Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-07-28 / 34. szám

IRODALOM. ** Az Athenaeum Kézi Lexikona. A tudományok encziklopediája különös tekintettel Magyarországra. Szerkeszti Dr. Acsády Ignácz, Budapest. 1892. A most megjelent huszadik füzettel, a szép és hasznos vállalat felerésze forog már közkézen. A huszadik füzet három mellekletet tartalmaz, ezek egyike »Magyar diszítmények* czime alatt husz szebbnél szebb mintáját közli a szines magyar stilü diszítményeknek. Ezen képtábla kivitele és összeállítása oly kiváló szerencsésen sikerült, hogy nemcsak egy Lexikonnak, hanem némely díszműnek is dicséretére válnék. A mellékletek ezenkívül a Hadi tengerészet és a Czímerek tábláit nyújtják világos összeállítással s szép nyomással. A szöveg Kisorsolási Ügylet — Közutak közti czikkeket tartalmazza. ** Unitárius kis könyvtár. XLVIII. Tartalom: Hála-ima. I. Ferencz József király és Erzsébet királyné ő felségeik megkoronáztatásának ^5-ik évfordulója alkalmából Budapesten 1892. jun. 8-án mondotta Derzsi Károly unitárius lelkész. Ára 5 kr. — A nemzeti öröm és hála érzelmeinek emelkedett szellemű kifejezése ez ima. Szépen állítja szembe a jubileumot magával a 25 év előtti koronázással. > Akkor a hit s remény öröme derengett, ma a szereteté rajong. Akkor a kölcsönösen előlegezett, ma a kipróbált bizalom; akkor egy szebb jövő mint óhaj. ma a szebb jelen mint való; akkor a vágy kitörése, ma a valósulás élő folyamata; akkor egy hatalmas jóslat, ma egy hatalmasabb teljesülés; akkor az igéret, ma a testesülés. Akkor a fogadástétel, az eskü mint emberi hang, ma ugyanaz mint ragyogó kristály tiszta tény. Akkor a nemzet tevé rá uralkodója fejére a diszes koronát, azóta a nemzet szemében és szivében a király koronázta meg önmagát* stb. stb — Kapható Budapest Koháry-utca 4. sz. Derzsi K. szerkesztőnél. ** Magyar Nyelvtan, népiskolák számára irta Makiári Pap Miklós, gimnáziumi tanár. Kiadja a »Sárospataki Irodalmi Kőr« a főiskola költségén. Ára kötve 40 kr. Sárospatak. Nyomatta Steinfeld Béla, az ev. ref. főiskola betűivel. 1892. — E tankönyv az Árvay-féle »Magyar Nyelvtan«-t van hivatva helyettesíteni, melyet a tiszáninneni egyházkerület népiskoláiban eddig használtak. A munka a népiskola 1 T-ik, Ill-ik és IV-ik osztályának szóló tananyagot dolgozza föl röviden, mindenütt a legszükségesebbekre szorítkozva. Az egyszerű mondatnál nem követi a mai nyelvtan-irók egy részének 17 határozós rendszerét, hanem megtartja a kiegészítőt oly mondattagok elnevezésére, melyek az állítmánynyal tárgyi összeköttetésben vannak s melyeket némelyek átvitt érelmü vagy képes helyhatározók neve alatt ismertetnek. Ennek a megkülönböztetésnek megfelelőleg az összetett mondatoknál is meg van tartva a kiegészítő mellékmondatok elnevezése A munka módszere helyes, nyelvezete egyszerű és szabatos, meghatározásai tiszták és világosak. Népiskoláink felügyelőinek és tanítóinak melegen ajánljuk. Sárospataki irodalmi körünk ezzel is gazdagította jó népiskolai könyveink számát. ** >Comenius Amos János élete és működése«. Irta Bereez Gyula. Ez az 55 oldalra terjedő müvecske röviden, de érdekesen s tanulságosan adja elő a nagy paedagogus életét s működését. Kilencz fejezete következő: 1. Comenius ifjúsága és fulneki működése. Sadovszky házánál. 2. Lissában. A Janua linguarum és a Vestibulum. 3. A Didactica Magne. 