Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-14 / 19. szám

mit tesznek ez irodalmi plágium megbélyegzésére. Annyi bizonyos, hogy — a mint névtelen szerzőnk mondja — ha valamely doctori dissertátiónak ugy fejére olvassák a plágiumot, mint egyetemi rendes tanárunk tankönyvének és koszorús akadémikusunk pályamüvének e lapokon fejére olvashattuk: annak a szerencsétlen Írójától bármely egyetem, infarnia alapján, visszavonja a doctori oklevelet! (s). * ** „Az ember és világa: II, A szellem élete" cím alatt Böhm Károly, a budapesti ev. főgimnázium igazgató tanára, nagy érdekű bölcsészeti kutatásokat bocsát közre, melyek folytatását képezik az 1883-ban megjelent »Dialektikái -jának. Ez a rész — mint a szerző irja — három szakaszban fogja tárgyalni: 1. A szellemi organizmus alkotó tényezőit, tekintettel a physiologiai lélektan eredményeire. 1. Az organizmus tényezőinek életét, melyet az associatio tüneménye alatt mindenki ismer, bár valódi törvényszerűségét okaiból megmagyarázni eddig kevesen próbálták, egynek sem sikerült. 3. Az öntudatos szellemi tevékenységeket, melyet (az itélet, következtetés, a gondolkodás, érzés, indulat és akarat) mint a szellem megannyi önfentartási nyilvánulásait, az erkölcsi életre való fontosságukban fejtegettem. 4. Ez a rész szorosan csatlatkozik a »Dialektikához*, a mennyiben a valóság fogalmát, melyet ott megállapítottam, ezen részben az egyedüli közvetlenül ismeretes valóság szervezetében részletesen kifejtem s élete törvényeiben megbizonyítom. A 23—24 nagy 8° ivre terjedő kötet előfizetési ára 2 frt 50 kr., mely összeg szeptember 15-ig a kiadóhoz, Kókai Lajos budapesti könyv kereskedőhöz (Budapest, Károly-utca 1. sz.) küldendő. — Melegen ajánljuk Böhm K. philosophia kutatásait a bölcsészet kedvelők figyelmébe. Böhm Károly a munka I. részében a Dialektikában, oly eredeti éles philosophiai elmének mutatta bemagát, hogy tőle »a szellem élete« körében is a legérdekesebb dolgokat várhatjuk. A mű legkésőbb október elején fog megjelenni. ** Az én imáim címmel egy igen díszes kiállítású 14 ivnyi terjedelmű kötet ima és elmélkedés jelent meg buzgó könyvkiadónknál: Kókai Lajosnál. A mű szerzője báró Barkóczy-Dömök Antónia .áll. fels. leányisk. igazgatónő, ki a prot. gyermek-serdülőleányok és ifjú hölgyek számára irt imánnak és elmélkedéseinek e gyűjteményét »kedves unokáinak« ajánlotta. A 16-od rétü kötetben 62 különböző alkalmakra irott ima és elmélkedés foglaltatik, közöttük nyolc Tompa és Szász Károly i'maköny véből átvéve: a többi a szerzőnő mélyen vallásos lelkéből fakadt. A munka bevezetésében rövid átpillantását adván szerzőnő a maga megpróbáltatásokban gazdag életének, elmondja, hogy mindég és minden körülmények között csak a hit, a bizalom tartotta fenn és táplálta az Ő életerejét is s ez adta meg lelkének a felemelkedést. Ezt a hitet akarja most a növendék leánykákban és az ifjú nőkben is felébreszteni s vele lelküket meggazdagítani. Imái s elmélkedései valóban őszinte érzésből fakadnak. A közvetlen egyéni erős hit hatja át őket. Mindegyik bizonyos természetes bájjal van irva. Szívből jönek, Szívhez szólanak. Irályuk is ment minden keresettségtől, felesleges ékességtől. Egyszerűek, naivak s e közvetlenségükben igazán kedvesek. A női lélek mélyéről