Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-06-16 / 28. szám

fogadtatott el, miszerint az egyházi testület van jogosítva a keresetlevél beadására, a melynek tagja az illető tisztviselő és az eljárást az indítja meg, ki erre a kerület, illetve az egyetem által utasítva lett. A 68., 69., 70., 71., 72. (styláris módosítványnyal), 73. §. változatlan maradt. II. Fejezet. Tárgyalás és Ítélet. Az ide vágó 74—79-ig §-ok, eltekintve a Fabinyi Theophil csekély styláris módosításától a 76. §-nál és Fabinyi Ferencz ugyancsak csekély módosításától a 77. §-nál, észrevétel nélkül fogadtattak el. Úgy szinte észrevétel nélkül fogadtatott el az V. Rész. A perorvoslatokról. I. Fejezet. Felebbezés a 90—95. §. A II. Fejezet. Igazolás. 96. §-nál elfogadtatott Fabinyi Ferencz azon pótlása, hogy e fél, ha felebbezése a 90 §-ik alapján jogosulatlanul visszautasíttatott, igazolással élhet; a többi 97., 98. §. változatlan maradt. III. Fejezet. Perújítás 99—103. §. VI. rész. A kézbesítésről 104—107. §§. észrevétel nélkül fogadtatott el. A VII. rész. A végrehajtásról 108 — 111. §., azon csekély módosítással fogadtatott el, hogy a 108. §-ban Fabinyi Ferencz indítványára kimondatott, hogy az ítélet hiteles másolatban kiadandó azon egyházi testületnek, mely vagy melynek tagja azáltal érdekelve van. Le lévén tárgyalva az utolsó törvényjavaslat is, a zsinat az éljenzés csillapultával kimondotta, hogy 1. a jegyzőkönyv hitelesítésére és a még nem tárgyalt (tanügyi) kérvények elintézésére pénteken, június 27-ikén még egy gyűlést tart; 2) hogy Ő felsége 25 éves koronázási jubileumán magát küldöttség által képviselteti s egyúttal hódolatteljes feliratot intéz koronás királyunkhoz; 3) hogy a letárgyalt négy törvényjavaslat végleges szövegezése illetve harmadszori felolvasása céljából f. é. junius 10-kén, d. e. 10 órakor ülést tart. Egyúttal felhivatott az összeegyeztető bizottság, hogy rögtön az ülés után alakúljon meg; az alkotmányügyi javaslat 4. §-át pedig (az ev. ref. testvérekhez való viszonyáról) áttette a zsinat végleges szövegezés végett a közös bizottsághoz. Erre a zsinat lelkes éljenzéssel üdvözli az elnökséget, Zelenka Pál pedig egy szivreható imával bezárja azt. Hörk József. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület tanárainak értekezlete. Másnapot Szabó Sámuelnek a már említett értekezése s az ehhez fűzött tételek felállítása foglalta el. Ha másért nem jött volna is össze az értekezlet, a Szabó Sámuel előadása is megérdemli vala a gvüléstartást. Azt előre tudta mindenki, hogy Sz. S. nevéhez, érdeméhez és múltjához hiven, derekas művel fog előállani, de ily tartalmas értekezést még egy Szabó Samutól sem vártunk: a nagyszerűségben multa ő magát felül mind a tartalom, mind az előadás tekintetében, mely 2l

