Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-14 / 19. szám

A 305. §. (egyházmegyei biróság büntetései) f) pontját kivéve nem változik; f) pontja Tisza István és gróf Degenfeld József módosításaival lesz: »a 234. §~ban felsorolt esetekben a választás vagy választhatás jogától legfennebb három év tartamára való megfosztás, mely mint mellékes büntetés is alkalmazható«. A 306—308. §-ok (egyházkerületi és konventi biróság büntetései; a pénzbírság egyházi és iskolai célokra fordíttatik; világi hatóság segélyének eshető igénybevétele) azon változással, hogy a 308. §-ban csak a 304. §. d) pontjára történik hivatkozás, egyebekben nem változnak. Bírói eljárás. Altalános határozatok. Birói illeté késség. Képviselet. A 309—310. §-ok (egyházi bíróságok vagy mint rendes, vagy mint delegált bíróságok működnek) a bizottsági szövegezés szerint maradnak. A 311. §. (bírósági ülésekre minden tag előzőleg 15 nappal meghivatik; ha valamelyik meg nem jelenhet, köteles nyolc napon belől az elnökséget értesíteni) második bekezdése elejére ez tétetik: »Időszaki tanácsnál stb.« Egyébként nem változik. A 312—321. §-ok a bizottság szövegezése értelmében fogadtatnak el. Tartalma : mint biró nem vehet részt senki oly ügyek elbírálásában, melyekben saját személyénél fogva egy vagy más módon érdekelve van; bíróságok tagjai esküt tartoznak letenni; minden ev. ref. egyénre nézve a fórum domicilii, tisztviselőkre nézve a fórum officii határozza meg hovatartozandóságukat; fegyelmi ügyeknél, ha szükség van rá, a biróság átírhat más bírósághoz, de illetékes bíróságától bárki is csak némely rendkívüli esetben vonható el; mindenik első fokon eljáró biróság a hatáskörébe nem eső ügyeket hivatalból elutasítani köteles; a bírói eljárás csak azon ügyekben szóbeli és közvetlen, hol a biróság első fokon működik; magánfelek panaszánál a panaszló 25—50 frtot tartozik előlegben a panaszló letenni; hivatalból elrendelt vizsgálat költségeit az illető egyházmegyei vagy kerületi pénztár előlegezi. A 322. §. (hivatalból elrendelt fegyelmi ügyekben a vád mindig képviseltetik, mig magánfelek panaszánál az illetőre van bízva a vád és védelem képviseltetése) Tisza István indítványára annyiban esik változás alá, hogy e szavai után: »a vádat az egyházmegyei, egyházkerületi« betétetik ez is: »illetőleg konventi*, t. i. ügyész képviseli. A közigazgatási birói eljárás. A. Az eljárás megindítása s a tárgyalás előkészítése. A 323—334. §-ok némi stiláris módosítással a bizottság által ajánlott szövegezéssel elfogadtatnak. Tartalma: a birói eljárás minő esetben indítható meg ; a tárgyalás első fokon szóval történik; a biróság ülése zárt, de a tárgyalás és határozat kihirdetése nyilvános; a rendet fentartani az elnökség kötelessége; választások elleni panaszok felvétele, a vizsgálat elrendelése és az ügy megvizsgálása, annak bejelentése stb.; az elnökség az ügy előadásával a tanács birói tagjai vagy jegyzői közül előadót biz meg, kihez az ügyiratok előleges tanulmányozás végett kiadandók. B. Tárgyalás és bizonyítás az elsőfokú biróság előtt. A 335—344. §-ok szintén változatlanul maradnak. Tartalma: a tárgyalás a megjelent felekkel tartatik ugyan meg, a megtartást a felek meg nem jelenése nem akadályozza; a tárgyalás menete; tanuk kihallgatása és esetleg megesketése, mely utóbbira a polgári hatóság segélyét is kérheti; a tárgyalás elhalasztása; a biróság a tárgyalás