Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-07 / 18. szám

veszély, mert a modern állam és tudomány a protestántizmusnak édes szülötte. Sajátságos, hogy nálunk ezen téren is ellenkező törekvés nyilvánul felekezeti intézetek felállítása kérdésében. Nem érti okát, mert a nemzetiségi szempont épen azt követeli, hogy a protestantizmus, közelebbről a kálvinizmus lehetőleg forrjon össze az állammal. Emlékszik, hogy 68 után a pesti iskolák növendékei kétnyelvűek voltak és midőn 70 után a református félekezet megszüntette iskoláit, a növendékek évről-évre mindinkább magyarosodtak. Igy áll a dolog az egyetemmel is. Vonjuk ki csak belőle magyarosító erőnket: majd meglátjuk az eredmény épen nem kívánatos következményeit. Igaz, amit mi állítunk fel, az föltétlenül magyar, tehát szorosan nekünk nincs kárunk, de aztán van az állam minden intézetének. Jelenleg van öt theologiai fakultásunk és a hallgatók évi általános száma nem azt mondja, hogy még egygyel szaporítsuk, de ha már minden áron változtatni akarunk: apaszszuk. No meg aztán az a hatodik se lenne különb a többinél, amért az egyetemmel kapcsolatban állíttatnék fel. Ezt a törekvést nem is tudja érteni, mert az állam nem köt ugy meg amúgy szövetséget az egyházzal, hanem ugy mint Pesten látható: akinek tisztességes kaputja van, bejárhat az egyetemre is, bejárhat a theologiára is, de aztán az egész ennyiből áll. Nem szaporítására van szükségünk a theologiai akadémiáknak, hanem különb professzorokra, mint mi. Pedig nálunk alig lehetséges, mert a professzorok kapva-kapnak az alkalmon, ha egy-egy jó ekklézsia kínálkozik; p. o. Révész Kálmán is elment Kassára papnak és mi csekélyek itt maradtunk. Külföldön ez is megfordítva van. Ott meg minden pap arra törekszik, hogy minélelőbb theologiai professzor legyen, de aztán az eredmény is megfordított. Ezért nincsenek jó tanáraink és nem is lesznek, valamíg a kecskeméti, halasi, debreczeni papok arra nem törnek, hogy p. o. kolozsvári tanárok legyenek. Következőleg az a hatodik fakultás lehet kapcsolatban az egyetemmel; lehet lehető kapcsolatban az egyetemmel, minden lehet, csak egy nem : különb intézet a többinél. Most van két egyetemünk, bizonyára több is kellene, de nem oda, ahol már van. Kolozsváron már van, tehát oda nem kell, ha mindjárt félmillió alap is gyűlt már össze. Vagy nincs még annyi ? . . . Ha csakugyan akarunk állítani egyet: Debreczen a méltó helye, mert az anyagi erő is ott van. De Kolozsváron egy hatodik papi intézetet is állítani fel szegényet, mint a többi, különbet nem mint a többi: ez keltene fel aztán igazán és méltán zügolódást a hívek lelkében, mig ha valóban áldozatra van szükség: nem kell félni, meghozza azt mindig egyházunk, de nem a kolozsvári fakultásra. Van már Erdélyben egy, nem kell oda több. Egyébként döntsön a zsinat ugy, miként jónak látja, majd annak idején meg fogja tenni észrevételét a bizottság javaslatára. Most gróf Tisza Lajos almódosítását fogadja el. Szilády Áron : Ha állítunk is fel bölcsészeti fakultást tanárképzővel kapcsolatban, azért még nem zárkózunk el a közélettől, mert minden tettünk, egyházi életünk nyilvánvaló. De nagyobb aggodalom az: vájjon magunknak képezünk-e tanárokat, vagy az államnak ? A fizetésversenyt aligha kiálljuk az állammal szemben, már pedig reverzálist csak nem vehetünk tanárainktól, tehát lehetséges, hogy miután az állam jobban díjazza tanárait, a jobbakat elviszi tőlünk s mi csak a selejtessel