felszakadt hangok bizonyára megtalálandják az utat a női szívhez. A húsvéti ünnepek közeledte és a confirmációk alkalmából a legmelegebben ajánljuk a külső díszben és a benső tartalomban egyaránt szép és hézagpótló művet a szülők és a lelkészek szives figyelmébe. A különböző kötésekben kiállított munka ára 1 frt 20 krtól 3 forintig. ** Magyar irók élete és munkái, a m. t. Akadémia megbízásából irta id. Szinnyei József, II. kötet 4. füzet. A nagy gonddal készült, tömören fogott, de minden felkutatható életrajzi és könyvészeti adatot felölelő munka Czeglédi—Darvas irók életét és munkáit ismerteti. A hézagpótló vállalat minden irodalom-kedvelőt érdekelhet s egyházirodalmi szempontból is felette fontos, mert az egyházi irókat is felöleli. E füzetben pl. több Czeglédi, azután Czékus, Czelder, Czene Péter, Czike D. és J., Cziriáky Márton, Czvittinger Dávid, Dapsy László s más prot. irók életrajzi és könyvészeti adatai is tel találhatók. A négy kötetre terjedő munka negyedévenként öt íves füzetekben jelenik meg. az eddig kiadott 1 — 13 füzet 3509 életrajzot foglal magában. Egy-egy füzet ára 50 kr., megrendelhető Hornyánszkv Viktornál Budapesten (Akadémia bérháza). ** Nemzeti állam és népoktatás c. a. Szathmáry György, a közokt. minisztérium tanácsosa, ki mint a sajtó munkása is sokat és előszeretettel foglalkozott a népoktatás kérdéseivel, most e dolgozatokból egy vaskos (261 1.) kötetet gyűjtött össze, mely a Lampel-féle könyvkereskedés kiadásában a napokban hagyta el a sajtót. A kötet négy első cikke a népoktatással foglalkozik, főkép az 1888— 1887-ikivel s az 1848-ik évi egyetemes tanító-gyülést ismerteti és méltányolja főként nemzeti és állami szempontból. Ez utóbbiban rámutat az első tanító-gyűlés (mely az iskolaügy minden fokozatát felölelte) erős államosító irányzatára és öntudatos nemzeti szellemére. A többi közlemények: »Az ország határvidékei« (a felvidéki, az erdélyi részek, Délmagyarország). »A határvidék társadalmi viszonyairól.* »Helynevek és népfajok.« »Az erdélyi szászok és a magyar nyelv.* »Az irók és művészek Erdélyben.« »Magyar szempontok.« »Faji megizmosodás telepítés által.« »Faji érdek és közoktatás Hunyadmegyében.« »Szerző képviselőházi beszédeiből.« »Történeti emlékek és benyomások egy dunai utazás alatt.« — Ez utóbbiak között különösen azon tanulmányok érdekesek, melyekben az ország határszéli és nemzetiségi vidékeinek közművelődési viszonyairól értekezik. Maga a szerző lelkes híve a nemzeti iskolának s a magyar állam belső kiépítését a minden fokon nemzeti irányú és szellemű iskolától, a magyar nemzeti kultura megizmosodásától várja. Az érdekes tanulmányokra felhívjuk a tanférfiak és tanügybarátok figyelmét. Ára 2 frt. KÜLÖNFÉLÉK. * A király adományai. Király ő felsége a csécsei ref. egyháznak iskolaépítésre 100, a miglcczi ref. gyülekezetnek iskola-felszerélésre szintén 100 forintot adományozott. * Az ág. h. evang. zsinat elnöksége folyó évi május hó 4-ik napjára Budapestre, az ev. egyház dísztermébe oly módon hívta össze a decemberben elnapolt zsinatot, hogy május 3-án d. u. 3 órakor egyetemes értekezlet tartatik, május 4-én d. e. 10 órakor a rendes tanácskozások veendik kezdetöket. A zsinati előmunkálatok ápril 15-ig minden zsinati képviselőnek megküldetnek.