Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-03-24 / 14. szám
intézze az ügyeket, mivel egy 20—30 tagból álló bíróság nem Ítélhet többszörös nehézség nélkül. A kettős elnökséget jogi szempontból absurdumnak tartja, de ha megmarad is, nincs veszély benne. Gróf Tisza Lajos részben ellenkező nézetben van: a kettős elnökséget minden szervezetünkben fentartani óhajtja. Nem tudna megnyugodni abban, hogy mig egyik elnök vezeti a tárgyalást, a másik szavaz. Vécsey József pártolja gróf Tisza Lajos indítványát. Gróf Degenfeld József elfogadja a konventi javaslatot, miután- ott is meg van különböztetve a két bíróság. Fejes István inkább Karap Ferencz javaslati indítványát fogadná el, mert az egyszerű és világos, mint gróf Dégenfeld József nézetét. A jogérzet is ezt sugallja. Az eredeti javaslatot, mely a teljes számú bíróság mellett kisebb bírói tanács szervezését tervezi, nem fogadja el és kéri a zsinatot oly intézkedés tételére, hogy minden fokon teljes számú tanács alá tartozzék a peres ügyek elintézése, mint eddig, mert e kérdésnél már nemcsak az enyém-tiéd elve, hanem a közegyház érdeke forog fenn. Begedi István szerint több garanciát nyújt nagyobb számból álló bíróság, mint szűkebb körü. A teljes consistoriumot tartja illetékesnek minden fegyelmi és peres ügy elintézésénél. Szász Károly csak az elnökség kérdéséhez szól. minthogy egyházalkotmányi kérdésnek veszi. A kettős elnökséget nemcsak a birói előkészítésnél, hanem az ítélethozásnál is fentartani kívánja az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg, nem mint a konventi javaslat, mely megszorítja. Tisza Kálmán világi elnök fejtegeti a konventi javaslat előnyeit. Antal Gábor a vitás kérdést a kettős elnökségnél megoldani véli következőleg: »A tárgyalást vezető elnök bir szavazattal«. Horthy István szintén megtartja a kettős elnökséget ugy azonban, hogy törvényszéki tárgyalásnál az idősebb elnök vezesse a tárgyalást. Lengyel Imre a bíróság összeállításához szól, melynek sok tagból nem szabad állani. Világi elnök — több szóló nem lévén — a szavazást felállás utján elrendeli. A zsinat többsége következőleg dönt: A konventi javaslat elvettetik; az ügyek elintézése a eonsistoriumok tagjai közül választandó szűkebb tanácsra bizatik; az elnökség egyes konkrét eseteknél is kettős. 5. Világi elnök — mivel az idő előre haladt — a további tárgyalást mára felfüggeszti. Következő ülés napirendjére kitűzi a bírósági szervezet hátralevő kérdésének elvi megvitatását és megállapítását, ezek végeztével a lelkészválasztási törvények folytatólagos tárgyalását. Ülés vége d. u. 2 órakor. Kilencedik ülés március 19-én. 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést d. e. X/4 11 órakor az elnökség nevében megnyitja; a mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkéri Tóth Sámuel, a szólók jegyzésére Véghely Dezső zsinati jegyzőket. 2. Kolozsváry Sándor olvassa a mult ülés jegyzőkönyvét, kevés észrevétel után hitelesíttetik. 3. Tóth Sámuel jegyző következő jelentéseket tesz: a misszióbizottság kérvényt nyújtott be a zsinathoz, mely kinyomatás végett áttétetett az illető bizottsághoz; a dunántuli kerületből a tanintézetek képviselője eltávozott a zsinatról, helyébe dr. Vida Károly csurgói főgimnáziumi tanár póttag hivatott be; Tisza István sok teendői miatt a zsinati jegyzőségről lemondott és kéri a zsinatot, hogy helyébe más jegyzőt válaszszon; a nagybecskereki egyház kérvénye a zsinathoz, melyben támogást kér egy Nagy-Becskereken felállítandó »Szeretetház« ügyében. 