Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-08-11 / 36. szám

A XIII városi esperesség közgyűlése. Az egyházmegye közgyűlése julius 26-án Leibiczon tartatott meg. A gyámintézeti istenitisztelet alkalmával Schulcze ruszkini lelkész Gal. 6, 10 felett hathatósan szónokolt és a helybeli dalárda sikeresen közreműködött. Breuer Sándor, mint esp. felügyelő, a tanácskozást, megnyitván, a jelenlevőket szívélyesen üdvözölte és mély sajnálattal jelentette, hogy Fábry János esperes huzamo­sabb betegsége miatt a gyűlésen nem vehet részt, de remény van hozzá, hogy megtámadott egészsége megint helyre fog állani és hogy megint képes lesz az ügyeket tovább vezetni. A jegyzőség Szontágh lelkész és Kertscher Ede tanító által pótoltatván, az ügyvivő alesperes Justh Samu bemutatja a kimerítő jelentést a mult évről, melyből kiemeljük, hogy a jótékony adományok egyházi és iskolai célokra a mult évben 13,786 frt 57 krból állottak. Az esperességben működött 16 községben 14 lelkész és egy segédlelkész. A lélekszám a mult évhez viszonyítva, megint 201 lélekkel fogyott és már csak 10,215-re rug. Született 279 gyermek, kettővel több; meghalt 281, hatvannégygyei kevesebb; eskettetett 94 pár, tízzel kevesebb ; confirmál­tatott 168 gyermek, negyvennégy gyei kevesebb mint a mult évben. Áttért hozzánk ha, kitért tőlünk egy személy. Az esperesség népmozgalmi viszonyai nagyon kedvezőtlenek; a lélekszám az ujabb időben a kivándorlások következté­ben és azon körülménynél fogva évről évre fogy, hogy számos szepesi középtanodában aránylag igen sok ev. növendék találtatik, ki későbben hivatalát az esperesség határain kívül kapja. Irodalmi tevékenységet fejtettek ki Philipp tanító, Zimann tanár és Strauch, valamint Wéber lelkészek, A koronázási ünnepély minden községben nagy lelkesedéssel tartatott meg. Az úgynevezett iskolai adó 408 frttal, a reformáció offertoriuma 36 frt 72 krral, az offertorium az eperjesi theologia javára 23 frt 50 krral rendesen minden község­től befolytak és rendeltetésök helyére küldettek. Höntz Adolf lelkész jelenti, hogy az esperességi gyám­intézet pénztárába 415 frt 14 kr. folyt be, miből 146 frt 13 kr. a Leopoldinum céljaira fordítandó. Az esperes­ség szabad rendelkezésére álló 79 frt 68 kr. egyenlő ré­szekben Keresztfalva, Majerka és Ruszkin kérvényező egyházaknak ítéltetett oda. Az istenitisztelet offertoriuma tett 24 frt 70 krt, az esperesség gyárnintézeti tartalék­alapja pedig 616 frt 35 krt. A többi kérvényező egyházak a kerületi és egyetemes gyámintézetnek, valamint a Baldácsy-féle alapítványnak és a Gusztáv-Adolf egyesület­nek melegen ajánltatnak. Dr. Lorx bemutatja a megvizsgált és helyesnek talált esperességi és Klára-Hándel féle alapítványi számadá­sokat. Az előbbi áll 3589, az utóbbi 5581 frtból, 109 frt­nyi tartalékalappal. A Hándel-alapítványból 837 forint a végrendelet szerint jogosított papi és tanítói özvegyek javára fog szétosztatni. A pénztárnoknak a felmentvény megadatott és a megérdemelt hála kifejeztetett a jegyző­könyvben. A községek számadásai szintén rendben találtattak. Az egyesült XIII városi és Tátra-aljai esperességi özvegyek és árvák nyugdíjintézete 15.222 frtból áll és hét özvegy egyenként 89 frt 23 krral fog segélyeztetni. Wéber Samu benyújtja az iskolai jelentést, melyből kiderül, hogy 931 gyermek, azok közül 248 idegen, a német nyelv megtanulása végett látogatja a felekezeti iskolákat. Nincsen tanköteles gyermek, mely tényleg egy­szersmind nem volna iskolalátogató is. Azonkívül 465 ev. tanuló még a községi iskolákat is látogatja. A javaslatok a tanügy fejlesztésére pártoltattak és határozattá emel­tettek. Az esperességi consistorium két ízben Iglón és Pop­rádon összegyűlt és ítélt. Az esperesség a Luther-társaságba mint rendes tag lépett be. Ugyanazt tette Béla községe is. Az esperesség jegyzőkönyvei ezentúl magyar és né­met nyelven fognak szerkesztetni. A jövő esperességi gyűlésnek helye Szepes-Váralja lesz. Wéber Samu. IRODALOM. ** Szatmári protestáns irodalmi kör. E cím alatt ujabb irodalmi egyesület van alakulóban Szathmár vidékén, Szatmárnémeti székhelylyel. A szervező bizottság alakulásra való Felhívást és Alapszabály-tervezetet bocsá­tott ki, melyek a »Reformátusok Lapjá«-ban olvashatók. A kör célja: »egyháztársadalmi téren a protestáns öntudat, az egyházias közszellem ápolása, egyházalkotmányunk s önkormányzatunk alapelvei, protestáns intézményeink s ezek között különösen tanügyünk iránt az érdeklődés fen­tartása és fokozása, valamint a valláserkölcsi színvonal emelése, a hitélet fejlesztése. E célt az által véli a kör elérni, hogy »protestáns írók és irodalom-pártolók közre­működésével lapot ad ki, időnként felolvasásokkal egybe­kötött összejöveteleket rendez s vallásos és erkölcsi irányú dolgozatokat bocsát közre«. A kör tagjai alapítók, kik 20 frtot, rendes tagok, kik legalább 3 éven át 2 frtot fizetnek a kör pénztárába. A kör ügyeit az elnök, alelnök, titkár, pénztárnok és ügyész intézik, kik fölött egy 30 tagú igazgató választmány álland. A kör évenként közgyűlést tart. Kiadványai lesznek: a lap és közérdekű vallás-erkölcsi irányú olvasmányok. A kör megalkotását, mint a Felhívás mondja, a szatmári katholikusok Pázmány-köre és »Heti Szemlé«-je teszi szükségessé, hogy a kesztyűt ott vegye fel egyházunk, a hol az eléje dobatott. Mert az ultramon­tánok által megüzent harc minket készületlenül talált, mi szétszóródva, minden rendszer nélkül, tétova tekintettel nézzük az ultramontánok ujabb és ujabb térfoglalásait. Meg kell kezdenünk a tömörülést, egyesülnünk kell a védel­mi harcra stb. stb. — íme ez a szatmári irodalmi kör intentiója és létesítésének indító oka a tervezők szerint. Mi is azt tartjuk, hogy ott, hol Schlauch kath. legényegy­letet, kath. kaszinót, kath. sajtót alakított, s a társadalmat felekezetekre bontotta: szükség van arra, hogy helyileg is

Next

/
Thumbnails
Contents