Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-08-18 / 37. szám
hogy az uralomra való törekvésében az orthodox felekezetiekkel tart s az uniót legfelebb cégérül használja. Ezzel szemben Beyschlag így jelzi a német protestántizmus jövendő feladatát.: befreiende Neuordnung unserer Lehrform und unserer Gemeindeverháltnisse! Pedig hát »az idők jeleihez« tartozik az is, hogy az ultramontanizmus állandó fekete hadserege tüntet mindenfelé, tüntetett legközelebb Berlinben is, ahol a vegyes házasságban élő főpolgármestertől, Forkenbeck-től megtagadta a temetési szertartást! A pápista profanum vulgusnak akar e hadsereg imponálni azzal, hogy ily magas állású férfiún gyakorol ily humánellenes egyházi cenzúrát. De ez erőlködések dacára sem igen kedvez a szerencse a Windthorst-féle pápás és sekrestyés politikai hagyományoknak. A fuldai bucsu a szomorúan hírhedt egyházi állam visszaállítása, illetve vissza könyörgése érdekében kudarcot vallott, mert hát az egységes olasz királyságot nem igen lehet tömjénfüsttel kifüstölni Rómából. Egy Lieber nevü képviselő Fuldában ilyen csudavirágokat hintegetett: inkább nem kell vallástanítás, mint az állam felügyelete alatt állót, ami mutatja, hogy ez embereknél a vallástanítás csak cégér és conventionális fogalom minden belső tartalom nélkül; továbbá hosszasan deklamált a jezsuitáknak a porosz kir. korona megszerzése körül szerzett nagy érdemeiről, természetesen elhallgatva azt a történeti tényt, hogy a brandenburgi választó fejedelmet csak az áttérés feltétele mellett akarták segíteni a koronára, s végül ami oláh atyafiaink módjára így politizált: aki mint kath. rajnai lakos porosznak vallja magát, az épen olyan jellemes ember, mint az a lengyel, aki orosznak mondja magát. Lengyelország és a kath. Rajna vidéke (mert hát a Rajna folyója: Jcath. folyó) abban a közös sorsban osztozik, hogy egy »illegitim hatalomnak* van alávetve s vallásos érzeteiben van megsértve. Hát nincs kir. ügyész Poroszországban az ilyen dolgoknak (feltéve, hogy ép észszel vagy józanul hangzottak el) érdemök szerint való megbüntetésére?! Im ezek a vatikáni dogma politikai következményei, amelyekre nézve soká ámították egymást katholikusok és protestánsok, kormányok és gyülekezetek egyaránt! A politika tudvalevőleg a morálnak az államkormányok sociális tevékenységére s a népek nyilvános életére való alkalmazásával azonos. Már pedig minden jó kath. embernek illik azt is tudnia, hogy a pápa az egyházban s minden kath. embernek nemcsak tanítója, hanem souverán törvényhozója és birája is egyszersmind. Ilyen tételekkel akarja Schlauch is kiforgatni a kir. patronátusi jogokat! Régóta mondjuk azt, s jó volna, ha azt politikusaink is tudnák, hogy e ponton a vatikanizmus állam veszélyes, legnagyobb ősi ellensége a modern állam összes intézményeinek és intézkedéseinek ! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Halotti imádságok, irta Révész Bálint, sajtó alá rendezte Csiky Lajos debreczeni theol. tanár, a tiszán túli néhai püspök irodalmi hagyatékának I. kötete. Ára 2 frt 50 kr. Előre felhívjuk rá olvasóink figyelmét. A kiadó az I. kötet mellett következő értesítést küldött szét: Midőn néhai Révész Bálint irodalmi hagyatékából ezen I-ső kötetet napvilág elé bocsátom, tudomásul óhajtom előre jelezni, hogy a Il-ik kötet f. évi szeptember végéig s a lll-ik november végéig mindenesetre meg fog jelenni. A Il-ik kötet tartalma következő lesz: I. Kiváló emberek, tudományos pályán működött egyének, vagy hozzátartozóik felett mondható; — II. Koporsónak más sírba áthelyezésénél mondandó; •— III. A királyi felségért élete különböző mozzanataira mondott, vagy mondható; — IV. Ünnepi és alkalmi; — V. Alkalmi köznapi; — VI. Betegekért mondandó imádságok; — VIII. Előfohászok és megáldások. A lll-ik és következő kötetekben orációkat, majd változtatva temetési, alkalmi, ünnepi és közönséges egyházi beszédeket fogok közzétenni. Tisztelettel kérem mindazokat, kik ezen műveket t. Hornyánszky Viktor urnái, vagy nálam megrendelték, ha a pénzt még nem küldték be, legyenek szívesek azt e kötet vétele után hozzám eljuttatni; könynyebb kezelés céljából kérném pedig az ezen évben megjelenő három kötet árát,, 6 frtot, lehetőleg egyszerre beküldeni. Az egyes kötetek bolti ára 2 frt 50 kr. Az ezután jelentkezőktől már csak ezen összeget fogadhatom el. Az expediálást egyelőre még én teljesíttetem. Mihelyt pedig e műveket elárusítás végett átadom valamelyik könyvárusnak, erről egyházi lapjaink útján tudósítani fogom a nagyérdemű érdeklődő közönséget. Debreczen, 1892. julius 30. Csiky Lajos. ** „A magyar emigránsok Törökországban 1849 - 1861'' című mű nyomatása, miután az előfizetők kellő száma a kiadás költségét biztosította, kezdetét vette, ugy hogy a mű október hóban, díszes kiállításban, mintegy 30 ívnyi terjedelemben fog a könyvpiacon megjelenni. A kik még előfizetni szándékoznak, a három forint előfizetési összeget (vagy esetleg megrendelést) augusztus hó 20-ikáig küldjék alulírotthoz, mert azontúl nem lehet a műre, melynek bolti ára négy forint lesz. előfizetni. Szalczer Sándor, Baar (via MohácsX KÜLÖNFÉLÉK. * Javító és pót érettségi vizsgálatok. A dunamelléki egyházkerület középiskoláinak szeptemberi pót- és javító érettségi vizsgálata ez évben a budapesti ref. főgimnáziumon tartatnak meg; még pedig az Írásbeliek f. é. szeptember 5., 6., 7., 8., 9., a szóbeliek szeptember hó 10-ik napjain. Vizsgálati elnök Farkas József budapesti theol. tanár; s kormányképviselő: Beöthy Zsolt budapesti egyetemi tanár. — A tiszáninneni egyházkerület sárospataki és miskolczi főgimnáziumaiban szeptember 9-én lesznek a szóbeli érettségi vizsgálatok, melyeken Fejes István lelkész lesz az elnök és Szöts Farkas theol. tanár a kormányképviselő. * A budapesti ref. theol. akadémián az uj iskolai év szeptember 7-én d. e. 9 órakor nyittatik meg. Az újonnan belépő növendékek a felvételért és jótéteményért való folyamodványaikat augusztus 31-ig adják be az igazgatóhoz. Az igazgatóság. * Figyelmeztetés. A budapesti ref. theol. akadémián a theol. alapvizsga méltóságos Szász Károly püspök ur 1282. sz. a. rendelete folytán szeptember 3 án tartatik meg. Ennélfogva felhívom azon theologus ifjakat, kik akadémiánkon szándékoznak a theol. alapvizsgát letenni, hogy szeptember 2-án d. u. 5 órakor alólirottnál jelentkezzenek. Budapest, 1892. augusztus 13-án. Petri Elek, theol. igazgató.