Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-01-14 / 2. szám

gyermekek természetét, gondolkozását és lelkületét, s ezeknek megfelelőleg dolgozik. Adja a különböző vallások ismeretét, hogy növendékei azokat szemlélve, annálinkább becsüljék és megszeressék a ker. vallást, mely az ész világánál is legtisztább alakban, s legfelségesebb tanokkal jelenik meg az összes vallások között. Mint a jót ugy igyekezünk megkedveltetni és szerettetni a gyermekekkel, liogv előbb a rossz, a káros iránt ellenszenvet, megvetést próbálunk ébreszteni, mivel tudjuk, hogy mig a jót nem ismeri, nem is szeretheti azt önmagáért: ugy tesz szerző a vallások ismertetésével. Megismerteti a fejletlen, alacsony vallásokat, hogy megszerettesse a keresztyén vallást. De mindezt nagyon röviden tárgyalja. A legjellemzőbb vonásokat tünteti föl. mint az ügyes festő, ki ha pár vonást tesz. azonnal tisztában vagyunk a kép lényegét, sőt kivitelét illetőleg is. A vallás fogalma: az Istenben való élet. Mint Krisztus az Atyában és az Atya ő benne lakozott: ugy kell a ker. embernek Istenben élnie, mert csak az tehet vallást ő róla, a ki igazán szereti is őt. Ezért a vallás az ember egész lényét elfoglalja. Mint ismeret, az észt a legmagasabb. a legfelségesebb világba vezeti; mint érzelem, az ember kedélyvilágát foglalja el, hogy akaratereje nemes irányt vegyen, s Istennek tetsző cselekedeteket műveljen. A tulajdonképeni hittan i részben szól Isten létéről, — ki lélek és szeretet; tulajdonságairól; Isten teremtő, fentartó, világkormányzói munkáiról; az emberről, a bűnről és büntetésről, az ebből való szabadulásról; a Krisztusról szóló tanban : Jézus életéről: istenemberségéről; megaláztatása és felmagasztaltatásáról; megváltói művéről és hármas tisztjéről; a szentlélekről szóló tanban: a szentlélek személye és művéről; az üdv rendje: meghivás, megvilágosítás és bűnbánatról; megigazulás és megszentelés, anyaszentegyház, kegyelmi eszközök, istenigéje; keresztség-, úrvacsora-, halál- és feltámadásról: Ítélet és örök-életről. Minden egyes kérdést röviden, de könnyen érthetően tárgyal. A mi legtöbb ilyen könyvnek nagy hátrányát képezi, hogy tömörsége mellett az érthetetlenségig homályos, ennek egyik legnagyobb előnye, hogy a hittani kérdéseket, minden nehézségük dacára, tömören, kevés szóval tudja megvilágosítani és megértetni. A kérdések tárgyalásánál szereti használni — nagyon helyesen — a biblia szavait, kifejezéseit, melyek igazán evangeliumi szinnel vonják be, s minden kérdés után 2—3, sőt néhol több bibliai idézet is áll, mint bizonyíték, hogy kitűnjék, mennyire hű akart és tudott maradni szerző az előszóban kifejezett azon céljához, hogy könyvét evangeliumi és egyházias szellemben kívánta megirni. S ez utóbbinak is eleget tett. Mindenütt, a hol arra szükség és alkalom van. idézi az apostoli hitforma ágazatait, az ágostai hitvallás tételeit, a Luther-féle kátét, s mindezek mellé még szómagyarázatokat és a keresztyénségre vonatkozó statisztikai adatokat is csatol, melyek nemcsak érdekesek, hanem hasznosak is, mert bővítik a növendék ismeretkörét, s az egyházhoz való tartozás megerősítésére is szolgálnak. Feltünteti a két prot. egyház közötti hasonlóságot és különbséget, s teszi azt nyiltan, elfogulatlanul. Mindenütt az evangelium éltető melege sugárzik szét, s az a növendék, a ki e hittant alaposan tanulmányozza, hitet nyer Istenben és az ő szent fiában; szeretetre buzdul a legfőbb szeretet iránt, ki előbb