Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-07-28 / 34. szám

különösen megnyerte a püspök ur magas megelégedését. Fegyelmezettség, állandó foglalkozás a gyermekekkel, látszott maguk viseletén és feleleteiken. A hat osztály minden gyermeke, minden tantárgyból két nyelven: magyarul és németül folyékonyan és értelmesen felelt. Nemcsak a készültség érdemel kiemelést, hanem a mindkét nyelven való előadás képesítése is. S fokozza még mindazt az, hogy a tanítónak a keze alá vett hat éves gyermeket a családi kör sváb némít nyelvéről előbb le kell szoktatni és igy — hogy ugy mondjuk — a gyermek előtt két idegen nyelv tanulása áll: a magyar és a miveltebb német nyelv. Valóban megérdemli derék fiatal tanítónk, Szilágyi Árpád, hogy püspök urunk nagy megelégedését — buzdításul a további működés érdekeire — e helyütt, nyilvánosan is kiemeljük. Az ebéd — Hauer Béla és szeretetreméltó neje házánál kedélyes beszélgetés között folyt le. A főpásztoron meglátszott a gyászhír nyomasztó hatása. Hauer Béla kezdte meg a felköszöntők sorát, egy tizenöt éves epizodot hozva elő püspökünk múltjából. Előadta, hogy miniszteri hivatalnok korában minő készségesen segített előkeresni egy rossz expediálás folytán eltévedt dispensatiót, ami a házasság küszöbén levő és már kétségbeesett ifjút tulboldoggá tette. Természetesen, ez az ifju maga volt a házigazda, s most, alkalomadtán, családja boldog körében háláját rója le érte. A főpásztor a családra mondott tósztot. Délután 4 órakor — az egész Harta szívélyes bucsűvétele után — elindultunk Dunapatajra. Főpásztorunk elhatározta, hogy Dunapatajon megtartja püspöki beszédét a templomban még az nap, de az estéli hajóval Budapestre, onnét Fóthra rándul — a szomorú kötelesség teljesítésére. Hogy ne álljon be zavar a püspöki látogatás előre jelzett sorrendjében, abban történt megállapodás, hogy a Dunapataji presbyterium ügyei elvégezésének és az iskolák látogatásának szentelni szándékolt egész nap — május 11-ike — kiesik ezúttal a püspöki látogatás keretéből; és a főpásztor, a temetés után éjjel ismét hajóra száll, Ordasra érkezik és ott a rendes és kitűzött időben ismét felveszi látogatásának fonalát. Dunapataj ismételt meglátogatását az őszre helyezte kilátásba. A konfirmációi ünnepélyekről. E Lap f. évi 26-ik számában le van irva a konfirmációi ünnepélynek a budapesti ev. ref. egyházban, újított formák közt végbe ment lefolyása olyan megjegyzéssel, melyből azt lehet következtetni, mintha a konfirmációnak csak ily »a chablonszerü, a gyermeki kedélyt hidegen hagyó s a gyülekezetre is csak igen kismértékben építő« formája volna szokásban »az ország többi részében«. Megengedi kérem, Nagytiszteletü Szerkesztő ur, hogy leirjam az erdélyi egyházkerület Agendájában 1

) adott utasítás nyomán követett gyakorlatát az erdélyi eklézsiáknak? Nem feleselgetési viszketegből, még csak nem is azért, mintha az erdélyi egyházkerületet e részben például akarnám oda állítani; hanem azért, mert a konfirmáció ünnepélyes és bensőségteljes végzését mind előkészítő, mind ünnepélyes részében az evangelizálás egyik leghatl) Agenda: Szertartási beszédek és imák az erdelyi ev. ref. anyaszentegyház rendtartása szerint. Vadas József és Nagy Péter. Kolozsvárit. 1866. hatósabb eszközének tartom. A konfirmáció a lelkészi működésnek egyik legszebb és leghatásosabb része, melyet minden papnak szívvel és lélekkel kell végeznie eleitől végig. Az erdélyi konfirmáció sarkköve az, hogy az oktatást, az előkészítést maga a lelkész eszközli minden gyülekezetben. Ennek lelkiismeretes végzésén fordul meg a cselekmény vallás-erkölcsi sulva. A másik lényeges momentum a kikérdezés és urasztalához bocsátás ünnepélyessége. Az erdélyi liturgiában erre vonatkozólag igen szép a templomnak zöld ágakkal és virágokkal való feldíszítése, annak jelzéseül, hogy az Istenháza ma az emberiség virágának, reménységének lesz ünneplő helye. Falu helyen a templom feldíszítését maguk a konfirmálandók végezhetik. Gyülekezetemben a harminc konfirmálandó gyermek kis templomunk tisztogatásához, díszítéséhez már hétfőn hozzáfogott, de hozott is az avult falakon kívül és belől tisztaságot, melyen a szem igazán megpihent; díszt, mely a lelket felemelte. A templom kerítésben van. ennek ajtajában már zöldágakra, virágokra lépett a bejövő; aztán, míg az öt-hatölnyire levő templomajtaáig ért, három lombsátor alatt vitt el rövid útja; ilyen alatt haladt a cinterein és a templom tulajdonképeni ajtajában; így bent a templomban a székek közt vivő utakon. Virág és lombfüzérek övezték a szószéket, az orgonát, a padok elejét; gyermekek keze müvei; koszorukbafont zöld gallyak és virágok borultak fejünkre, kik valamely kiugró hely alatt ültünk. Puha füvön, zöld szőnyegen lépdeltünk; tiszta, illatos levegőt szívtunk, az ur jókedvének, kegyelmének lehellete volt az; gyermekeink a megáldáskor puha mohára, hamuszint játszó zöld bársony szőnyegre térdeltek. Még a torony ablakaiba és a templom gerincére is zöld ágak voltak feltűzve. Milyen áhítattal seregei a nép e díszes hajlékba! Milyen áhítattal állja körül a kicsiny nép a díszes urasztalt, mely e napon felteríttetésével egyedül őt becsüli meg! A mienk ez esztendőben gazdagabb egy kedves gyermeknek, Bartha Ilonának nagy gonddal készített, értékes adományával: bibliai mondásokkal kivarrott terítővel. Bizony e helyen az a liturgia, melyet végezünk, oly megindító, hogy otthon én sem láttam ilyet soha, olyan, hogy egy unitárius úrhölgy templomból kijövet fertály órák hosszán ezt ismételgette meghatottan: »Tlyet soha nem láttam, nem hallottam!« Ugyanő a megáldás szavai alatt, míg a lelkipásztor két kezét két gyermek fejére téve, az úrvacsora kiosztása után őket megáldotta, 2

) a padra leborulva zokogott; holott volt alkalmam megismerni, hogy szive helyén van. Én magam is, ragadtatva az általános meghatottság által, mikor az utolsó gyermekhez értem, kinek párja nem levén, mind két kezem az ő fejére nehezült, a gyermek zokogott, remegett, fuldokolva 2) Ez így van a mi sorrendünkben és ez logikusabb is így, mint a hogy Pesten csinálták : az urvacsorával élés előtt megáldás, holott ez a. már az ev. ref. egyház kebeléhe felveti, tehát annak 2-ik kegyelemeszközével is élt gyermeknek szólhat csakis. N. I.