Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-20 / 13. szám

osztályba sorozását rendeli, Szeremley József módosítani kivánja. mivel a lelkészek osztályozása — kasztrendszer behozására és a testületi szellem gyengítésére vezet. Elég, ha osztályoztatnak az egyházak. Beöthy Zsigmond elfogadja az eredeti szövegezést, mint amely kellő garanciát nyújt a lelkészválasztás sza­badossággá fajulása ellen. A zsinat megtudj a a szövegezést. A 185. §-ra vonatkozólag annak idejében a tiszán­túli kerület kérelmet terjesztett az egyetemes konvent elé, hogy a minősítési évek ne a második képesítő vizsgálat letételéről számíttassanak, mint a javaslatban áll, hanem az elsőtől. A nagybizottság nem pártolta a kérelmet és az egyetemes konvent is a 185. §-t változatlanul fogadta volt el. Révész Kálmán a dunántuli kerület nevében csat­lakozik a tiszántúli kerület óhajához, t. i. ahhoz, hogy a minősítési évek az első képesítő vizsga letevésétől számít­tassanak. Antal Gábor indítványozza, hogy e §-ban mondas­sanak ki a következő elvek: lelkész csak az lehet, ki magyar állampolgár, 24 évet betöltött és két évi gyakor­lata van akár mint segédlelkésznek, akár mint tanárnak. Szilády Aron és Kun Bertalan védik a szövegezést. A minősítési évek a második képesítő vizsgálattól számít­tassanak, mivel nem minden végzett theologus megy azon­nal segédlelkésznek, az ilyenek tehát visszamaradnának. Körmendy Sándor a második bekezdés ezen szavait: »vagy elégséges^ vagy mindkettőnek jó osztályzata* — törleni óhajtja. Szász Károly és Vályi Lajos felszólalásai után a zsinat megtartja az eredeti szövegezést. A 186—188. §-ok helyett, melyek a segédlelkészek, rendes lelkészek és theologiai tanárok minősítéséről rész­letesen intézkednek, Antal Gábor többek és a maga nevé­ben következőleg szövegezett módosítást ajánl: »Első osztályú egyházakba választható minden ok­leveles lelkész, segédlelkész és lelkésztanár 10 évi, másod osztályú egyházakba 6 évi, harmad osztályú egyházakba 4 évi és negyed osztályú egyházakba 2 évi szolgálat után. A jeles osztályzatuaknak 3 év, a jó osztályzatuak­nak 2 év előnyükre beszámíttatik az I., II., III. osztályú egyházakba való pályázásnál. Külföldi theol. akadémián vagy fakultáson töltött legalább két félév az illetőnek egy évet számít az I., II., III. osztályú egyházakba pályázásnál«. Indítványát indokolja azzal, hogy az eredeti szöve­gezés igen sok aprólékos dologra kiterjed, mi félreértésre ad alkalmat; továbbá, hogy a segédlelkészek, rendes lelkészek és theol. tanárok mintegy külön kasztokba van­nak sorolva és a theol. tanárok két évi szolgálat után bár­mely osztályú egyházba pályázhatnak, mig a segédlelké­szek, ha jeles diplomával rendelkeznek is, csak öt év múlva. Szász Károly nem fogadja el a benyújtott indít­ványt, mivel az igazság azt kivánja, hogy a képzettség és szerzett tapasztalat kellő méltánylásban részesüljön, már pedig az indítvány ezen követelményeknek csekély mértékben felel meg; különösen a theol. tanárokra, kik a lelkészi kar legjelesebb elemét képezik, nincs kellő te­kintettel. A szövegezést e tekintetben is helyesnek tartja, azt az egyetemes konvent részletes tárgyalás alapjául elfogadta, tehát maradjon meg. Lengyel Imre szintén az eredeti szövegezés mellett szólal fel. A zsinat többsége részletes tárgyalás alapjául