Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-06-30 / 30. szám

szavalatával, Lukácsi Imre IV. é. szabad előadásával »A nők jelen és jövőkorbeli hivatásáról«, Gergely Antal II. é. szavalatával, Egerházy Lajos IV. é. imájával, a holdutcai magyar istenitiszteletekkel kapcsolatban alakult női és férfi vegyes kar, valamint a theol. dalkar. Itt említem fel még két szűkebb körű rendkívüli gyülésünket. Az egyiket december 8-án tartottuk azon alkalomból, hogy az egyet, presbyteriánus szövetségnek zsinatunkra jött küldötte dr. Mathews szerény körünket is meglátogatta és egy igen érdekes előadást tartott az angol egyházak szervezetéről és viszonyairól. A másik ilynemű gyűlésünk az 1848-iki. szabadsági eszmék megünneplésére volt szentelve március 15-én, számos zsinati képviselő, a nagytiszteletü tanári-kar s díszes közönség jelenlétében. E hangulatteljes gyűlésnek műsorát Egerházy Lajos IV. é. imája, Szűcs Kálmán II. é. szavalata, Vásárhelyi József III. é. alkalmi beszéde és Gergely Ántal II. é. szavalata képezte. Ézeken kívül még egy rendkívüli gyűlést tartottunk május 29-én, a mikor körünk tanárelnöke, nagytiszteletü Szabó Aladár úr tartott egy igen lendületes és ránk nézve minden ízében tanulságos előadást »Az evangéliom s a lelkész társadalmi helyzetéről.* Összesen tehát 5 rendkívüli gyűlést tartottunk. A rendes gyűlések száma az alakuló gyűléssel együtt 21. Két rendes és három rendkívüli gyűléssel több mint tavaly. A tagok, kiknek száma 40 rendes és egy pártoló, mindnyájan munkálkodtak a gyűléseken. Írásbeli munka beadatott 33. A rendes gyűléseken felolvasott: Lukácsi Imre IV. é. »Szellem-erkölcsi élet theologiánkon« és »Gőthe Faustjának ismertetése* címek alatt; Kurdi Béla IV. é. »Tarka lepkék« című rajzát; Vas Árpád I. é. két izben aphorismákat és »Malmos Kiss Jóska « című rajzát; Udvardi Gyula: »Petőfi jellemzését«. Prédikácziót irtak: Marton Lajos, Egerházy Lajos; Szádeczky Béla; németből fordított: Bieberauer Bichard. Imát irtak: Búzás Lajos, Egerházy Lajos, Lukácsi Imre, Ádám Imre, Kádár Lajos. Költeményt irtak: Barsy László, Arany Gusztáv, Klein Pál, Szász Béla. Könyvtárunkat ez évben igen értékes munkákkal szaporítottuk. Állománya jelenleg 1029 mű, 1567 kötetben, ebből idei gyarapodás: ajándékozás utján 2 mű 2 kötetben, vétel utján 4 mű 11 kötetben. Lapoka következők jártak: »Protestáns Pap«, »Gyakorlati bibliamagyarázatok«, »Religio», »Gondolat«, »Egyetemi Lapok« »Néptanítók Lapja* díjmentesen. Teljes előfizetési díjért a »Prot. Egy. és Isk. Lap*, »Debreczeui Prot. Közlöny«, »Sárospataki Lapok*, »Dunántúli Közlöny«, »Erdélyi Prot. Közlöny«, ^Sárospataki Ifjúsági lapok«, »Debreczeni Ifjúsági Közlöny«, »Vasárnapi Ujság«, »Bolond Istók«, »Egyetértés«, »Magyar Hirlap*, és a »Politisches Volksblatt.*. A pénztári állása következő: bevétel volt 290 frt 61 kr. és egy arany; kiadás 261 frt 79 kr. és egy arany; pénztár maradék 28 frt 82 kr. f A tanévet főt. püspök úrnak az ifjúsághoz s a tanári karhoz intézett lelkes beszéde fejezte be. Nagy megelégedését fejezte ki az ifjúságnak ez évben kifejtett szorgalma, tanúsított előmenetele felett, különös dicsérettel szólva a távozó IV. évesekről, kik bár kevés számmal vannak, de egész theol. pályájukon képességük, szorgalmuk s nagy szellemi erejök által tűntek ki; intette a gyengéket kitartásra, feltárta előttük, hogy mit vár tőlük az egyház s hogy mily nagy szükségük leend későbbi életükben az itt szerezhető ismeretekre. Végül felhívta az ifjúságot, hogy vele s a tanári karral tegyenek szivökben egy kölcsönös szent fogadást, hogy elméjöknek minden erejét, szivöknek egész buzgóságát, lelköknek s kezöknek minden munkáját ennek az egyháznak, az igazság s ev. világosság egyházának szentelendik. Az a lelkes éljenzés, mely püspök úr szavait fogadta s az a szívélyes hang, melylyel azokra a tanári kar nevében Petri Elek igazgató úr felelt, bizonyították, hogy a fogadást minden egyes jelenlevő megtette szivében. Ádja Isten, hogy meg is tartassék az s hozzon bőven gyümölcsöket egyházunk javára! TÁROZA. Pázmány és Bellarmin. (Részlet szerzőnek »Képek Pázmány és elleneinek polémiájából* című tanulmányából.) Pázmány irodalmi működésének tetőpontján állott, midőn 1613-ban »Hodegus igazságra vezérlő kalauz* x

