Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-19 / 24. szám

ügyéhen. (Ezt ülés közben Hörk József a bizottság tagjai között kiosztotta.) Zelenka püspök a bizottság nevében köszönetet mond a bizottság elnökének, hogy tőle telhetőleg mindent előkészített, kívánja, hogy a munka sikeres legyen, az elnököt pedig az Isten sokáig éltesse. (Lelkes éljenzés.) Schneller István jegyző felolvassa a decemberben tartott ülések jegyzőkönyvét. Ezután elmondja, mely alapelvek vezették őt a tanügyi javaslat kidolgozásánál, és ismerteti az elaboratum főbb vonásait. Erre megindul az általános vita. Hörk József elmondja, miképen kívánta volna ő a tanügyet szervezni. A szakiskolákat: theol. fakultás, jogakadémia, tanítóképző, az egyetem tartsa fenn. Állítson vagy theol. fakultást Budapesten az egyetem mellett, vagy fejleszsze a meglévő 3 intézetet theol. akadémiává; a jogakadémiát tegye egyetemessé, a felügyelet egységessége mellett a középiskolákat a kerületek, az elemi iskolákat az egyházmegyék gondjaira bizza, az egyetemes tanügyi bizottság legyen az összekötő kapocs. Azután részletezi a kérdést. Schneller István megjegyzései után felszólal Guggenberger János és kívánja, hogy az elaboratumnak, melynek van szép feje (általános rész), legyen jó lába is, (a részletekben) mindenre terjeszkedjék ki. Poszvék Sándor szerint az a kérdés, elfogadjuk-e az elaboratumot tanácskozási alapul, igen vagy nem ? Ő elfogadja, de fentartja jogát az egyes kérdéseknél eltérő nézeteinek elmondására. Haendl Vilmos az iskolai tanácsok ellen szólal fel és bizottságokat kiván, óhajtja, hogy amint az akadémiákat és középiskolákat, ugy az elemi iskolákat is az egyetemes tanügyi-bizottság alá rendeljük. Haitik Frigyes püspök a javaslat iskolakormányzati elveit nem fogadja el, tanügyi intézkedéseit igen. A részletes tárgyalásnál elmondja eltérő nézeteit. Ezek után a bizottság az elaboratum tárgyalására tér át. Az általános rész alapelvei élénk vitát keltettek s a bizottság csak a 8-ik §-ig jutott. Az iskolák nemeiről, hatóságairól, fentartóiról, kormányzásáról, felügyeletéről szóló részletek letárgyaltatván, a folytatólagos ülés d. u. 4 órára tűzetett ki. E 2-ik ülésen a népoktatási intézetek és a többi iskolák szervezetéről volt szó. Élénk vita után, melyben a bizottság minden tagja részt vett, letárgyaltatott az elaboratum 9—15. §-a. Az eddig letárgyalt rész összesen 9. §-ba foglaltatott össze. A május 3-iki folytatólagos bizottsági tárgyalás az elaboratum 16. pontjánál kezdődött. Megelőzőleg a jegyzőkönyv s az előbbi napon elfogadott 9 pont szövegezése olvastatott fél s hitelesíttetett. A 16. §., melyben a népnevelő és tanító intézetek tanrendszerének megállapításáról van szó, némi styláris módosítással elfogadtatott. A 17. §. az iskolai könyvtárakról és a tanszergvüjteményekről, a 18. §. az iskolák vagyonának külön kezeléséről elhagyatott; a 19. § a tanerők fizetéséről némi módosítással elfogadtatott s kimondatott, hogy az evang. tanintézetekben a tanerők fizetése egyenlő legyen az állami ugyanazon fokú intézetek tanerőinek fizetésével. A 20. §. a tanerők nyugdíjazásáról szól. Erre nézve kimondatott, hogy amely tanár vagy tanító nyugdíjáról az állam nem gondoskodik, annak nyugdíjáról az egyetem köteles gondoskodni, A 21. §. a tanárok alkalmazásának idejéről elmarad, (mert az alkotmányi részben van róla szó.) A 22. §. a tanerők kellékeiről és a 23. §. a tanerők választásáról, csekély módosítással elfogadtatott. Ezzel az általános rész részletes tárgyalása befejeztetvén, a