álta­lában elfogadja a 186—188. §-okat szövegezés szerint. A 186. §. első két kikezdése egyhangúlag elfo­gadtatik. Harmadik kikezdéséböl annak idején az egyetemes konvent a nagybizottság ellenére, de a tiszáninneni és tiszántúli kerületek óhajára törölte ezen mondatot: »ez utóbbiak csak ugy, ha a négy évből legalább egyet I. vagy II. osztályú egyházban töltöttek, mint segédlelkészek, kü­lönben csak öt évi szolgálat után«. Körmendy Sándor és báró Vay Béla szintén ily értelemben szólalnak fel. Szász Károly védi a szövegezés helyességét: a tör­vényhozás alkalmazkodjék az élethez. Kit a gondviselés előnyben részesített, a törvény is védje. A zsinat többsége a 186. §. harmadik kikezdését a konvent határozata szerint, tehát az említett megszorítás nélkül fogadta el. A 187. §., mely a r. lelkészek minősítési szabályait állapítja meg, marad változatlanul. A 188. §. (a theol. tanárok minősítése) első és végső kikezdéséhez hozzá szól, Lukács Ödön. Az első kikezdés ugyanis előnyt biztosít a theol. tanároknak a lelkészek felett, noha jeles lelkészek épen ugy jogosultak ezen előnyre. Az első kikezdésre módosítása ez: »A theol. tanárok a jeles érdemjegyű rendes lelkészekkel egyenlően minősít­tessenek«. Az utolsó kikezdés végső mondatát pedig, mely a püspöki titkároknak egy évi előnyt nyújt, egyszerűen töröltetni kéri. Hajnal István nem pártolja ezen indítványt, mivel a jeles diploma nem mindig igazít el jelesség tekintetében, mig a theol. tanár eo ipso jeles ember. A törvényjavaslat nem méltányolja eléggé az érdemet, tehát az első kikezdés szövegeztessék igy: »Theol. rendes tanárok egy évi szol­gálat után bármely osztályú egyházba pályázhatnak«. Hozzászóltak még a §-hoz Körmendy Sándor, Szász Károly, Papp Gábor. A zsinat a 188. §-t eredeti szövegezésében tartja meg. kivéve utolsó mondatát, melyet 41 szóval 34 ellené­ben — töröl, hol a püspöki titkároknak egy évi előny adása terveztetett. A 189—191. §-ok, melyek a minősítési eljárásról és a minősítvények nyilvántartásáról intézkednek, válto­zatlan maradnak. Ili. A lelkészválasztás alkalma s előkészítése. A 192. §. elébe a tiszántúli kerület óhajára és az egyetemes konvent határozatára a zsinat beigtatja a tör­vény 183. §-át,, mely az egyházak osztályozásáról szól. A 192. §. arról szól, mikor üresedik meg a lelkészi állomás. E §. a) pontját Gzike Lajos megtoldani kivánja igy: »illetőleg más egyházba tényleg átköltözésével*, mivel nincs határozottan kimondva benne, hogy mikor üresedik meg valamely lelkészi állomás önkéntes változás által. Szász Károly nem e helyen látja helyét a toldás­nak. Körmendy Sándor pártolja nevezett toldás beig­tatását. A zsinat a 192. §-t minden pontjában változatlan fogadja el. A 193. §. a csere utján való lelkészváltozás módo­zatjárói intézkedik. E §. szövegezését, mint amely a gyüle­kezetek kizárásával ad jogot választásra, Molnár Béla nem fogadhatja el. Tétessék új szövegezés végett az illető bizottsághoz. Többek felszólalása után a 193. §. eredeti szövegében Antal Gábor azon stiláris módosításával fo­gadtatik el, hogy »két.« kifejezés helyett »különböző* téte­tett be a szövegbe. A 194. §. a lelkész választás előkészítését szabá­lyozza. E §. b) pontját Ragályi Béla a konvent határo­zata értelmében kivánja fentartani (1. konventi jegyzőkönyv

Next

/
Thumbnails
Contents