Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-19 / 24. szám

kimondom — kissé tartottam tőle, hogy némi túlzással is) fogja megközelíteni. Egy tekintetben nem is csalódtam. Ez a füzetke csakugyan tele van lelkesedéssel, melegséggel a szinek élénkségével, az eseményszövés érdekességével s az előadás megkívánt egyszerűségével és a népünk által annyira kedvelt bibliaiassággal, ami népies szint ad neki még ott is, ahol egy-egy pillanatra egyszerűbb hallgató­ságáról megfeledkezik. Egy kissé bőbeszédű is, de felekezeti túlzás vajmi kevés akad benne. Mindössze is itt-ott egy­egy jogosultan erősebb szó. haragosabb kifejezés vagy kifakadás, (az is inkább a jezsuiták ellen), de általában az egész könyvecske — jóllehet a maga hite és egyháza igazaiért viaskodik — elég objektív, elég igazságos és türelmetlenség nélkül való. És ez jól van igy. Egyház­történeti népies dolgozatainkban is valóban az építés legyen a célunk és ne az izgatás. Mert ugy illik mihozzánk, hogy mikor épen arról akarjuk meggyőzni olvasóinkat, hogy micsoda méltatlan dolog és szomorú idő volt az, mikor az emberek hitök miatt gyűlölték és üldözték egymást: ugyanakkor e szomorú emlékeket használjuk fel egyszers­mind eszközül ama kárhozatos gyűlölködés megszünteté­sére és a keresztyén türelmesség ápolgatására. Egy kis hibája e füzetkének (a miben különben általában szenved­nek a mi népies iróink), hogy az irodalmi nyelv megszo­kott sablonjaitól, technikus terminusaitól sokszor nem tud megszabadulni. Említ ugyanis »társadalom átalakítását*, »absolut kormányhatalmat*, »politikai eszmét«, »rend­szert*, »elvet*, »fogalmat«, holott a nép mindezt nem érti. Tessék neki körülírni. A népnek nem annyira szabatos kifejezések kellenek, mint érthetőség, egyszerűség és vilá­gosság. Ez a kevés hiba is azonban inkább csak a be­vezetésben fordul elő s a füzet értékét épen ezért, csak alig-alig csökkenti valamivel. Biztosra veszem, hogy ez a könyvecske — ha a nép egyszer megismerte — igen nagy kedveltséget és elterjedést fog nyerni. A megismertetésére pedig kitűnő alkalmul kínálkozik a közelgő konfirmáció, amikorra — a növendékek közt leendő kiosztásra — ajándéktárgyul felettébb alkalmatos. Ára 40 kr. Czinke István. KÜLÖNFÉLÉK, * Lelkészválasztások. A mezőföldi egyházmegyé­ben a sáregresi lelkészi állomásra egyhangúlag Bakó József kenesei segédlelkész, a szatmári egyházmegyében a porcsalmai egyházba (Kiss Áron tiszántúli püspök utódjává) szavazattöbbséggel Adorján Zoltán ottani segéd­lelkész választatott rendes lelkészszé. — Krizsán Zsig­mond zsolnai ev. segédlelkész egyhangúlag a felsö-ozori egyházközség lelkipásztorává választatott. * Egyházi választások Dunántul. Dunántuli egy­házkerületünkben több egyházi tisztség betöltéséről tudósít pápai laptársunk. Konventi képviselökül megválasztattak: Vályi Lajos és Kis Gábor lelkészi, Beöthy Zsigmond és Véghely Dezső világi részről; póttagokul Czike Lajos és Körmendy Sándor, továbbá Molnár Béla és Gergey Károly. Főiskolai egyházi gondnokul (másodszori szavazásra) meg­választatott Czike Lajos tatai esperes, Antal Gábor ácsi lelkészszel szemben. Főiskolai világi gondnokságra általános többséget senki sem nyervén, ujabb szavazásra Darányi Ignácz és Gergey Károly tűzettek ki, mint legtöbb szava­zatot nyert egyének. Egyházkerületi