) című nagy polemikai művét Pozsonyban közzétette, a melyben a római egyház tanait összefüggően, rendszeresen és kimerítően tárgyalja. E munkájába fölvette korábban megjelent műveinek egy részét, de átdolgozva oly módon, hogy a személyi és alkalmi momentumokat lehetőleg megszorította, s a későbbi kiadások (1623 és 1637) «appendix* rovatába sorozta. Kézikönyv, vallási olvasmány akart az lenni a magyar ember egyszerű és erőteljes, sőt nyers népnyelvén. Mint irodalmi termék kitűnő a maga nemében, de inkább alakilag, mint tárgyilag tekintve. Éles eszével, ügyes vitatkozó tehetségével igaz és hamis okoskodást, scholasztikus szőrszálhasogatást, egyházi tekintélyektől vett bizonyítékokat elmésséggel és csipős gúnynyal mesteríleg, de minden igaz alapot nélkülöző módon szőtt össze, hogy a protestantizmust hamis színben mutassa be. Óriási terjedelme imponált ellenségeinek, tiszteletet keltett az olvasóban, nyers és erőteljes népies nyelvezete megfelel a kor Ízlésének. Különösen az életből s a természetből merített képei és hasonlatai meglepők. Tárgyilagosságról itt sem lehet szó, mert nem szűnt meg itt sem élesnek, kíméletlennek és sújtónak lenni. Okoskodásai inkább észkápráztatók, mint alaposan és igazán meggyőzők. Joggal mondja róla a derék Bod Péter,2

) hogy Pázmány a Kalauzban minden ékesszólásának és elmés találmányinak vastag folyamatját kiöntötte az ellenkező vallásúak ellen. S ez alapon korántsem vehető Fraknóival3

) »a katholicizmus fényes apológiájának* vagy Bodnárral '1

) »a kath. vallás győzelmében vetett nevezetes históriai fénynek« ; bár elismerjük, hogy a Kalauz »kora tudományának teljével, roppant olvasottságával, a megfelelő képek és hasonlatok gazdagságával, logikája erejével s megkülönböztetésének élességével egyik legjelesebb theologiai terméke századának,« de a mely az új egyház befeketítésén, jogtalansága erőltetett kimutatásán s a prot. papság hamis megvilágításán alapul. Nem csodálhatni, hogy az egész ország figyelmét magára vonta. A katholikusok felbátorítva ujjongtak, a protestánsok megalázva megfélemlíttettek. A munkát 15 könyvre osztotta fel. Az első az Isten létéről és tulajdonságairól, a második a ker. hit igazságá-') 816 folio lapra terjed. 2) Magyar Athenas, 218—219. 1. 3) Pázmány P. 56. 1. 4) Irodalomtörténet. II. 31. 1.