Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-21 / 20. szám

a cseh tanítók három tagu küldöttsége Prágából, Smaha József tanár, s Reichel Theophilus lelkész-tanár a morva atyafiak bottensteini iskolájában. A Comenius-társaság amsterdami fiókjának elnöke van Eeghen üdvözölte a megjelenteket s köztük különösen a cseh vendégeket, átadta a szót Rogge-nak, ki Comenius változatos és küzdelemteljes életét vázolta, különösen kiterjeszkedve előadásában azon mozzanatokra, melyek Comenius viszonyát Hollandiához s gazdag pártfogóihoz a de Geerek-hez illették. Dr. van Toorenenbergen, a következő szónok, Comeniusnak a morva atyafiak egyházához való viszonyát vette tárgyalása anyagául. Szerinte helytelenül Ítélik meg Comeniust azok, kik ezen egyházhoz való viszonyát figyelmen kívül hagyják. Az ő eszménye egy egyház volt, mely a keresztyénség ősokmányával, a bibliával megegyezőleg, igazi pásztori vezetés alatt a vallás-erkölcsi élet mintaképe legyen s a világnak áldásul szolgáljon, vagyis szónok szerint oly egyház, a milyennek akkor az elnyomatás idejében a cseh-morva egyházat lehetett képzelni. Van Toorenenbergen tiltakozik előadása folyamán azon lehető ellenvetés ellen, hogy igy Comeniusnak paedagogiai érdemei nem jutnak kellő elismeréshez. Ellenkezőleg, egész paedagogiai működése csak igy jut kellő világításba, hisz ő maga mondja: »amit én az ifjúság számára írtam, azt nem mint paedagogus, hanem mint theologus irtam, azon célzattal, hogy a keresztyén ifjúság, Krisztus nyájának bárányai, az általános ismeret jótéteménye által nagyobb műveltségre s erkölcsös életre legyen vezérelhető*. Comeniust, mint a mai népiskolai oktatás alapítóját rajzolta a következő szónok: Bouman, ki Comeniusnak ismert paedagogía elveiről szólva, nem ok nélkül mondta, hogy Comenius még ma — háromszázad múlva — is, sok igényű iskolajavítónak volna nevezhető, mert elvei részben még csak most vannak a megvalósítás kezdetén. Comenius működésének és életének ezen rajzolása után a külföldi vendégek fejezték ki köszönetüket, magasztalólag szólva Hollandia vendégszeretetéről, mely századokkal előbb Comeniusnak lehetővé tette, hogy sokat hányatott életét nyugodtan fejezhesse be. Az elnöknek köszönő szavai fejezték be az esti ünnepélyt. Naardenben, az Amsterdamtól vasúton néhány percnyire fekvő csendes városkában folyt le az ünnepély második része a következő nap reggelén. A városházánál gyűltek össze a meghívottak, hogy innen a közvetlen közelben levő nagy templomba menjenek, hol Prof. Rogge tartotta az ünnepi szónoklatot. Ezt megelőzte egy pompás, körülbelül 100 tagból álló vegyes énekkar által előadott Comenius-cantate, melynek elhangzása után Rogge hoszszabb beszédben rajzolta Comenius működését, kiterjeszkedve beszéde vége felé Naarden-nek, Comenius nyugvó helyének múltjára. A beszéd után Hándel Nagy-Allelujája, s más darabok következtek. Az ünnepélyre több koszorú érkezett Csehországból. Igy a prágai polgármester egy pompás koszorút küldött egy levél kíséretében — cseh és francia nyelven — azon kéréssel, hogy e koszorút Comenius sírjára helyezzék el. Gyönyörű koszorút küldött két Amsterdamban élő cseh nő is, piros, fehér és kék szalagokkal, melyeken cseh és holland nyelven a következő szavak állottak: »Halhatlan műveid megőrzik minden népeknél emlékedet«. A koszorúkon kívül sürgönyök is érkeztek, igy a prágai Comenius-ünnepély bizottságától, a dobrowitzi polgármestertől s Lyssából, ez utóbbi cseh nyelven, melyet — mind Naardenben nem tudták a táviratot megérteni — a nagy nyelvtudós Kern, leydeni tanárnak küldöttek, ki azután megfejtette, hogy a távirat értelme ez: »Comenius emlékének örök dicsőség, elismerés tisztelőinek!* Antal Géza. IRODALOM. ** Az Athenaeum Kézi Lexikona. A tudományok enciklopédiája, különös tekintettel Magyarországra. Szerkeszti dr. Acsády ígnácz. Budapest, 1892. Tizenharmadik füzet. A vállalat ez uj füzete az F. betűt foglalja magában s a Faragó—Folytonosság-hiány közti dús anyagot közli. A füzet nagyobb cikkei közül említendők a Fátra hegységek, Faust-monda, Favence, Febrúári pátens, Fegyelmi biróság, Fehérítés, Fehérnye, Fejlődéstan, Fekete sereg, Fekete tenger, Felhő, Felirástan, Felső-Ausztria, Felsőtábla, Fémjelzés, Fény, Fényképészet, Ferdinánd magyar királyok, Ferenez királyok, Ferencz-csatorna, Ferenez József koronás királyunk, Ferenez József-föld, Ferenez József-intézet, Fertő tó, Fertőző betegség, Festészet, a Finnországra vonatkozó számos cikk, Fiume, Foederalismus, Forgalom, a Fogászatra vonatkozó számos cikk, Főispán, Föld s a vele kapcsolatos cikkek (számuk csaknem ötven) stb. — Ez is eléggé jelzi, minő változatos az anyag, melyet a nagy díszszel kiállított füzet felölel. Két igen szép melléklet is van hozzácsatolva; az egyik az Építészeti stylok harmadik és negyedik tábláját adja 44 rajzzal, a másik, tisztán magyar érdekű pedig a hazánkba legutóbb visszakerült Corvin Codexnek egy lapját mutatja be, mely bizonyára sok ember vágyát elégíti ki, aki eddig a Corvinák szép kiállításáról nem birt magának képet alkotni. Megjelenik negyven kétheti, három ives füzetben s 1893. áprilisban teljesen be lesz fejezve. Egy füzet ára 30 kr. A legcélszerűbb 10—10 füzetre 3 frtjával előfizetni, s a pénz az Athenaeum kiadóhivatalához Budapestre küldendő. De megrendelhető minden könyvkereskedésben is. ** Nagypéntekre. Rövid épületes gondolatok a mi Urunk és Üdvözítőnk, a Jézus Krisztus szenvedéséről és haláláról szóló evangélium olvasásánál. Irta dr. Kohlbrügge F. B., az elberfeldi (Németalföldi) ref. gyülekezet volt prédikátora, hollandból fordította Keck Zsigmond ref. missziói lelkész. Zombor, 1892. Kapható a fordítónál (Uj-Banovce, u. p. Tovarnik, Szerémmegye), 46 lap, ára 30 kr. — Minden izében evangeliumi szellemű, valóban építő vallásos iratka, melynek az a vezérgondolatja, hogy igaz békesség és valódi öröm csak az Ur Jézusban van.