Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-31 / 16. szám

a beszolgáló lelkész rendesen díjazásban részesül, fegyintézetekben pedig a lelkész állandósítva van; 5) a közös istentisztelet tartására, a geresdi és kéri egyezség revíziójára és a két egyház közti unióra véleménye: minden egyes esetben a konventre terjesztendő az egyezség a két egyház közt; 6) az egyházkormányzás terén működő férfiak választási revíziójánál kimondja, hogy közös ügynek nem fogadható el, a ref. egyháznak törvénye van holtig való választásra; 7) a püspököknek lelkészi teendők alól felmentése és fizetésök emelésére vonatkozólag álláspontja: a püspöknek egyszersmind lelkésznek kell lenni, a fizetésemelés pedig az államsegélytől függ, a püspök elhalálozása vagy helyettesítése esetén e tiszt ne a legidősb esperesre, hanem mindig az illető kerület egyházi főjegyzőjére bizassék; 8) lelkészek, tanárok és tanítók fizetési minimumának megállapítása, — noha óhajtandó — de mivel terv nincs, nem tekinthető közös ügynek; 9) külön nyomdának és politikai lapnak felállítását mellőzi; 10) egyetemes bizottságok szervezésére nincs szükség, mivel mindkét egyháznak megvan konventje, mely esetről-esetre egyszerre hívható össze; 11) a tanterv nőnevelési célját helyesli. * Protestáns Irodalmi Társaságunk közgyűlése f. hó 26-án tartatott meg Budapesten, a Lónvai-utcai főgimnázium dísztermében. A közgyűlésen szép számú közönség jelent meg. köztük Kun Bertalan, Szász Domokos, Kiss Áron püspökök, gróf Tisza Lajos főgondnok, több református zsinati képviselő, Zsilinszky, Bachát, Perlaky, Szlávik, Csengey stb. az ev. tagok közül, több fővárosi, néhány vidéki tagtárs. A közgyűlést Szász Károly, a társaság elnöke nyitotta meg rövid beszéddel, melyben jelzi, hogy a társaság lassan, de fokozatosan halad. Két dolgot emel ki a legközelebbi jövő sürgős feladatául: a népies iratok tényleges megindítását, melynek ügye máris a megvalósulás stádiumáig van előkészítve és nagygyűléseink vidéken tartását, mitől a társaság iránti érdeklődés fokozása várható. A tetszéssel fogadott megnyitó után Kencssey Béla társulati titkár olvasta fel évi jelentését, melyben magas elvi fejtegetések és nyomós reflexiók kíséretében számolt be a társaság lefolyt évi működéséről. A nagy tetszéssel fogadott jelentés egy részét mai tárca-rovatunkban közöljük; ténybeli adataiból a következőket emeljük ki. A társaság pályázatai meddők maradtak: a budai zsinat történetére egy, a pesti zsinatéra egyetlen egy pályázat sem érkezett be, •— a jutalom az elsőre sem volt kiadható. — A népies iratkák ügye mindkét irányban, szellemileg és anyagilag annyira elő van készítve, hogy a kiadás a folyó évben megkezdhető. A népies Írókhoz intézett felhívásra mintegy 30 népiratka érkezett be, közülök 4—5 be is válik s ezeken kivül megbízás utján is fog néhányat iratni a társaság. A kiadás költségeit, kedvező felülbírálás esetében, az angol olvasmány-társaság fogja fedezni, oly formán, hogy Társaságunk az átvett példányoknak csak előállítási költségét fogja megtéríteni; emellett Társaságunk is adhat ki népiratkákat a maga költségén, minek fedezésére a Károli-alap kamat-jövedelme fog szolgálni és Hegedűs Sándor választmányi tag azon nagylelkű ígérete, hogy az első kiadmányoknak a Károli-alapból ki nem telő költségeit ő fogja fedezni. — A tagok gyűjtése körül néhai Révész Bálint, továbbá Szász Domokos püspök, Lukács Ödön felső-szabolcsi esperes és Arday Dániel tornai dékán fejtettek ki sikeresebb tevékenységet, mig a Társaság külföldi ismertetése körül az idén is dr. Szlávik szerzett érdemeket. — A társaság monográfiái kiadványai sorozatában f. évre a Zsilinszky-féle vallásügyi tárgyalások Ill-ik kötetét fogják kapni a rendes, alapító és pártoló tagok. — A társaság pénzügyi helyzete nem épen kedvezőtlen, a mennyiben már is 44,300 frt tőkevagyona, mult évről 3420 frt tőkésítése van, s e mellett végrendeleti úton is kapott Haan Lajos b.