4. Tisza Kálmán világi elnök — miután a zsinat elhatározta, hogy a megüresedett jegyzői állást legközelebbi ülésen betölti — fölteszi a napirenden levő törvénykezési alapelvek még hátralevő következő kérdéseit: K.özigazgatási vitás ügyek befejeztessenek-e a kerületeken, vagy pedig a konventhez is fölterjeszthetök legyenek? Karap Ferencz óhajtja, hogy a vitás ügyek befejezést nyerjenek a kerületeken, de miután a zsinat még nem döntött azon ügyek felett, melyeket a bíróság kezében kiván hagyni: az ezekről szóló 284. §. 1. pontjából kiveszi a lelkészválasztást, mely nézete szerint igényli a fölebbvitelt, mivel gyors elintézést követel, már pedig a konventi bíróság bármikor összehívható. Ezen fölebbezés csak azon esetben volna megengedhető, ha az alsóbb bíróságok eltérőleg határoznának. Beöthy Zsigmond e kérdést egyelőre függőben hagyná, mivel más fontos ügy is merülhet fel a lelkészválasztáson kívül. Világi elnök: Nem lehet függőben hagyni; a kiküldött bizottság elvi alap nélkül nem dolgozhatik. Gróf Degenfeld József elismeri ugyan a lelkészválasztás fontosságát, azt is, hogy minden ilyen ügy gyors elintézést kiván, de véleménye szerint a konvent nem dönt hamarább felette, mint a kerület. Épen azért az eredeti javaslat mellett szavaz, t. i. minden vitás ügy befejezést nyerjen a kerületeken. Fejes István a törvényjavaslat mellett volna, ha az alsóbb forumok — mint egyházmegye és kerület — esetleges törvénysértései ellen valami menedékük lenne a feleknek. Ily esetben óhajtja a fölebbezést. Molnár Béla szintén ezen nézeten van: ha szabálysértés fordul elő, nem kell elzárni a harmadik forumot. Gróf Tisza Lajos: A fődolog az, hogy minden ügy lehető gyors elintézést nyerjen; ezen okból — bár pártolja a javaslat indítványát, t. i. minden ügy a kerületeken véglegesen elintéztessék — óhajtja, hogy a kiküldött bizottság fontolja meg azon kérdéseket, melyek szükséglik a fölterjesztést. Szász Károly. Minden bíróság emberekből áll, tehát tévedhet, de törvénysértést föltenni nem szabad. De ha föltételezhető is az alsóbb bíróságról a törvény hibás magyarázata, épen oly joggal föltételezhető lenne a konventi bíróságról is, mert az is csak gyarló emberekből áll. Törvénytelenül itél az alsóbbfoku bíróság? akkor a konvent úgyis beleszól, de ha tér nyittatik a fölebbezésnek: minden ügy fölterjesztetik még ha tizenhárom bíróság lenne is, mert a felek mindenütt törvénysértést látnának és csak akkor nyugodnának meg. Ezen megnyugvást — nem lévén más fórum is — megadhatja a kerületi bíróság ítélete épen ugy. A lelkészválasztás ügyével sem áll másként a dolog, tehát ez esetben se legyen helye a fölebbezésnek. Elfogadja a törvényjavaslatot. Világi elnök — több szóló nem levén — felteszi a kérdést: közigazgatási vitás ügyek felterjesztessenek-e a konventi bÍrósághoz, vagy végmegoldást nyerjenek a kerületeken, mint a törvényjavaslat mondja ? vagy Karap Ferencz képviselő azon indítványa maradjon meg, hogy csakis az egy lelkészválasztás alkalmával felmerülhető panaszok esetében legyen megengedhető a fölterjesztés ? A zsinat többsége elfogadja a javaslatot, t. iminden vitás ügy a kerületeken végmegoldást nyerjen. 5. Világi elnök másik elvi kérdést tesz föl:
