Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-12 / 23. szám

holott annyi kitűnőség áll rendelkezésére? Valóban én szűkkörü világomban is ugy ismerem viszonyainkat, hogy ref. fő- és középiskoláinkban ma is szép számmal vannak oly jelentős embereink, akiknek csak méltó tért és hivatási kört kell engedni, ki kell őket szerény elvonultságukból ragadni és méltó díszei lehetnek és lesznek is a létesítendő bölcsészeti fakultásnak és biztos vezetői tanárképezdénknek. Tehát bizalom és erős hit, ezek teremthetnek mint a múltban, a jövőben is nagyot. Legyen meg az anyagi erő: megteremtjük hozzá és méltóan a szellemit is. Köztudomásu. hogy a zsinati indítvány a létesítendő bölcsészeti fakultás székhelyeül Debreczent jelölte ki; oly központ-e tehát Debreczen, a mely méltán megfelelő az oly nagy hivatásu főiskola számára? A kérdés szerintem nem tűr ellenmondást. Debreczen századok óta minden tekintetben központja a nagy magyar Alföld északkeleti azon részének, a melynek lakossága csaknem vegyítetlenül tiszta magyar; vallásában is túlnyomóan református. A város lakossága teljesen magyar, nyelvében, szokásaiban, érzületének és gondolkodásának sajátosságában. Debreczent már a múltban nagymessze vidék központjává tették országos hírű vásárai, élénk kereskedelme, aránylag nagy népessége, hivatalai és közintézetei s ebből folyó értelmisége. Az egész magyar Alföldön egy város sem dicsekedhetett, de ma sem dicsekedhetik oly erős értelmiséggel, mint ez a — talán egy kis nagyzással — kálvinista .Rómának nevezett derék magyar fészek. Mind e részben viszonyai az ujabb időben csak emelkedtek, izmosodtak. Debreczennek méltó büszkeségében, ősi ref. főiskolájában van virágzó theologiai, jogi akadémiája, a melyhez, bár ma még csak részleges, bölcsészeti tanfolyam járul, és amelyet a hazában egyik legnépesebb főgimnáziuma és derék tanítóképezdéje egészít ki. Van ezen tanintézetek támogatására első rendű gazdagságú könyvtára, hatalmas természetrajzi, gazdag természettani muzeuma, és egyéb gyűjteményei is oly fokon, hogy már is vagy teljesek, vagy könnyen teljesekké tehetők. Az ősi főiskolához csatlakozik: jelentős gazdasági és kereskedelmi akadémiája; szép reményű főreáliskólája; kiegészülni készülő róm. kath. algimnáziuma; több napi lapja és folyóirata; különböző fokú törvényszéke, hivatali hatósága; virágzó színháza,, számos közművelődési és jótékony emberbaráti intézménye; mindezek folytán oly erős szellemi élete és értelmi tőkéje, párosulva a városnak és lakosságának anyagi gazdagságával, ugy hogy e tekintetekben nincs alföldi város, amely vele akárcsak távolról is mérkőzhetnék. Ezek és még annyi más fontos tényező eredményezik azt is, hogy Debreczen egyszersmind a szegénysorsu ifjak számára nemcsak különböző jelentékeny keresetforrásokkal ajánlkozik, hanem különösen a főiskola oly széleskörű, hazánkban e részben is páratlan tápintézettel rendelkezik, a mely a midőn a fokozottabb kívánalmaknak is kellően megfelel, ugyanakkor jutányos is. Csak okszerű tehát a remény, hogy Debreczen annyi tanintézete, a városnak annyi szellemi és anyagi előnye méltán nyújtanak biztató kilátást arra, hogy sok, főleg kedvezőtlen anyagi helyzetű, de tudományszomjas ifjú, látva a példát, megragadja a kínálkozó alkalmat és a bölcsészeti fakultás és tanárképző intézet oly körből is hódít növendékeket a tanári pályának, ahol a fővárosi, vagy kolozsvári költséges élet és bizonyára nehezebb önfentartás miatt arra talán gondolni sem mertek. Ezek és az efféle tényezők avatják fel az én szememben Debreczent arra, hogy a létesítendő reform, bölcsészeti fakultásnak hivatott székhelye legyen. Futó Mihály ISKOLAÜGY. Egy kis tanügyi statisztika, i. A statisztika nálunk nem népszerű; igaz, hogy nem is valami nagyon mulatságos: csupa szám meg szám. Brr! Aki hát nem szeret ilyesmivel foglalkozni, fordítsa el ezt a lapot. Egy kis bosszúság árán könnyen megmenekülhet igy ez unalmas tárgytól, mig ha velem magammal volna szemben, udvariasságból is kénytelen lenne meghallgatni és egy pár »ugy van, igaz« stbit elmormogni. Én ezekben a számokban olyan igazságokat látok, a melyek több tekintetben tanuságosak lehetnek, azért csak leirom. Az adatok a vallás és közokt. miniszternek a közoktatás állapotáról szóló legújabb jelentéséből vannak véve vagy kombinálva, hitelességűk tehát minden kétségen felül áll. Hogy a belőlök kivont következések helyesek-e, Ítélje meg a szives olvasó. A mult 1890—91. tanévben volt'összesen 149 (s két nyilv. jogot nem nyert) gimnáziumunk és 32 reáliskolánk, mindössze 183 középiskolánk. A gimnáziumok közül volt: teljes főgimnázium 92, köztök ref. 18 = 20°/0 nem teljes » 59, » » 10 = 17 » összesen 151, » » 28 = 19 » Ezekben az osztályok száma volt : rendes oszt. 1000, ref. gimnáziumban 197 = 20 °/0 párhuzamos 58, » » 6 = 10 » összesen 1058, » » 203 = 19 » Gimnáziumainknak tehát körülbelől egyötödét a mi ref. egyházunk tartja lenn. És ezek fejlettség tekintetében nemcsak a többieknél, hanem az átlagnál is különbek.