4. Comenius pansopbicus törekvései. 5. Comenius Angliában, Svédországban és Elbingben. 6. Comenius Magyarországon. 7. Az Orbis Pictus. 8. Comenius távozása Sárospatakról. 9. Második tartózkodása Lissában. Amsterdamban. Halála — Tartalomban gazdagok e fejezetek; a tényeket s Comenius paedag. elveit adják elő összetömörítve ugy, hogy Comenius jelleme, szerepe és paedagogai jelentősége teljesen megvilágíttatik az elősorolt tényekkel és a szerzőnek a tényekre támaszkodó rövid reflexióival. Nem mondható e müvecskéről az, a mi sok vázlatról áll, t. i. hogy száraz, meddő, untató. Ellenkezőleg Bereez ügyesen csoportosít, élénken ecsetel, csinosan szövegez s ezzel nemcsak tanulságos adatokat s paedagogiai intéseket nyújt, hanem érdekfeszítővé is teszi a művecske tartalmát. Minden paedagogus figyelmébe ajánlható. A füzet ára 4-5 kr. Kiadja a »Magyar Paedagogiai Szemle* szerkesztősége Budapesten, VII. kerület Wesselényi-utca 48. szám. ** Rövid alkalmi beszéd s ima, melyet a bélzerindi templom alapkövének letételekor, 1892. május 25-én elmondott Hajdú Elek vadászi ev. ref. lelkész. Nagyszalonta, 1892. Ára 6 kr. A tiszta jövedelem a bélzerindi űj szószék s Urasztal-dísz beszerzésére fordíttatik. — A kis alkalmi beszéd magasabb igények nélkül lép a nyilvánosság elé, de a célnak megfelel; az imádságban van vallásos erő és melegség. KÜLÖNFÉLÉK. * Királyi adomány. Király ő felsége a nagybecskereki ev. reform, templomépítési költségeinek fedezésére magánpénztárából 100 frtot adományozott. * Személyi hírek. A nagyszalontai egyházmegyében üresedésbe jött lelkészi tanácsbiróságra 41 szavazat közül közül 23-mal Sípos Imre belényesi lelkész választatott meg — Kassa uj lelkésze, Révész Kálmán pápai volt theol. tanár és szerkesztő augusztus 7-én tartja lelkészi beköszöntőjét; a * Dunántuli Prot. Lap« szerkesztését Németh István pápai theol. tanár vette át. — A kísmajtényi egyházban f. hó 19-én Havas Gyula ottani helyettes lelkész, a szaniszlói gyülekezetben Takács Ferencz csomaközi segédlelkész választatott rendes lelkészszé. — * Tanítók árvaháza. A magyarországi tanítók árvaházának a lefolyt évben 11.586 forint bevétele és 7156 forint kiadása volt. A megmaradt jövedelem az árvaház törzsvagyonához csatoltatott, mely ezzel együtt 90.614 forintot tesz ki. Az árvaházban ez idő szerint 25 árva van elhelyezve, kiknek egy része a tanítóképző elemi, másik része annak polgári gyakorló iskoláját látogatja. * Leánygimnázium Budapesten. Hónapok óta járja a mozgalom itt a főváros némely köreiben egy leánygimnázium létesítése érdekében. Most Hermán Antal és Vikár Béla tanárok a sajtó útján részletes programmját is adják az eszmének. A leánygimnázium 9 évfolyamból fog állani, melynek elvégzése után a 20—21 éves nő vagy egyetemre lép, vagy megelégszik az érettségi bizonyítványnyal. Az intézetnek kettős célt tűznek ki a tervezők: először általános ideálisát, hogy megtestesítse a modern női eszményt nemzeti alapon, hogy higiénikus nevelés alapján képessé tegye a munkára, mint a boldogság feltételére és az iskola útján ma elérhető legmagasabb műveltség megszerzésére ; másodszor konkrét reálisát, t. i. azt, hogy a nő egyetemi tanulmányokra képesíttessék, kereseti képessége fokoztassék s általában előkészülhessen mindazon pályákra, melyekre az érettségi bizonyítvány jogosít. A tanítás a leánygimnáziumban d. u. 3—7-ig tart, hogy a kis-