-csabai és Horváth Mihály lepsényi lelkésztől 100—100 frtot; de aggasztó a tagsági díjak szabálytalan befizetése s a három ezer frtot már is fölöző hátralék. A közgyűlés a társaság kezdetétől hátralékos néhány bizonytalan állású tagjának egyszerű törlését, a későbbi időből hátralékosok egyházhatósági úton való megsürgetését elrendelte, a fizető és nem-fizető tagok névjegyzékének kinyomatását elhatározta. — A halálozás és alapszabályilag elrendelt sorsolás útján megüresedett választmányi tagsági helyekre felkiáltás utján beválasztotta: Budapestről Arany László, Bachát Dániel, Beöthy Zsolt, Doleschall E. Sándor, György Endre, Hegedűs Sándor és Horváth Sándor kisorsolt tagokat, új választmányi tagokul pedig dr. Csiky Kálmán, Perlaki Elek és Petri Elek tagokat ; a vidékről Koncz József, dr. Kovács Ödön, Lukács Ödön, Masznyik Endre, Pap Gábor, Radácsi György, Révész Kálmán, Szabó János, Trsztyénszky Ferencz, Weber Samu és Zsilinszky Mihály kisorsolt tagokat, új választmányi tagokul szintén a vidékiek közül Arday Dániel, Ballagi Géza, Csengey Gusztáv, Duka Tivadar, Kiss Áron, Kun Bertalan, gróf Kuun Géza, Mitrovics Gyula, Németh István, Sárkány Sámuel, Schneller István, Szöllőssy Antal és Zelenka Pál tagtársakat. — Végül dr. Hegedűs István lelkes indítványára Lukács Ödön, György Endre és dr. Szabó Aladár pártoló hozzászólása után a közgyűlés megbízta a társaság igazgató-választmányát, hogy ez a budapesti vallásos estélyek üdvös példájának szemelőtt tartásával hasson oda, hogy vidéki városainkban s a hol lehet más helyeken is, a vallás-erkölcsi előadások, felolvasások, összejövetelek, estélyek stb. a helyi viszonyoknak megfelelő módon lehetőleg már a következő télen meghonosíttassanak. Pályázat. A bonyhádi ág. h. ev. algimnáziumnál egy rendes tanári állásra a következő föltételek mellett pályázat hirdettetik: 1. Főtárgy a magyar nyelv, melléktárgy a latin nyelv, esetleg a történelem. 2. Ha a pályázó oklevéllel bír és mint rendes tanár működött, rendes tanárnak választatik próbaév nélkül; ha oklevéllel bír, mint rendes tanár alkalmazva nem volt, rendes tanárnak egy próba évvel; ha oklevéllel nem bír, segédtanárnak, de azzal az ígérettel, hogy egy évi sikeres működés és az oklevél megszerzése után már a második évben rendszeresíttetik. 3. A rendes tanár évi 1000, a segédtanár évi 800 forint fizetésben részesül. 4. A megválasztott az algimnázium nyugdíjintézetének és a dunántúli egyházkerület gyámintézetének kötelezett tagja. 5. Pályázhat minden protestáns tanférfiu és a megválasztatott f. évi szeptember l-jén tartozik állását elfoglalni. s fizetését is ez időtől húzza előre fizetendő öt egyenlő részletben. A kik pályázni szándékoznak, felhivatnak, hogy kellőképen felszerelt és »Az iskolai nagy bizottsághoz* intézett folyamodványaikat f. évi május 3l-ig nyújtsák be az algimnázium igazgatóságánál. Bonyhád, 1892. évi március 28-án. — Az elnökség megbízása folytán Gyalog István. 1—3 igazgató.