Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-08-25 / 38. szám

tásban e tárgyaknál is külön rovat van az évi osztályzatnak. ez világosan arra mutat, hogy az évi osztályzat a végeredmény megállapításánál itt is figyelembe vehető. Én ennek dacára nem tartom magamat meggyőzöttnek s kívánatosnak tartanám, ha e kérdést az érdeklődők minél szélesebb körben megvitatnák. Ugyancsak intézetünknél fordult elő egy másik eset, amely meg azt bizonyítja, hogy az érettségi utasítás egy pontja kétféleképen magyarázható. Az utasítás 25. §-a ugyanis igy hangzik : A szóbeli vizsgálatok után bizottsági értekezlet tártátik, stb. Ezen értekezleten állapíttatik meg szótöbbséggel minden tanulóra nézve: a) szóbeli vizsgálatainak eredménye; b) minden tantárgyból általános érdemjegye, az Írásbeli érdemjegyek egybevetésével; c) általános érettségi foka. Az utasítás e pontja tehát határozott különbséget tesz a szóbeli vizsgálat eredménye és a végeredmény között. Az utasítás 28-ik §-a pedig, megfelelően a törvény 27. § ának azt mondja ki, hogy aki a szóbeli vizsgálaton egynél több tantárgyból bukott meg, az egy év múlva az egész vizsgálatot ismételni tartozik. A törvény és utasítás e rendelkezését intézetünknél a vizsgáló bizottság mindég úgy értelmezte, hogy ez tulajdonképen az utasítás 25. §. b) pontja alatt említett végeredményre vonatkozik. Két évvel ez előtt is történt, hogy egy érettségi vizsgálatot tevő ifjúnak a szóbeli vizsgálaton két tantárgyból lett az osztályzata eredménytelen, de a bizottság az egyik tantárgyból, tekintetbe véve az Írásbeli vizsgálat eredményét és az évi osztályzatot is, a végeredményt a kormányképviselő hozzájárultával, elégségesnek állapította meg, és eszerint az illetőt, mint akinek e végeredményben egy elégtelen osztályzata volt, két hó múlva teendő javítóvizsgálatra utasította. — Midőn az érettségi vizsgálat befejeztével az összes iratokat az utasítás utolsó §-a értelmében püspök úrhoz felterjesztettük, püspök ur leirt a tanári karhoz, s felvilágosítást kért arra nézve, hogy mint történhetett az, hogy bár az illető ifjúnak a szóbeli vizsgálaton 2 elégtelen osztályzata volt, a bizottság őt mégis az utasítás ellenére nem a vizsgálatnak egy év múlva leendő ismétlésére, hanem csak egy tárgyból javító vizsgálatra utasította? Tanári karunk azonnal fölterjesztést tett s ebben az előző érettségi vizsgálatok jegyzőkönyveiből kimutatta, hogy intézetünknél a vizsgáló bizottság minden hasonló esetben ugyanígy járt el, t i. a végeredményhez képest utasította az illető ifjút javító vagy ismétlő vizsgálatra. Püspök ur ujabb leiratában a fenforgő esetre nézve helyben hagyta ugyan az eljárást: de egyszersmind megjegyezte, hogy ezen eljárást nem tekinti helyesnek, mert ez nem egyezik meg az utasítás világos rendelkezésével. Tagadhatatlan, hogy ha a törvény és utasítás rendelkezését szószerint akarjuk venni, akkor már a szóbeli vizsgálat eredményének megállapítása után, tekintet nélkül az esetleg eltérő végeredményre, ismétlésre kellene utasítani az ott két elégtelen osztályzatot kapott növendéket, de nézetem szerint ez az eljárás ellenkeznék az utasítás szellemével; mert a 25. §. c) pontja azt mondja, hogy a végeredmény megállapítása után történik az általános érettségi fokozat megállapítása, s szerintem ekkor történhetik, még pedig a végeredmény alapján, annak megállapítása is, hogy kik utasíttatnak javító, s kik ismétlő vizsgálatra. Kétségtelen azonban, hogy itt kétféle értelmezés lehetséges; épen azért kívánatosnak tartom, hogy addig is, míg e tekintetben határozott és félremagyarázhatlan utasítás nem lesz: az illetékes tényezők szóljanak hozzá e kérdéshez minél szélesebb körben, hogy így az egyöntetű eljárás, ha lehetséges, e tekintetben is biztosítva legyen. Egy ev. ref. tcinár. TÁROZA. Az EMKE működéséről. A budapesti közgyűlés elé terjesztett Jelentés. Jótékonycéla közművelődési egyesületünk nem egészen négy havi előkészület után az 1885-ik év április hó 12-én alakult meg ideiglenesen, Kolozsvárt; szervezkedő közgyűlésünket ugyanazon esztendő augusztus hó 31-én tartottuk meg ugyanott. Azóta az erdélyi rész különböző városaiban tartottunk hat rendes közgyűlést; ez tehát, Budapesten, a hetedik. Tényleges kiható működésünket csak később, k. b. négy esztendő óta kezdettük meg. Az egyesület föladata az alapszabályok értelmében: működése területén, az erdélyi részben, egyházak segélyezése, óvók, nép- és polgári iskolák segélyezése, esetleg létesítése; népkönyvtárak és olvasó körök alkotása; hazafias iratoknak terjesztése; a föladatok másodsorban közgazdaságiak. Megindulásunkkor ennek következtében első kötelességünknek tartottuk számbavenni az erdélyi rész közművelődési, részben közgazdasági viszonyait, ezek alapján munkatervezetet dolgozni ki, megállapítani a teendők sorrendjét, irányát, vonalait, s meghatározni a segélyző eljárás elveit, a cél elérésére illetve szolgálatára pedig a lehető legszélesebb medrű erőgyűjtést indítani meg. A legfontosabb lévén ezek között a célra nézve az erőgyűjtés, ennek végeredménye a következő. Az Emke vagyona ez idő szerint: 1. Tiszteleti elnökünk, Kun Kocsárd gróf ajándékából Al-Gyógyon egy földbirtok a hozzátartozó szolgálmányokkal együtt: értéke hivatalos becslés szerint, ujabban is megerősítve, 221,557 frt. 2. Kolozsvárt egy bérház, 15 évi szerződéssel a m. kir. államvasutak kolozsvári üzletvezetősége számára építve; került a telekkel együtt 140,944 frt 20 krba; szakértők becslése szerint azonban az egész: 10,000 frttal már most többet ér. 3. Tárgyalás alatt levő ingatlan hagyatékok és ajándékozások összértéke 33,508 frt 32 kr. 4. Papírokban, takarékbetétekben és egy pár közintézeti kölcsönben f. év május hó 25-ig 440,612 frt 32 kr. 5. Az iskolák, óvók épületei és telkei becsértéke az egyes gondnokságok jelentése szerint 38,000 frt. 6. Kötelezvényeken — iveken — aláirt várandóságok, alapítványok, tagsági díjak és amazok kamatai összértéke 114,380 frt 54 kr. 7. Künlevőségek, némely átmeneti bevételek, fölszerelések és berendezések összértéke, az utóbbiakat 60%-kal leütve, 10,767 frt 63 V2

kr. Ha ezekhez tekintetbe veszszük, hogy a künlevő perselyek és filléres aláírások, továbbá bárcakönyvek után összeget nem számítottunk; hogy a járandóságok esetleges veszteségeit a tapasztalat szerint mutatkozó ujabb jelentkezések és aláírások pótolják; hogy az algyógyi birtok