befejezése után, ha az ügyet érdemleges elbírálásra alkalmasnak találja, ítéletet hoz, ellenkező esetben végzéssel határoz, a határozatot a biróság elnöke a szavazatok általános többsége szerint mondja ki. C. Birói határozatok. A 345—350. §-ok változatlanul hagyatnak. Tartalma : a biróság meggyőződése alaki bizonyítékokhoz kötve nincs, az elhatározó okokat azonban az Ítéletben tartozik a biróság kifejteni, melyet eskü kizárásával hoz; ha az érdekelt felek jelen vannak, a határozatot az elnökség előttük azonnal kihirdeti, ha nincsenek jelen, a határozat az illetékes lelkészi hivatal utján kézbesíttetik; választási ügyekben hozott Ítélet vagy a panasz elutasításával, vagy a választás megsemmisítésével, az ítélet jogerőre emelésének föltétele. D. A felebbezés. A 351—354. §-ok mindenben változatlanul maradnak: felebbezésnek csak azon esetre van helye, ha a biróság az eljárást hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt tagadta meg; felebbezés módozatai. E. Eljárás az egyházkerületi bíróságnál. A 355 — 359. §-ok szintén nem változnak: az egyházkerületi biróság a felebbező folyamodványa alapján határoz ; az első biróság ítéletének esetleges feloldása s pótlás és ujabbi tárgyalás elrendelése; egyházkerületi biróság határozatán felül felebbezésnek nincs helye. F. Újítás. A 360—365. §-ok maradnak: újításnak egy ízben csak azon ügyekben van helye, melyekben az Ítélet az anya- és társ-, leány- vagy fiókegyházak közti vitákra (302. §. 3—4. p.) vonatkozik; újításnak csak uj bizonyítékok felmutatása mellett adható hely; az újítási kérelmet elutasító végzés ellen az elutasított fél az egyházkerületi bírósághoz felebbezhet, de az újítás nem akadályozza az ítélet végrehajtását. A munkálat többi részei némi stiláris módosításokkal változatlanul fentartatnak, kivéve a 366. §-t, melynek b) és d) pontjai Tisza István indítványára ekként állapittatik meg: »fe) Az egyházmegyei biróság első és másodfokú fegyelmi hatósága alá tartozó esetekben az egyházmegyei közgyűlés vagy ennek elnöksége; »d) A konventi biróság első-, másod- és harmadfokú fegyelmi hatósága alá tartozó esetekben a konvent vagy ennek elnöksége stb.« A fegyelmi eljárás. A. A fegyelmi eljárás megindítása és a tárgyalás előkészítése. 366—373. §ok: fegyelmi eljárás magánpanasz alapján vagy hivatalból indíttatik meg bármely fokon s ehhez képest a panasz lelkészhez, espereshez stb. Írásban adandó be; ha a panasz tárgya egyházi vagy állami közérdeket nem sért, a biróság tartozik a felek békéltetését megkísérlem; ha vizsgálatra van szükség, a biróság lehetőleg kebeléből egy egyházi és egy világi tagot küld ki a vádlott és a panaszos kihallgatására, melynek végeztével az öszszes ügyiratok a lelkészhez, espereshez stb. tétetnek át a felek meghívása céljából. B. Tárgyalás. A 374—382. §-ok: tárgyalásra elsőfokú bíráskodásnál a felek idéző levéllel hivatnak meg, melyre személyesen, vagy megbízottaik által tartoznak megjelenni; az ügy előterjesztése után elsőfokon a feleket a biróság kihallgatja, esetleg tanúvallomásokat is vesz fel, szükség esetén eskütétellel; a tárgyalás nyilvános ugyan, de a határozat zárt ülésben hozatik; ha pótvizsgálat szükséges, ez esetben a felmerült körülmények megjelölésével a vizsgálat folytatása végzésileg rendeltetik el. C. ítélet. A 383—390. §-ok: tárgyalás befejezése után az Ítélet érdekelt felek előtt szóval azonnal kihirdettetik, mely-