lelkészi tanácsbiróvá másodszori szavazásra megválasztatott Németh István pápai theol. tanár, Verbay István csurgói lelkész ellenében. Világi tanácsbiróvá másodszori szavazásra Konkoly Thege Béla, ifj. Csorba Ede ellenében ; a másik két tanácsbirói állásra általános többséget senki sem nyervén, ujabb sza­vazásra kitüzettek egyfelől Rácz Gyula és ifj. Csorba Ede, másfelől Gergey Károly és Mocsy Lajos. * A történelmi társulat jubiláris közgyűlése. A történelmi társulat most 25 éve alakult s ennek em­lékére f. hó 15-én diszgyülést tartott az Akadémia dísz­termében. Gróf Széchen A. elnöki megnyitója, Szilágyi Sándor titkári jelentése találó vonásokkal ecsetelték a vi­rágzó társulat eddigi érdemeit a hazai történelem körül. Legérdekesebb tárgya volt a gyűlésnek Thaly Kálmán alelnök felolvasása II. Rákóczy Ferencz hamvairól. A feje­delem és anyja. Zrínyi Ilona hamvai csakugyan Konstanti­nápolyban nyugszanak, a St.-Benoit templomban. A ham­vakat őrző franczia lazaristák megengedték, hogy Thaly és Fraknói Vilmos a sírt felbontsák, ami 1889. október 7-én történt meg. A lazaristák azonban kikötötték, hogy két évig erről semmit sem szólnak, egyszersmind, hogy nem indítanak agitációt e hamvak hazaszállítására. Két évnél tovább hallgattak tehát. Most már bizonyos, hogy a hamvak csakugyan megvannak, nem igaz, hogy elvesz­tek, mint több év előtt a konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövet, gróf Ludolf hivatalosan jelentette. Valószínű, hogy a lazaristákat is rá lehet birni a hamvak átengedésére. * Tanítóképesítő vizsgálat. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerületi eperjesi tanítóképző intézetben az idei tanítóképesítő vizsgálatok junius hó 28-dikán veszik kezdetüket. Á kellően felszerelt folyamodványok — kereszt­levél, tanulmányi-, működési- és erkölcsi bizonyítványok — a tanítóképesítő vizsgálati bizottsághoz címezve, a tanító­képző intézeti igazgatósághoz Eperjesre folyó évi junius hó 15-ig küldendők. Hiányosan fölszerelt folyamodványok miheztartás végett azonnal visszaküldetnek. Intézetbeli jelöltek 5 frt, idegenek 15 frtnyi vizsgálati díjat fizetnek. Kelt Eperjesen, 1892. május hó 10-én. Gamauf György, igazgató. * Az országos tornaversenyek rendezésére a közoktatásügyi miniszter által kinevezett bizottság leg­utóbbi ülésében elhatározta, hogy javasolni fogja a köz­oktatásügyi miniszternek, hogy király ő felsége jubileuma alkalmával Budapesten tornaünnepély tartassék, mely ün­nepélyben kizárólag a fővárosi iskolák növendékei venné­nek részt. A vidéki intézetek számára »intézeti tornaver­seny« tartása céljából külön programmot dolgozott ki a bizottság. * A halasi reform, főgimnáziumban a folyó 1891/2-dik tanév végén a vizsgálatok következő napokon tartatnak: május 13-án a VIII. osztálybeli tanulók osztály­vizsgája ; 16., 17., 18., 19., 20-án az írásbeli érettségi vizsga; junius 12-én évzáró ünnep, rajzkiállítás és tornavizsga; 15., 16., 17., 18-án az I—VII. osztálybeli tanulók közvizs­gája : 20—21-én a magántanulók Írásbeli és szóbeli vizsgája; 24—25-én szóbeli érettségi vizsga. Halas, 1892. május 13. — Az igazgatóság. * A gyülekezetek életéből. A pesti ág. hitv. evang. magyar-német egyház a napokban tartotta rendes közgyűlését Busbach Péter elnöklete alatt. — A Zsigmondy

Next

/
Thumbnails
Contents