Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-03 / 17. szám

az eddiginél nagyobb buzgósággal s helyesebb irányban való kifejtésére és igy igazi comeniusi szellemben, az emberiség összcéljainak megvalósítására is! Dr. Szabó Aladár, KÖNYVISMERTETÉS. Bahil Mátyás. Életkép a magyarhoni ev. prot. egyház üldöztetésének idejéből. Irta Dr. Masznyik Endre theol. akad. tanár. Pozsony. Wigand, 1892 66 lap. A Luther-társaság X. kiadványa Ara 40 kr. »Az olvasókhoz« c. előszavában vonzóan ismerteti a munkás szerző az »életkép* történeti hátterét, az »édes magyar haza* sorsát, s a »drága ev egyház« szomorú állapotát Mária Terézia uralkodása alatt. Majd 13 fejezeten keresztül kiséri hithősünket »Tristissima ecel. bung, prot. facies: »Traurige Abbildung* stb. Brieg 1747. c., »az egész ker. világot részvétre és imára indító« kettős nyelvű élettörténeti müve, s az >Éjszaki Németország ker. egvesülete« által »Nikolaus Lange und Math. Bahil« c. alatt 1858-ban kiadott »2 ev.luth egyházi életkép« nyomán atyjainak nyomdokába*, az egyházi pályára, a eserencsénvi gyülekezet lelkipásztori hivatalába, a »puszta helyre« Eperjesre, mely helyen kifejtett egyházi és irodalmi működését ismerteti, továbbá »a sátán szolgáinak*, a jezsuitáknak terveibe, elfogatásának színhelyére bírái elé, a jezsuiták fogságába, végül ^csodálatos szabadulás, a bujdosó, hasztalan nyomozás, a becsületorzók és biztos révben« cimü fejezeteiben a magyar prot. egyházi életkép utolsó szálait tünteti föl a szerző megragadóan szép vonásokban, mi mellett mindenütt a Krisztusban való hit megszabadító ereje vonul végig az előadáson. A céljának kiváló mértékben megfelelő népirat, a melynek közrebocsátása becsületére válik a Luther-társaságnak, és igazán javára a magyar protestáns népügynek, »Krupecz István theol. akadémiai tanárnak, mint a magyar protestáns egyháztörténet egyik lelkes búvárának* van ajánlva »baráti szeretettel*. A Luther-társaság által eddig kiadott összes népiratok között müvünk főleg abban tűnik ki. hogy hithőse egész életét a szentírás szellemi légkörébe helyezi, s a vallásilag építő mozzanatokat, kellő helyen ügyesen értékesíti. Ebben a tekintetben messze fölötte áll — pedig azzal szemben elbukott — az előzőleg kiadott népiratnak, mely pedig egyházunk történetének egyik leghálásabb talaján mozog, olyanon t. í., mely az ügyes elbeszélőre nézve valósággal aranybánya. Masznyik charismája, bár kevésbé hálás talajon mozog, ép e téren tűnik ki. Kellő helyen alkalmazott bibliai idézetei csak növelik azt az erős ev. protestáns hittudatot, mely Bahil egész életének úgyszólván érverését képezi. A mű belső értékét tekintve magam is ama bírálóival tartok, akik szerint: »szerző igen szerencsés elbeszélő, elejétől fogva mindvégig érdekfeszítően tárgyal, stylje jó magyaros, zamatos«, és »a mű igen kedves és épületes olvasmány, egyszerű, tiszta, keresetlen, magyaros és zamatos előadásban,* ugy, hogy épenséggel nem tudom érteni Bognár Endrének e műre vonatkozó ama rövid, szinte cynikus bírálatát, hogy »nincs benne semmi drámai, kiadásra épen nem ajánlom*. A kritika komolysága és szent hivatása tekintetében védő szavunkat kell fölemelnünk ilyen fajtájú bírálatok ellen, amelyek a más gondos munkájával ilyen röviden bánnak. Élénken emlékeztetnek e dolgok a czeglédi Tőrök Józnif Luther-rajzának nem épen épületes sorsára, amely felett annak idején három oly szavazat döntött, mely ezt a müvet nem is látta, illetve arra, ami legközelebb a tiszakerületben történt, ahol Wcber S. egyik esperességben pályadíjat nyert, s e lapokban azóta alaposan megbírált vallástani műve nem tudni mi okokból «elveszett«, s utólag beküldött mása — horrendum dictu — tekintetbe nem vétetett, mi mellett még az is érdekes, ami bíráló bizottságoknál páratlan eset. hogy a többi pályamunkák megbízóit bírálója, illetve előadója »fáradságos munkája elismeréseül 50 forintot* kapott. Sine ira et studio, erőlködő és fejlődő intézményeink iránti őszinte lelkesedésünk által vezéreltetve, érintjük a bírálat lelkiismeretes komolyságával ellenkező s a pályázókat elrettentő eme eseteket, a melyek kevésbé bizalmat gerjesztők a mi intézményeink iránt, kérve azokat, akiket illet, hogy a jövőben ilyen vagy ehhez hasonló speciális dolgok elő ne forduljanak! Masznyik művének szövegére nézve megjegyezzük, hogy >Mokraluka« helyett ma már »Vizesrét«, »Eniczke« helyett »Enyiczke« s »Topla* helyett »Tapoly« használandó. »Sehonnai császári tábornok«, »fenevad lakása«, »aludtak mint a bunda*, »a vendégnek üthette már bottal a nyomát, ha csak magukat fel nem akarták rá kötni*, »cudar jezsuiták*, »még nagyobbat rúgott a hat alvó őrökön*, »ördöge van annak a papnak«, stb. kissé erős, mondhatnók pórias kifejezések. A 64. lapon »Tacies« helyett »Facies« teendő Bahil bibliographiájához megjegyzem, hogy az 59. lapon említett Fojt Dániel által Wittenbergbe küldött példány Bahil M saját kézírásával ellátva Melioriszék családjától dr. Szlávik M. eperjesi theol. tanár birtokában van, mig a jezsuiták által elkobzott s szerző által is érintett Bahil-féle könyvtár a hajdani minoriták zárdájából az eperjesi ferencrendiek zárdájába került, melynek könyvtára magyar prot, egyházi és történeti müvekben is igen gazdag. A mű ára 40 kr., amit népies iratnál kissé drágának találunk. Hiba az is, hogy csak 1500 példányban nyomatták. E nemesítőleg ható s az ev. protestáns hitben építő művet — tömeges terjesztésre is — melegen ajánljuk lelkészeink s tanítóink szives támogatásába. Protestáns népünk épülhet, tanulhat és buzdulhat belőle! tíömöri. BELFÖLD. A reformátusok zsinatja. Tizenötödik ülés március 29-én 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést d. e. V4I-I órakor az elnökség nevében megnyitja; a mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkéri Mitrovics Gyula, szólók jegyzésére Hajnal István zsinati jegyzőket. 2. Szilády Áron zsinati jegyző felolvassa a mult ülés jegyzőkönyvét, hittelesíttetik. 3. Tóth Sámuel zsinati főjegyző jelentései: Szász Gerő, Kovács Antal, Antal Gábor, báró Vay Béla zsinati képviselők eltávoztak, helyettök a behívott póttagok, dr. Elekes Viktor, Dányi Gábor, Tóth, Sándor, Lengyel Sámuel a zsinaton megjelentek és megbízó levelöket bemutatták ; eltávoztak továbbá Géresi Kálmán és dr. Kolozsvári Sándor, az első helyének betöltésére az elnökség megtette intéz-