Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-06-02 / 26. szám

forint, valamint a csurgói főgimnáziumnak eddigi segélyéhez még 25 ezer frt ujabb segélynek kieszközlése iránt a konvent szintén ajánló fölterjesztést tesz a közoktatásügyi kormányhoz. A közalapi végrehajtó bizottság részéről Beöthy Zsigmond jelentést tesz a bizottság megalakulásáról: elnök Beöthy Zsigmond, alelnök Szász Károly, jegyző Kovács Albert helyett Kenessey Béla. A tökesegélyezési bizottság részéről György Endre előadó jelentést tesz a tőkesegélyügy jelen állásáról; továbbá javaslatot tesz az iránt, hogy a közalap három ujabb egyház kölcsönpénzének évjáradékát vállalja magára, u. m. Szent-Benedeknek a dunamelléki, TJjtétának és Nagy Tarpának a tiszántúli egyházkerületben. A konvent a javaslatot elfogadta és nevezett egyházakat 700 írt évjáradékkal a tőkesegélyes gyülekezetek közé felvette. A misszióügyi bizottság jelentéséből, melyet Szabó János előadó referált, örömmel győződött meg a konvent, hogy misszióink belterjileg is szépen fejlődnek, főként a Dunamellékén, a Bánságban és Erdélyben. Ujabb missziói szervezések is történtek, melyek között az erdélyi egyházkerület egy pár helyét és Dunamellék néhány missziói pontját emeljük ki. Az ujabb missziói pontok közül Pécs ideiglenes segélyül 500, Ercsi állandó évi segélyül 200 frtot kapott s a bácsi szórványok összeírására 100 frt utalvány oztatott. A konvent tárgysorozata ezzel kimerittetvén, az ülések Kun Bertalan püspök imájával berekesztettek. A gyűlés második napján, délután, a konventi biróság is tartott ülést. Négy ügygyei volt dolga. A mezövári-i lelkészválasztás ügyében a megválasztott lelkész, Körössi Sándor, megerősíttetett. A mohai lelkész, Szakonyi József ügyébe a konvent nem avatkozott bele, minthogy két egyező Ítélettel állott szemben. A csolconyai lelkészválasztásban akként itélt,' hogy Széky Elemér megválasztott lelkészt állásában megerősítette. A balázsfalvi lelkészt (Ágoston Mózes), kit az erdélyi egyházkerület elmozdított, a konvent feddésre Ítélte. r. t. Az ág. evangélikusok zsinatja. Az egyházi háztartásról szóló javaslat fölött, melyet nagy gonddal és körültekintéssel készített a pénzügyi bizottság, nagyobb vita csak az elvi fontosságú pontok tárgyalásakor fejlődött ki. Magasabb lendületet főleg a 31-ik §-nál vett, melyben az egyházközségi adóról van sző és a 78. és 79-ik §-nál, melyek a közalap céljáról és jövedelméről intézkednek s végül a 96-ik §-nál, mely a termesztményekben való papi fizetések megválthatását mondja ki. Sok szép beszéd hangzott el ezen §§-ok mellett s egyúttal sok módosítvány, pótlás, határozati javaslat adatott be, míg ezeken keresztül esett a zsinat; de még így is sikerült a javaslatot öt ülés alatt letárgyalni Ez az öt ülés korszakalkotóvá lehet az ev. egyházra nézve, ha a közalapra vonatkozó intézkedések nem maradnak irott malaszt, ami remélhető. Mert az adakozások már is megkezdődtek: báró Prónay Dezsőtől 2500, dr. Schreiner Károlytól 500, Ihász Lajostól 500, tehát összesen 3500 frtot kapott a közalap, mihez báró Radvánszky Antal feledhetlen emlékű főfelügyelőnknek 2000 frtnyi alapítványa is járulván, 5500 frtról szólhatunk. Az igaz, hogy' »quid hoc ad tantam sitim ?