maradunk. Aztán 10 évig beszélni egy elvről, de érette semmit nem tenni: legalább is sajátságos, ámbár érthető, mert egy teljes bölcsészeti fakultásnál minimum 20 rendes, 7—8 rendkívüli tanárra van szükség a segédszemélyzet leszámításával. És nincs alap, következőleg az ügyhöz nem is lehet érdemlegesen szólni, mig a kiküldendő bizottság az alapra vonatkozó javaslatát a zsinathoz be nem terjeszti. Gróf Tisza Lajos almódosításával fogadja el az indítványt. Konrád László: Ha holnap reggelig vitatkozik is a zsinat e kérdés felett, addig megállapodásra nem tud jutni, mig a bizottság javaslatát be nem nyújtja. Indítványozza, a zsinat bocsásson ki egy adakozó ívet, hogy látható legyen: most rögtön ki mennyit óhajt adni e célra ? Azonban ez indítvány a zsinat általános nem tetszésével találkozott. Lengyel Imre: Szász Károly püspök módosított indítványát minden pótmódosítás nélkül fogadja el. Több szóló nem lévén, világi elnök elrendeli a szavazást felállás utján. A zsinat 43 szóval 41 ellenében Szász Károly módosított indítványát gróf Tisza Lajos almódosítása nélkül fogadja el és kimondja, hogy egy a debreczeni főiskolával kapcsolatban álló teljes bölcsészeti fakultás mint középiskolai tanárképző intézet; és egy esetleg a kolozsvári tudományegyetemmel is kapcsolatba hozható ref. theol. fakultás felállítását egyet, egyházunk elsőrendű szükségei közé sorozza s ezek együttes létesítésére az előkészítő lépéseket megtenni és annak alapját lerakni már most kivánja. E végből a maga kebeléből 15 tagu bizottságot küld ki, melynek feladatává teszi, hogy : a) a nevezett két intézetre első sorban egyfelől a tiszántúli, másfelől az erdélyi egyházkerület kezében, valamint esetleg más egyházkerületekben is mind meglevő s felhasználható alapokat, tett alapítványokat és előkészítő intézkedéseket vegye számba; b) a létesítendő két intézet első megnyitásának szükségleteit hozzávetőleges, de lehetőleg alapos költségvetésben mutassa ki; c) azok szervezetét körvonalozza; d) a még hiányzó alapok beszerzésére s előállítására szolgáló eszközök, módok s az e végre teendő intézkedések, valamint e) a két intézet között az összes alapok és költségek megosztásának aránya iránt tegyen javaslatokat s mindezek tervezetét /) összefüggő munkálatban a jelen zsinat legközelebbi harmadik ülésszaka elé terjeszsze. 5. Az iskolaügyi bizottság megbízatásához képest a napirend értelmében beterjeszti a népiskolai tanítók fizetésének tárgyában a vallás- és közoktatásügyi minisztérium áltál készített törvényjavaslatra vonatkozó felirati javaslatát. A zsinat a felirati javaslatot egész szövegezésében változtatás nélkül elfogadja és felküldésére az elnökséget kéri fel. (Jövőre közöljük. Szerk.) 6. Á lelkészválasztási s törvénykezési bizottság megbízatása alapján beterjeszti a lelkészválasztási törvények 233. §. (szabályellenes választások módozatairól és azok megsemmisítéséről) szövegezésére készített javaslatát. A módosítás változatlanul elfogadtatik és illő helyre beigtattatik. 7. Az iskolaügyi bizottság tagjául jelen ülésszakra 66 szóval Dóezy Imre debreczeni főgimnáziumi tanár választatott meg. 8. Az idő előrehaladván, elnökség a délutáni ülésre az egyházalkotmányi bizottság második jelentését tűzi ki és az ülést berekeszti. Ülés vége d. u. 2 órakor. Huszadik ülés ápril 2-án délután. 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést d. u. 5 órakor az elnökség nevében megnyitja; az ülés jegyzőköny-