Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-04-28 / 21. szám
törvényhozás jó'gkörét megtámadja. midftn az ernyédésnek indult magyar társadalom • reactioharius szellemtől van szaturálva s a nemzeti, szellem nem emelijnagasr^ a szabadelvüség és felvilá.gosodottság zászlaját s a társadalom egy része által cserben hagyott magyar állam elbágyadva küzd az internacionális uitrámontánizmus ellen s as esztergomi primás a békének állítólagos' férfia" is''az állam és társadalom meghátrálását kivánja az,^elkeresztelési rendelet tárgyában, akkor itt. az idő, hogy.,.Magyarország több mint három millió protestánsához igy -"kiáltsunk: ^Protestánsok! legyetek készén a küzdelemre! <<'J .'-' Semmi sem bizonyítja hazánkban az ultramontán szellem .elhatalmasodását, mint az, hogy a lupéim érői, felvilágosodottságáról. .békeszeretetéről és.hazafiságáról ismeretes - esztergomi érsek is'kénytelen ezen '••vad- -áramlatnak azon koncessziót ténni. hogy az 1868-iki törvényhozás1 ítítivében van a hiba, azért az 1868. évi Líll. t.-c. változtatandó meg. V. . '_..' SJ >'.-.. Tehát, hogy az elkeresztelési rendelet folytán-keletkezett "oktalan agitációt. szüntesse < meg .s a béke'bél-yre-. állításához segédkezet nyújtani képes legyén,' "kénytelen a jóakaró primás a vallásiegyenjogúságot megállapító törl.'»L V -1 ' "i V'K ít x i* Sc TÍC. '.'.Í'IJI vény megváltoztatását kilátásba helyezni, mi pedig, annyi lenne, mint ,a fürdővízzel a gyereket;. kiönteni,.törvényhozás szabadságát a római kath;. egyház-,'tetszésétől függővé tépni. , -És mi, utódjai' azon Ősöknek1 , akik három század viharai között megvédették e haza szabadságát; akik egyszerre küzdöttek á magyar nemzet jogaiért r és -a...vallásos meggyőződés szabadságáért; akik ha a memzeti beóSületeV a szabadságszeretetét, meggyőződés szabadságát előbbre nem teszik az életnél és ' á földi javaknál, ma már nem volna magyar nemzet, mi, utódai ezen dicső elődöknek : nem nézhetjük összetett kezekkel, hogy hazánk jogai,' törvényhozásunk, államunké-felett Róma mondjon Ítéletei. * . -; - - ^ - - -- 1 i ! Meghajolhat idegen hatalom, idegen Ve folyás alatt mindenki e hazában, de mi protestánsok, mig agyunk világa, cLfye'm borul, mig szivünk theg nem.zSZ'Üinik dobogni hazáért, szabadságért, mig<•• >kezwik aczélt ragadhat: mi nem fogunk meghódolni \ semmi külföldi hatalomnak, mi hazánk felelt egy uralkodót], király unhat ismerjük 'el s kívüle csak a törvénynek hódolunk meg. Minálunk dogmává emelkedett £ király, iránti tisztelet, a-hazaszeretete vallásos meggyőződésünkhöz való--ragaszkodás,' s a magyári 'haza, . a' királyi trón, a nemzeti és hitszabadság a mi védelmünkre bizton számíthat,' s ezek ellenségei csak a mi holttesteinken , keresztül, juthatnak győzelemre. ..„. .. * ... „ ... A mi fegyverünk igazság, csenki iga-zait s a1 jogegyenlőségen 'alapuló' jogait nem bántjuk, de a magunkét nem engedjük !