« de hát elöljáró beszédül ez is igen szép dolog! Adja Isten, hogy ezen összeg egy-két év alatt megszázszorosodjék. Lám az evangéliombeli magokból is hajtott egyik százszorosát! De nézzük a tárgyalásokat sorra, rendre. A május 18-iki ülésen a jegyzőkönyv hitelesítése után, az előző napon történt megállapodáshoz képest, napirendre került a pénzügyi bizottság javaslata. Poszvék Sándor előadó hosszabb beszédben mutatja be a javaslat keletkezésének történetét, elveit, intézkedéseit. A zsinat a javaslatot általában észrevétel nélkül, egyhangúlag elfogadja. A részletes tárgyalásnál: az 1. általános határozatokról szóló §§-ok csekélyebb fontosságú slyláris módosításokkal elfogadtattak. A 10-ik §-nál a tőkék elhelyezésére nézve dr. Markó S. indítványára kimondatott, hogy c) »a tőkék ideiglenesen közhitelű takarékpénztárakban kezelendők és állandóan ingatlanok vételére fordítandók és ingatlanokra kölcsön adandók,« és elfogadtatott Fabinyi Theophil azon styláris módosítványa, mely szerint a tőkék kiadhatók: a) ingatlanokba és ingatlanokra, b) az alapítók kívánsága szerint s c) kivételes esetekben a felsőbb egyházhatóságok engedélyével egyes egyházközségeknek is. A 14-ik §., mely a lelkészi fizetések minimumáról szól, Ujágh K. ezer forint, Justh S. J. 600 frt minimalis fizetés megállapítását indítványozó szavai után Trsztyénszky F., Ritter K., Stefanovits 31., és b. Kass Z, ajánlatára 800 frt minimalis fizetést szabott a lelkészek számára a zsinat. A 15. §-nál Breznyik I. azon indítványnyal lépett fel: kérje a zsinat az államsegély felemelését, hogy bírja fedezni az egyházi iskolai szükségleteket s mondja ki egyúttal, hogy felemeli a tanárok fizetését. Ilörk I. azon módosítványt nyújtja be, hogy a §. igy fogalmaztassék: »Az egyház által fentartott tanintézetek tanerőinek évi díjazása a megfelelő állású állami tanerők díjazásával egyenlővé teendő. A rendes tanerőknek az államinak megfelelő rendszeres nyugdíjazásáról, a mennyiben arról az állam nem gondoskodnék, az egyházegyetem egyetemes nyugdíjintézet felállítása által intézkedik«. Guggenberger I. styláris módosítványt nyújt be. Végül is a zsinat Zocli P. styláris módosításával igy fogadta el a javaslatot: »Az egyház által fentartott fő és közép (Zoch P.) tanintézetekben alkalmazott rendes tanerők fizetésének s nyugdíjazásának szabályozása érdekében az egyetemes egyházi közgyűlés intézkedik«. Ezzel áttért a zsinat a részletes intézkedésekre és az egyházközségi háztartásról szóló §§-ok nagy részét észrevétel nélkül fogadta el. A 21 -ik §-nál kimondotta a zsinat nógrádi Szontágh Pál indítványára, hogy az egyházközségi tüzkárbiztosításnál nemcsak az egyházközség, de a lelkész és tanító ingóságai is felveendők; a 24-ik §-nál pedig elfogadta Fabinyi Theophil azon indítványát, mely szerint az egyházközségek rendes szükségleteinek fedezésére alapul szolgál: a) az egyházközségi vagyon jövedelme, b) az egyháztagok önkéntes járulékai és c) a kivetés. A május 18-iki délutáni ülésben tovább folytatta az egyházközségi adózás részletes szabályainak megállapítását. A személyi egyházi adó §-ánál (28. §.) vita keletkezett. Dr. Markó S. azt indítványozza, hogy ne tiz, de 25 forintnál többet ne köteleztessék egy egyháztag sem fizetni személyes járandóság címén. Nádosy K., Zsilinszky Mihály és Haendl V. a §-t töröltetni kivánja; b. Podmaniczky G., b. Kaas 1., Perlaky E. védik a §-t. Hozzászólnak még: Guggenberger J.,Andorka Gy., mire Poszvék S. is hozzájárulván dr. Markó S. indítványához és a szavazásnál 42 szóval 39 ellen a zsinat a §. fentartása mellett nyilatkozván, a §. dr. Markó S. módosításában így fogadtatott el: »25 frtot meghaladó évi személyi járandóság fizetésére egy egyházközségi tag sem kötelezhető«. A 31-ik §. azt határozza meg: ki köteles és milyen