/2

óráig tartott s mindvégig a teljes odaadást és legélesebb figyelmet érdemelte ki a jelenlevőktől, a végén pedig sürü tapsokkal és éljenzésekkel jutalmazták meg a lelkes tanügyi férfit és a nemzeten, egyházon nemes idealismussal csüngő emberbarátot. Felölelte Ő az egész tanügyet történeti visszapillantás és azzal a közvetlenség láncolatával, a mely régi múltjában gyökerező saját tapasztalataival áll összeköttetésben. Kegyetlen kritikát gyakorolva a nemzet erkölcsére, elsatnyulására és elnemzetietlenítésére is károsan kiható mai tanügyi politika felett : a jövő egységes középiskolául vallás, erkölcs és testi nevelés alapján nemzeti iskola berendezését fejti ki amaz ideállal, hogy a nemzetiségi iskolák anyanyelvük mellett, (de más modern, főleg németirodalom nélkül) a magyar nyelvet oly terjedelemben tanítsák, mint akár mi magunk. A javításra fontos eszméket tartalmazó terjedelmes munkálat ez alkalommal véglegesen elintézhető nem lévén, közérdekénél fogva azonban minél szélesebb körben megismerése kívánatos: elnök indítványára annak kinyomatása s a tagok közti szétosztása határoztatott el, alólirtnak ama pótindítványával együtt, hogy necsak az értekezlet tagjai, hanem a nagy közönség részére is hozzáférhetővé kell tenni olyképen, hogy azt Kárpátoktól Adriáig mindenki olvashassa s tanügyi mai politikánk fordulópontját képezhesse. A délelőtti gyűlés végére maradt a Lázár István n.-enyedi tanár által felolvasott»Tanári közvélemény felekezeti középiskoláinkban* című praktikus irányt szemelőtl tartó értekezése, amelyben úgy általában, mint különösen egyházkerületünkben a tanári közvélemény hiányát fejtegetvén, kimutatja ennek okait és felemlíti ama nevezetes körülményt, hogy az országos újabb tanügyi mozgalmak közepette a mi tanáregyesületünk nehézkes szervezete miatt véleményt sem nyilváníthatott. A bajok megszüntetésére módokat ajánl, a melyeket négy tétel alá foglal: 1. évenként megtartandó értekezletünkben állandó választmány szerveztessék; 2. úgy a tiszántúli mint az Országos Középiskolai Tanáregyesületekkel közös actióra lépjen; 3. az iskolai egészségügy és testgyakorlás az értekezlet elsőrendű tárgya legyen mindenkor; 4. a Prot. Közlöny kéthetenként vagy havonként tanügyi melléklettel legyen ellátva. Az 1—3. pont elfogadásával a 4-ik pontra nézve értekezletünk külön határozat hozatalát nem tartja szükségesnek, miután egyházi és iskolai lapjaink örömest nyitják meg a tapasztalat szerint hasábjaikat középiskolai tanügyünknek, sőt a szerkesztők maguk buzgólkodnak abban, minél több egyházi tanár munkatársaik legyenek, határozattá emelte azonban egy Évkönyv szerkesztését és kiadását a mostani és következő gyűlésekről. Következett délután a szászvárosi tanári kar ama javaslata, hogy az államilag kinevezett tanárok is vétessenek föl özv.-árvai gyámintézetünkbe. A hosszas hozzászólalások végeredménye azzal végződött, hogy értekezletünk a N.-Enyeden 1889-ben tartott tanári értekezlet határozatára támaszkodva kimondotta, hogy felkéri az Igazgató Tanácsot oda hatni, hogy az állam által kinevezett tanáraink az állami nyugdíjintézet tagjai legyenek s illetőleg, hogy a felekezeti tanárokra is kiterjedő országos nyugdíjügy végre-valahára rendeztessék. A második napi gyűlés dr. Farnos Dezső sepsiszentgyörgyi tanár rövid értekezésével végződött »az iskolai kirándulások rendszeresítéséről,* fejtegetvén, hogy az ily kirándulások mind paedagogiai, mind más szempontból szükségesek; mert képzik a szellemet az által, hogy a természettudományok iránt a tanulóban fogékonyságot keltenek, ethikailag és aesthetikailag a természet szemlélése által szívnemesítőleg hatnak; elősegítik a fegyelem fentartását, sőt egészségi szempontból is nélkülözhetetlenek. Ezeknek alapján négy pontba foglalt indítványt terjeszt elő, amelyeket az értekezlet magáévá tesz. Bedőházi János azzal a módosításával, hogy a jövő iskolai évben szerzendő tapasztalatok alapján határoz ez ügyben véglegesen. Harmadik és utolsó nap délelőttjén mindenek előtt a kiküldött bizottságok előadói terjesztik be zárt ülésben írásbeli jelentéseiket a nyert tapasztalatok alapján. A kebli tanári kar nevében elnöklő igazgató mond köszönetet a minden irányban részletesen megtett bizottsági előterjesztésekre s igéri, hogy a felfejtett iskolai hiányok, pótlások és szükségleteket illetőleg az elöljáróság és tanári kar lehetőleg nem huny szemet. Ismét megnyílván a rendes értekezleti nyilt ülés, tárgysorozat rendjén következett Bod Károly székely-