szeretett minket, mint mi őt, s ki nem akarja, hogy a bűnös elveszszen, hanem hogy megtérjen és éljen. Az erkölcstanban Isten, magunk és felebaráti kötelességeinket adja elő. Isten iránti kötelességeink: Istennek félelme, szeretete, benne való bizodalom; Isten nevének megszentelése és tisztelete. Magunk iránti kötelességeink: testi életünkről, földi javainkról, lelkűnkről való gondoskodás; lelki tehetségeink kiművelése, méltóságunk és becsületünk megőrzése. Felebaráti kötelességeink: mások testi élete, földi és lelki java, becsületének munkálása; házastársak, szülők, gyermekek és testvérek kötelességei; urak, szolgák, tanítók. tanítványok, öregek és ifjak egymás iránti kötelességei ; polgári és egyházi kötelességek. A §-ok címeit azért soroltam fel, hogy kitűnjék, mennyi minden foglaltatik e csak 100 lapra terjedő kis könyvben, s mégis megvan benne minden, a mi szükséges. Rövid, világos magyarázat itt is, mint a hittani részben, de oly szépen és következetesen vive keresztül az elv, a célnak megfelelőleg, mint amott. Itt sem elégszik meg azzal, hogy csak ismereteket adjon, hogy a kötelességeket szárazon elsorolja, hanem folytonosan utalva a hittan kérdéseire, szoros kapcsolatba hozza ezeket amazokkal, hogy a hittan által célzó vallásos: szép, jó és nemesért hevülő érzelmet felébresztve, ezek legyenek rugók a kötelességek teljesítésében is. Példái: Jézus és az evangéliumban szereplő személyek, s ezek mellett idézi a szentírás azon helyeit, melyek a kötelesség gyakorlását parancsolják. Mint a hittani részben az apostoli hitforma, itt a tiz parancsolat a vezető, de amelyet Jézus ezen kettős parancsába olvaszt be: szeresd Istent, teljes szivedből, teljes lelkedből és minden erődből és szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Példák és a biblia szavai által igyekszik megszerettetni az erényt, az erkölcsös életet, melynek értéke és jutalma önmagában van. Nem akarja növendékeivel a világot és annak javait megutáltatni, de mindezeknek fölébe helyezi a legfőbb jót: az Isten országát, mert ha valaki ennek birtokában van. a többiek ugy is megadatnak neki. Van még egy rész, melyet figyelmen kívül nem hagyhatok és pedig annyival inkább nem, mert azt nagyon fontosnak tartom, különösen felekezeti szempontból. Nagyon hasznos munkát végzett szerző akkor, midőn a 4 nevezetesebb keresztyén felekezet megkülönböztető (symbolikus) tanait fölvette könyvébe, mert egy felekezet számára irt vallástannak mindenekfölött az illető felekezet érdekeit kell szolgálnia. i Elszámlálja a nyugoti és keleti egyháznak, valamint a két prot. egyház közötti különbséget, tényeket, igazságokat tárva növendékei elé, hogy ezek győzzék meg: mely felekezetek azok, melyeknek kebelében az Isten igéje és a sacramentumok helyesen. Krisztus parancsa szerint szolgáltatnak ki, s melyek állanak igaz evangeliumi alapon. Jól esett lelkemnek, midőn e kis könyvet olvasgattam. s midőn végére értem, azt gondoltam: vajha református egyházunknak is volnának ilyen tankönyvei! Mert, bár tudom, hogy a rossz könyv hiányait a lelkiismeretes tanító, legalabb részben kipótolhatja, de azt is tudom, hogy a jó könyv még a kevésbé alkalmas és jó tanítót is helyes irányba terelheti. E könyvecske ujabb bizonyíték előttem arra nézve, hogy jó hittani kézikönyvet csak az irhát, aki maga is a gyermekek között él, aki nemcsak a gyermekeket ismeri, hanem azt is tudja, mily uton és rnilv eszközökkel lehet a célt megvalósítani. Keresztesi Samu.