Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-27 / 15. szám

legjobban szoktathat gyors cselekvésre; s azért első rangu helyet érdemelnek a nevelésben. Mindezen okokból az irodalmi és történelmi tárgyak mellett egyenlő rangu helyet kivánnak azon eszközök, melyek a tanuló testi képességeit rajz, mintázás, szemlélet által, erejét és egészségét testgyakorlás és egészségtan tanítása által fejlesztik. Annál is inkább, mert esztétikai hatást is az érzékek felfogása jobban segít, mint az elvont elmélet. Helyet kiván mindjárt az iskola alsóbb fokán egy modern nyelv, mint az idegenekkel való érintkezés s egyúttal az idegen gondolat-világ megismerésének eszköze is. Két szembetűnő ok van, ami azt kívánja, hogy a középiskolai nevelés idejét, legalább az első öt éven, egyenlő részben oszszuk fel a pusztán elméleti és gyakorlatibb tárgyak között. Egy az, hogy a hangsúlyozott gyakorlati érzékre az egyoldalúság elkerülése végett különösen azoknak lesz szükségük, kik a gimnáziumon végig haladva, tudományos irányban akarják magukat képezni, hogy aztán az iskola vezetése mellett helyesen állapítsák meg az iskolai és társadalmi élet relációját. Másik az, hogy a tanuló az iskolázás kezdetén egyelőre nem állapíthatja meg, mily pályára szándékozik ; a legtöbbnek pedig, ha megállapítaná is, nincs módjában az iskolák közt válogatni. A gimnáziumnak számolni kell ezzel a ténynyel, hogy a képzettség bizonyos kisebb egészének befejeztével szakpályák nyíljanak meg a növendék előtt, aki a gimnázium elméleti irányát végig követni nem akarja. A középiskola reformja tehát, ha mindezen szempontok fontosságát elismeri, a gimnázium I—V. osztályait a polgári iskolához fogja közelíteni, második osztályon kezdve egy modern idegen nyelvvel, negyedik osztályon kezdve a latinnal, ötödik osztálytól kezdve kilencig még egy modern nyelv vagy a latin alternatív kötelezettsége mellett s az irodalmi és történeti tanítás fentebb kifejtett elveinek uralma mellett megmarad a mai görög-pótló gimnázium. Szerény nézetem szerint ebben a keretben többet tehetünk azért, hogy azt, ami terhelő, eltávolítsuk s a növendéket arányosan kifejlett összes képességeinek birtokában egész emberré, de egyúttal munkabíró és szorgalmas magyar honpolgárrá neveljük. Lázár István. BELFÖLD. A reformátusok zsinatja. Tizedik ülés március 21-én. 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést d. e. 74

11 órakor az elnökség nevében megnyitja; a mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére félkéri Szilády Áron, a szólók jegyzésére Véghely Dezső zsinati jegyzőket. 2. Tóth Sámuel és Kolozsváry Sándor olvassák a mult ülés jegyzőkönyvét; hitelesíttetik. 3. Tóth Sámuel zsinati főjegyző jelenti a zsinatnak, hogy a tiszántúli egyházkerület egyik eltávozott képviselője, Petercly Károly helyett a behívott póttag, Sütő Kálmán egyházmegyei tanácsbiró megbízó levelét bemutatta; — tudomásul vétetik. Az iskolaügyi bizottság gróf Kuun Géza eltávozása folytán elnök nélkül maradt: a bizottság összehívásával és az ügyek vezetésével bizassék meg annak legidősb tagja. Várady Gábor; — elfogadtatik. Következik a napirendre kitűzött Iclkétsválasitáxi törvények folytatólagos tárgyalása. VII. A választás. 4. A 216. §. (a választók megkérdezése: közfelkiáltással, vagy szavazással kivánnak-e választani?) — némi stiláris módosítással eredeti szövegezéssel fogadtatik el. A 217. §. (titkos szavazás; szavazatszedők és bizalmi férfiak kijelölése) változatlanul hagyatik ugyan, de a tiszáninneni egyházkerület kívánatára — amint annak idejében az egyetemes konvent elé terjesztette — betétetik a szövegbe: »A választásnál az egyházközség pecsétjével ellátott szavazó lapok osztassanak ki a választó helyiségben megjelent szavazók között, kik ott helytt jegyezzék föl szavazó lapjukra választottjuk nevét«. A 218—222. §-ok (a szavazók személyazonosságának megállapítása: a szavazatok összeszámlálása: a megválasztás kijelentése, esetleg sorshúzás vagy szűkebb szavazás elrendelése) — változatlanul maradnak. A 223. §. (a választás érvénye, ha törvényes volt és 14 nap alatt panasz nem adatott be ellene; a meghivási engedély kiadása, esetleg megvonása az esperei által). Ezen §. második bekezdésére az egyetemes konventi jegyzőkönyv 135. száma alatt ez áll: »Ugyanaz az egyházkerület (tiszáninneni) a 223. §. második kikezdését, mint a mely konokságra vezethet (t. i. a meghivási engedély megvonása), törlendőnek tartja«. A zsinat a 223. §-t eredeti szövegezéssel fogadja el. A 224. §-ra vonatkozólag (megválasztott lelkész a meghívás vétele után 14 nap alatt köteles válaszolni, ha elfogadja-e? — ellenben 14 napi határidővel új választás rendeltetik el) az egyetemes konventi jegyzőkönyv 136. száma alatt ez áll: »A 224. §-hoz az erdélyi és tiszántúli egyházkerület azt a pótlást ajánlja, hogy a választást indokolatlanul el nem fogadó lelkész a választás költségeiben elmarasztaltassék és egy évre a pályázattól elzárassék.« A nagy bizottság a pótlást elfogadta, az egyetemes konvent is annak hozzáadásával, »hogy az új választás az előbbi pályázat alapján hajtandó végre«. Gróf Degenfeld József és Fejes István — mivel e §-ban nincs kimondva, mi történjék azon egyházzal, mely elfogadás esetén üresedésben maradt, következő pótlást nyújtanak be elfogadásra: »A meghívás elfogadása s a választás végérvényes megerősítése után a megválasztott lelkész által eddig elfoglalt állomás betöltése iránt az intézkedések azonnal megteendők«. Kovács Antal kétségben van a felett, hogy az esetleg özvegyen maradt nő melyik egyházközségben élvezze a kegyévet, ha a megválasztott lelkész előbb halna el, mint új állomását elfoglalhatná?! A zsinat a 224. §-t nevezett javasalatokkal együtt szövegezés végett átteszi az illető bizottsághoz, Kovács Antal képviselőt megnyugtatván, hogy az özvegyi kegyévről illő helyen gondoskodva lesz. A 225—229. §-ok (az új állomás elfoglalása; az új lelkész elköltöztetése; ha a lelkész két év eltelte előtt pályázik más egyházba, a választási költséget felerészben köteles megtéríteni; a fennálló belkörü intézkedéseknek és szabályoknak megtartása az új lelkész által; a választási küldöttség költségeinek megtérítése) — változatlanul maradnak. VIII. Szabályellenes választások. A 230—232. § okra vonatkozólag az egyetemes konventi jegyzőkönyv 142. száma alatt ez áll: »... a lelkészválasztásoknál a korteskedés megakadályozása és megbüntetése céljából a tiszáninneni egyházkerület szigorú törvény alkotását kívánja, épen ezért ajánlja az e tárgyban alkotott saját szabályrendeletét. Ugyané tárgyban a