Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-07 / 18. szám

szükség volna egy központi presbyteriumra. Hogy a zsinat most oly messzi távolban levő célokat mondjon ki, tör­vénybe igtasson, nem lehet, mert a törvényt végre kellene hajtani, már pedig nagyon kevés népes egyház van azon helyzetben, hogy külön-külön lelkészi állomásokat tartson fenn. Ajánlja a bizottság javaslatának elfogadását. Szász Károly elismeréssel adózik az indítványozó által kimondott elveknek, de tekintve a nehézségeket, tör­vénybe nem lehet kimondani. Hivatkozik a budapesti egyházra, mely jelenleg 30.000 lelket számlál és egysé­gében tiszteletreméltó erőt tud felmutatni, de ha részekre szakíttatnék, azon erőt elveszítené, mert bizonyára a nagy egyházi teher alatt nem tudhatná erejét szervező célokra fordítani, mig így évről-évre minden téren örvendetes haladást képes felmutatni. Méltányolja a törekvést, de kötelezőleg mondani ki törvényben, nem lehet. Lukács Ödön az indítvány első részét pártolja és törvénybe vétetni kéri. Kiss Albert az indítványt szintén nem fogadja el, de a parochialis körökre osztást kimondaná. Hivatkozik a debreczeni javaslatra, mely szintén csak parochialis körök alakítására szorítkozik, de nagy egyházak egységes erejét nem forgácsolja szét. Gróf Degenfeld József csak annyit kiván megje­jegyezni, hogy a parochialis körökre osztást sem volna jó, mint egészen idegen intézményt kimondani. A zsinat a bizottság javaslatát az indítvány mellő­zésével elfogadja. A 74. §. (a zsinat alakuló üléséről) a bizottság ja­vaslatára változatlanul fentartatik. A 87—88. §. (a zsinat tagjai költségeinek fedezé­séről) ugyancsak a bizottság javaslatára változatlanul hagyatnak. A 89. §. c) pontjának szövegét a bizottság követ­kezőleg állapítja meg: »Az egyházkerületek felosztása, helyrajzi meghatározása az illető egyházkerületek meg­hallgatásával* — t. i. a zsinat jogkörébe tartozik. Ezen c) pontnak megfelelőleg módosul a 46. §. is; az i) pont szövegébe (a közoktatás ügyének rendezése a zsinat jog­körébe tartozik) ezen szó után »legfelsőbbig* betétetni javasolja: >valamint tanár és tanítóképzés*. A javaslat mindkét pontra nézve elfogadtatik. 9. Világi elnök a következő ülés napirendjét követ­kezőkben terjeszti elő: a konvent javaslata a theologus vizsgák rendjéről s ezzel kapcsolatban a dunamelléki egy­házkerület javaslata a lelkészképességi vizsgálatokról; to­vábbá a tanári nyugdíjintézet kérdése; szombaton délelőtt és délután is tartassék ülés s vétessék fel Kiss Áron indít­ványa a tanárképzőintézet tárgyában, továbbá a néptanítók kérvénye; hétfőn a törvénykezési bizottság munkálata a bíróságokról. A zsinat a napirend megállapítását elfogadja. Ülés vége d. u. 2 órakor. Tizennyolcadik ülés április 1-én. 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést délelőtt v4 11 órakor az elnökség nevében megnyitja; a mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkéri Mitrovics Gyula, szólók jegyzésére Hajnal István zsinati jegyzőket. 2. Hajnal István zsinati jegyző olvassa a mult ülés jegyzőkönyvét; kevés észrevétel után hitelesíttetik. 