részletek feletti tanácskozás megkezdése a következő ülésre tűzetett ki. A május 4-én d. u. tartott ülésen szó volt a népnevelő és népoktató intézetekről. Hosszabb és érdekes vitát okozott az a kérdés: ki tanítsa az elemi iskolában a vallást? Némelyek ezt a lelkészekre, mások a tanítókra kívánják bízni. Végül ugy döntött a bizottság, hogy eziránt esetről-esetre dönteni a fokozatos egyházhatóságok kötelességévé tétessék. Felső leányiskolák állítására a kerületek köteleztettek. Az 5-iki délutáni gyűlésen a mult ülés jegyzőkönyvének s az elfogadott pontok szövegének felolvasása és hitelesítése után napirendre kerül a tanítóképző intézetekre vonatkozó rész. Különösen a tanítóképző intézetek egyetemes jellege és egyetemes erővel való fentartása körül forgott a vita, mig végül Zelenka P. indítványára ez ki is mondatott. Kormányzás tekintetében a tanítóképzők első sorban az egyházkerületek alá rendeltettek, a tanítóképzőknek megengedtetett az országos segélygyüjtés (suplicatio). Ezek után áttért a bizottság a középiskolákra. Behatóbb vita fejlődött ki a vallástanári szék szabályozásánál. A többség a vallástanároktól a lelkészi jelleget követeli. Megköveteli egyúttal a középiskolai vallástanári vizsgálat letevését is. A május 6-iki ülésen került tárgyalás alá a főiskolák szabályozása. Az elaboratum rövid, velős vonásokban a kivihetőség tekintetéből való szabatos fogalmazására Schneller István felhivatván, mivel a tanügyi bizottság, (dacára annak, hogy beható vitát folytatott elvileg általánosan a főiskolák felett,) az elaboratum tárgyalásába, ugy amint az volt, belemenni nem cikcirt, az ülés május 7. d. u. 4-ig felfüggesztetett. Ekkor került szóba a Schneller István által újból elkészített, a főiskolákról szóló szakasz, mely általános tárgyalási alapul elfogadtatott; a szervezés, tanulmányozás, tanárképzés, bölcsészeti fakultás állítása iránt való intézkedés általában elfogadtatott. Az egyes részleteknél, különösen a theologiai vizsgálatokról volt bővebben szó. Ezek szervezése az egyetemes gyűlésre bízatott, ugy szintén a papi, középiskolai vallástanári és theol. tanári vizsgálatok szervezése is. A theol. doktori jelleg megadása s illetőleg a theol. doktorátusnak megadhatása kérdésében hosszú és beható vita fejlődött ki, melynek végén kimondatott, hogy ez a zsinaton a plenumban hozassék föl és ha van reá kilátás, hogy ezen pont szentesíttetik Ő felsége által, annak ott kimondása ajánltassék. A három egységes theol. fakultás szervezésének kérdése a jövőre bízatott. A jogakadémiának egyetemes fentartása kimondatott. A tanárképzést a bizottság a bölcsészeti szakon kívánja eszközöltetni, míg ezt felállítja, addig ösztöndíjak útján kívánja, a leendő felekezeti tanárokat a budapesti egyetemen segíteni, s igy a felekezeti tanárokról gondoskodni. Végül a jegyzőkönyv s az elfogadott pontok hitelesítése és a kérvények elintézésére még egy ülés tartása határoztatok el. A május 10-iki ülésben a jegyzőkönyv s az elfogadott pontok hitelesítése után, olvastatott a tanítók memoranduma a zsinaton való képviseltetésök iránt. A tanítók képviseltetése elvileg kimondatott, azok számát, megválasztatásuk módját közigazgatási hatóságaink fogják meghatározni. A középiskolai tanárok folyamodványára nézve az állami nyugdíj iránt kimondotta a bizottság, hogy a kérvényt pártolólag terjeszti a zsinat elé. A theologusok azon kérvényét, hogy tanuló pályájuk befejezése után segédlelkészekül alkalmaztassanak és ne legyenek csak magukra hagyatva, ne legyenek, mint a nagy Székács