•• Itt az idő komolyan gondolkodni a védelemről! Még nem késő! . Tagadhatatlan, hogy a magyar protestántizmus a közel múltban sok mulasztást s hibát követett el. í, ^Papságunk jegyi nagy -résg^ sőt világi^.lemiink közül iaMSOkkáöj - nem .kiférték-éber ,s&eminel, az wltramontáriizmus döészülíödQsiéíi/ti n j<u$ a n íotj/ « ,-M •(i.'.-!C;r|Hkt80Psosaink»jegf.,rég5Eö annyira helevegjiült, árpolitikái pár^küzdelmekb^cbiOgy politikái párt-jelszavak és .küzdelmek . miatt ^ közös -.protestáns érctekelwö.l myfef. r • füíaitr.'ts <»?•' . r- írn < -tr,-; tiiívi Évekeni át papságunk egy,, részér; nem,T< igy elvezett, a nép, alsp rétegeiben ai-protestáns ( : öntuf3atpt-/és.. a isplidaritá^uprzelmeitjfelkölteni^, ellenben >a kathflliku§.f papság,feárfmé,ly-.párton>! is^áuk&tiholikus egyház>épdekeipőLsQ^a meg nem feledkezett. hCf í .., - <ú,h (Awii ,-hiteorsósaink: egy m^G, politikai-j,pártérdekekért legkiválóbb, leghitbuzgóbb férfiait elejtette, s tudok több esetet, \ hagy, protestánsa v,álas3t<$j ,reversa]ipt-jaláirt ultrainmfáw, sképviselőkreés .^lye.nefcet, yálas^tQt-tak ípegí n .'i a r»I fr <\f{ p.i ;.firmro<)í*T - mv 6 n-Kisszerpj dolgokért, igazakul még^eJLnem döntött politikai pár.tcélok, miatt, sok protestáns .megfeledkezett egyháza ,\igaz,t$§ örök javairól. A mi szétszakadottságunk tette hatalmasokká és elbizakodó ttakká elleneinket. Igy jutottunk el a döntő pillanathoz. Minden attól függ, hogy a magára hagyott magyar állam és annak annyi felől támadott kormánya, elég erős leend-e megvívhatni a harcot az ultramontánizmussal, az úgynevezett »elkeresztelési rendelet* körül kifejlődött konfliktusnak megoldása tárgyában. Mért he^féteajilfe, Wgf "J ál íéfoíyt '^viséfelasztási mozgalmakban a katholikus klérus hatalomnak bizonyult, áfv d ^afhőllTíüs" kíérüs támogatását mindén párt, Különösen az ellenzék nagyra becsüli, mert a katholikus klérus öntudatos politikát 'Jsövétetíj' egy kqzös cél á]íkl' vezéreltetett, míg mi protestánsok országszerte politikai pártjelszaiyak által vezéreltettünk, egymással harcba. fáll-ottunk. Hisz ma már a magyar közélet odajutott, hogy egy kátlíöIikuS püspök" kineVéztetésé alkalnlával,'' 'á városi, inegvei és minden hatóságok hódolva jelennek" meg a " > i. «••*•• i'Jjlt! ,j ,„ oiílJ.v j i iuii/.., í ti üllí) katholikus egyház dignitáriusajnái; míg eJlenbeo, midőn a Mrom. millió protestánsok zsinata mult évi december hóban Budapesten összegyűlt, erről Budapest niagistrátusa" tudoriiást"s'ei'á'fé^ött'vetini. W " De "épen ezen jelenségeknek "kell, liógy felrázzák a magyar protestánlí^must letargiájából! ... A bennünket .fenyegető veszély ma már- eminens* Nincs még veszve1 semmi, dé ha Tésen nem állunk, ffiiridéö veszve 'lehet. ' 1 1 ' "•eü J,) rA Azért'elérkezett az ideje annak, hogy minden igaz ..g , ív w.i ( Jj ii.ii.i_ k'jűíi- iiljlíii itíyj prölestáns.,,tegye meg kötelességét.^ :i)i Haboznunk többé: nem lehet! A, cselekvés órájaijelérkezett! • • • • \ -i. i'iuoa lum-. \ mi ÁZ Összes hazai ''proteStáritizmú, sl ''haíáröZáa él rtiagátj líogy törvényes jogaiból egy hajszálnyit se enged1 .' A protestáns ; soljid.aritg.s ( érzelmének, ^ettekbe^ kell nyilatkoznia. És ha egyek leszünk érzelemben, s egyesült erővel
