével békesség uralkodik. Az iskolaügy a fokozatos fejlődés utján van ott is, hol eddig sok hiány volt észlelhető. Több jeles tanító neve felolvastatott. A hatodik egyházkerület felállítása ügyében felolvasott javaslatot a gvülés hallgatólag elfogadta. Ezen javaslat szerint ugyanis a tiszántúli egyházkerület ketté szakítása bomlasztólag hatna a tiszántúli reformátusságra. Nem az erők elforgácsolása, hanem egyesítése növeli a reformátusság erejét. (Bizony pedig a tiszántúli egyházkerület kettéosztása nem az erők el forgácsolását, hanem azoknak felfrissítését eredményezné, mert egyházkerületünk nehézkes test lett már, egyházi és nemzeti misszióját két testté osztva jobban teljesíthetné. Tudósító.) A vasárnap megszentelése tárgyában, miután az egyházkerület az egyházak véleményének meghallgatását rendeli el, az egyházmegye az egyházkerület határozata iránti köteles tiszteletből óhajtja, hogy az egyes egyházak meghallgattassanak. Ez ügyben különben a munkaszüneti törvény nagy elősegítő lett. A Nagyváradon felállítandó prot. felső leányiskola ügyében a működő bizottság azt javasolja, hogy egyelőre internátust állítsanak fel, mely a n.-váradi községi polgári iskolával hozassék összeköttetésbe. E javaslat elfogadtatott, s egy állandó bizottság lett megválasztva, melynek feladata leend ez ügyben a 3 egyházmegye közt a szellemi kapcsot fentartani. A bizottság tagjai dr. Balogh Elek, dr. Márk Ferencz, Szemes Imre, Sulyok István. Sántha István egyházmegyei világi főjegyző előterjeszti a számvevőszék jelentését, mely a tavaszi közgyűlésen kifogásolt, de utólag helyesen egybeállított számadások helybenhagyását kéri. A bemutatott számadások helybenhagyattak. A sonkolyosi lelkészválasztás, miután Pincés János remetei lelkész magánpanaszos kifogásai alaptalanoknak bizonyultak, helybenhagyatott, s Nagy Elek megválasztott lelkész állásában megerősíttetett. A n.-zeréndi egyház utasíttatott, hogy a jövő iskolai évre segédtanítót állítson be. Közalap-segélyre ajánltattak: Szintye 70 frt, Szentleány falva 70 frt, Csermő 100 frt, Pankota 100 forint, Simonyifalva 70 frt, Bélzerénd 100 frt, Jánosfalva 90 frt, M.-Gyorok 100 frt. Segélyegyleti jutalékban részesültek: Szondv Gy. 50 frt, Hajdú Elek 50 frt, Simonyifalva 50 frt, M.-Gyorok 100 frt. A m.-gyoroki és szintyei földvétel helybenhagyatott. Szentleányfalván pótadó kivetése engedélyeztetett. Vadas Gyula csermői segédlelkésztanító, Balla József s.-keresztűri, Hegyesi Gergely zsadánvi fitanító állásukban megerősíttettek. Végül bírósági ülés volt, melyen Szőke János okányi fitanító fegyelmi ügye vétetett tárgyalás alá. Az egyházmegyei törvényszék Tisza Kálmán elnöklete alatt, Séntha István bírósági előadó előterjesztése után, melyet hosszasabb bírósági eljárás követett, vádlottat feddésre és a perköltségekben elmarasztalásra ítélte. Elég szomorú, hogy az okányi zavaroknak, mint kitűnt, sok tekintetben oka az ottani segédlelkész, aki sajátlagos irányzatával nem a legáldásosabban működik. Gyűlés után közebéd volt, melyen jelen voltak Tisza Kálmán és Tisza István is. e . . . «... REGISEGEK. Az 1593. és 1647-iki bártfai énekes-könyv s a bártfai »Psalterium hungarieum«. 1. E Lap 1881. évi folyamának 33. és köv. számaiban Kálmán Farkas kimerítő részletességgel ismerteti az alsósebesi — sárosi — franciskánus zárda tulajdonát képező 1593-iki bártfai luth. énekes-könyvet, Szabó K. a »Régi Magyar Könyvtár* 1. köt. 131. lapján pedig ismerteti az eddigelé egyetlennek tartott s elől, közben és végül csonka sárospataki példányt, amelynek még csak pontos címét sem volt képes oda igtatni. Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy kezemnél levő, eddigi társaival szemben csaknem egészen teljes és ép harmadik példány nyomán a bártfai énekes-könyvre nézve most már teljesen tájékozhatjuk a hazai régebbi magyar könyvészet iránt érdeklődő szives olvasóinkat. E példány tulajdonosa Binder Károly, eperjesi ev. tanító, kinek máris igen válogatott könyvtára van. Vette e példányt potom áron az eperjesi vásáron egy zsibárus zsidótól. Mivel az alsó-sebesi zárdai példány alsó fele Kálmán F. szerint le van szakadva, a sárospataki példány pedig Szabó K közlései szerint teljesen hiányos, egyedül Binder tanító példánya lehet irányadó a bibliograpliiára nézve. Kálmán F. címközlését (1881, 1062. 1.) tehát az énekes-könyv címlapjának hiány nélkül való megállapítása szempontjából teljes hűséggel im a következőkben egészítjük ki: »De nincz száma, sem bizonios oráia, az mij szantalan sok nyaualiáinknak, mind az által imez négy rendben tarcz őket mindenkor eszedben, hogy auag' ördög, auagy az bún, auagy ez világ, auagy az halál miat bántatok Ezek miat lég inkák az húueknek, nincz czak eg' sem pillontásni nyugodalmok is: Azért mindenik ellen sok szép Éneklő imatkosásokat szerzettek, kinek nagyobb része Danid Király dicziretiböl vadnák, kik koszul sokakat megtalálz ez Énekes kőnyben. Azok minemők és mely hasznosak legyenek, Hogy vala-mikor valamellyik miat lenne háborúd, ackor ezeket mondogaluán vigaztald magadat, Es az Wr Istenhez kiálcz, nagy torok szóual, mint az Apastalok az Tengeri haboru miat, Actor: 27.« A »nyavalyáknak négy rendje« pedig a címlap második oldalán következőleg van felsorolva: 1. »Mikor közönséges haborusaging vadnak. Halgas meg mostan felséges,