3. Á napirend első tárgya a dunamelléki egyház­kerületnek a lelkészi képesítés egyöntetűsége érdekében annak idején az egyetemes konventhez is fejterjesztett azon indítványa, hogy a második u. n. gyakorlati vizsga az összes egyházkerületek 2—2 küldötteiből alakult vizs­gáló bizottság előtt tétessék le évenként más-más egyház­kerületben és a minősítésnél ez legyen irányadó. Az egyetemes konvent ez indítványnak a zsinat elé terjesz­tését mondta ki. Mitrovics Gyula: Már azon állásnál fogva is, melyet egyházi téren elfoglal, óhajtja, hogy leendő papjaink kép­zettségi színvonala lehetőleg emeltessék. Minden oly törek­vést örömmel üdvözöl, hogy a református papság meg­tartsa ama két drága kincset: a tudományos készültséget és erkölcsi tisztaságot. De csakis azon intézkedést helyesli, mely e kettőnek szolgálatában célszerű és kivihető. A dunamelléki egyházkerület indítványát el nem fogadhatja maga részéről, mert meggyőződése szerint nem célszerű, nem könnyen kivihető és nem szükséges. Hogy a második u. n. gyakorlati vizsga országos lelkészképesítő bizottság előtt tétessék le: oly reform, mely a tudományos képzett­séget az által, hogy épen a második vizsgánál akar szi­gort alkalmazni, előbbre egy fokkal sem viszi. A theol. akadémiák jó és célszerű berendezése és az egységes tan­terv keresztülvitele azon kellékek, melyek emelni képesek a képzettség nívóját. Ilyen tantervet az egyetemes konvent már készített; az a tanterv részleteiben mindenre kiter­jed: megszabja a mértékek jegyét, meg azt, hogy minő tantárgyból hány órát. kell tartani hetenként és eként azon zavarnak, mely eddig theologiai akadémiánkon ugy szólván félreértést szült, útját vágta. Meg aztán az egy­házkerületektől elvétetnék a közvetlen felügyelet jogköre és csak az áldozattal maradnának, mert sok áldozattal tartják fenn theologiai akadémiáikat. Nem fogadhatja el az iskolai életre való tekintettel sem: ime a vidéki jog­akadémiákról a vizsga központosítása óta a legszegényebb ifjú is eltávozik, nem azért, mintha talán ama meggyőző­dést hordaná keblében, hogy másutt többet tanul, de azért, hogy ismerkedjék meg azon professzorral, kitől esetleg vizsgája szerencsés kimenetelét várja. Nem tulajdonít ma­gának valami nagy fontosságot, de azt mégis csak meg­követelheti, hogy azon ifjút, kit négy éven át tanított, maga kérdezze ki, hogy minden szép képzettsége mellett is ne állhasson boszút rajta a veletlen, midőn oly kérdést kaphat ama tiz tagu — ugy vélé, felerészben világi — vizsgáló bizottságtól, hogy könnyen megsemmisítheti ösz­szes fáradságainak gyümölcsét. És a lelkészjelöltek álta­lános szegénységét véve tekintetbe? hát kivánható-e egy szegény ifjútól,hogy most itt, majd amott jelenjék meg vizsgára ? Tapp Gábor: Az egyházkerületek önálló fejlődésének megsértését látja kimondva az indítványban. Nem félti ugyan az autonomikus jogot, de fél a centralizációtól. Nem értheti, hogy miért vonatkozik az indítvány épen a második vizsgára, mikor az első elméleti is csak olyan fontos, sőt fontosabb? Mindenki tudhatja, hogy mióta a doctoratus az állam által törvényerőre emeltetett, mennyire megcsappant a vidéki jogakadémiák hallgatóinak létszáma, mert seregestől tódulnak oda, hol e vizsgát letehetik. Ezen állapot következnék be theologus intézeteinkre nézve is ez indítvány életbeléptetése után, mert a hallgatók oda tódulnának, hol a vizsga legközelebbről tartatnék. Aztán az is tudható, hogy a theologiai akadémiákon nem egy szellem uralkodik: és ez helyes magában véve, mert az ellentétek igy egyenlítődnek ki, a nézetek igy tisztulnak, de a vizsgázóra nem kívánatos. Nem is lehet mindjárt második vizsga alkalmával a lelkészjelöltektől szélesebb látkörü ismeretet követelni, hiszen azt csak később az élet tapasztalatai adják meg. Igenis szükséges a jó beren­dezés, a tanterv egysége, mert valóban e kettő emelheti csupán a tudományos képzettség színvonalát és nem a második vizsga szigora. Nem volna jó megbontani ama

Next

/
Thumbnails
Contents