Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-17 / 12. szám

osztatni. A hangverseny rendezésében s a siker elérésében Hegedűs Sándorné szül. Jókai Jolán úrnőé az oroszlán­rész: ő fáradt legtöbbet, ő áldozott legtöbbet a szép cél érdekében. Fővárosi hitfeleink nagy hálával és elisme­réssel tartoznak a lelkes úrnőnek példás buzgalmáért. * Egyházi aranykönyv. Máramaros-szigeti egy­házunk tanácsa egy évvel ezelőtt gyűjtő-iveket küldözött szét az ország minden részébe, befejezetlenül álló temploma felépítésére való segélynyújtás céljából, sőt az egyház hit­buzgó és tevékeny fiatal lelkésze, Szikszay Zoltán, több egyházban'alkalmi beszédek tartásával személyesen is gyűj­tött. A gyűjtés eddigi eredménye 12.140 frt 20 kr., a mi valóban meglepő szép összeg, de még távolról sem elég a templomépítés befejezésére. Még húszezer forint hiányzik az előirányzott összegből, melyet a buzgó lelkész és egy­háztanács további gyűjtésekből és az alig kétezer lelket számláló gyülekezet önmegadóztatásából remél összehord­hatni. Ennélfogva a mármaros-szigeti gyülekezet elöljárósága Lapunk útján is felkéri a prot. közönséget a fontos egy­házi és nemzeti hivatást teljesítő egyházközség támoga­tására, különösen pedig azon, mintegy 300-ra menő gyüjtőív tartókat, kik még adományaikat nem küldötték be, tisz­telettel felkéri gyüjtésök és adományaik minél előbbi be­küldésére. * A református zsinat figyelmébe ajánlása végett a következő sorokat vettük: »Hazánk némely vidékén szo­kásba vették a lelkészek, hogy a prédikációs halottra vasárnap délelőtt mondják el prédikációjukat, még ha a halott például szerdán vagy hétfőn temettetett is el. Nem szólva arról, hogy ez az eljárás sok embert visszatart az Isten házától, mert nem akarnak ilyen u. n. »eltett* halotti prédikációt hallgatni; nem tekintve, hogy a kegye­letet is sérti, napok múlva szakgatni fel a már behegedni kezdő sebeket; nem tekintve, hogy az ily eljárás a lelkész kényelemszeretetének s kalmár-szellemének kiáltó bizony­sága: midőn kérem a nagyméltóságú zsinatot, hogy vilá­gos és határozott törvénynyel vessen végett ezen botrányos eljárásnak (megtörténhetik, hogy egymásután 3—4 vasár­nap is halottat prédikál a lelkész); én azt. mondom el, hogy az eddigi törvények alapján is meg kellett volna már szüntetni ezt a rossz szokást. A 95. §. igy szól: »A lelki­pásztor hivatalos teendői: I. A rendes vagy közönséges istenitisztelet körében: az Isten igéjének hirdetése; stb. II. A rendes vagy közönséges istenitisztelet körén kivül: temetés; stb. A 96. §. igy : Minden lelkipásztornak köte­lessége : a nyilvános istenitiszteletnek és a sákramentomok kiszolgáltatásának megszabott rendéhez szorosan alkalmaz­kodni. A 116. §. pedig igy: A temetés az illető egyház­kerület által megszabott szertartással történjék*. Minthogy a 95. §. a temetést a rendes isteni tisztelet körén kivül eső teendőnek minősíti: világos, hogy a halotti prédikációt vasárnapra »eltevő« lelkész a 96. §-ba ütköző kötelesség­mulasztást követ el, sőt vét a 116. §. ellen is, mert nem képzelek olyan kerületet, mely ugy szabta volna meg a temetési szertartást, hogy annak egyik nevezetes része, a tanítás, 5, 6 nap múlva és olyankor volna végezhető, a mikor a lelkésznek más a hivatalos kötelessége. Ma, midőn az evangelizáció a jelszavunk s a szentigét hirdet­nünk kell mind alkalmatos, mind alkalmatlan időben, az ilyen rossz szokás okvetlen eltörlendő. Legyen szabad remélnünk, hogy a nagyméltóságú zsinat törvényben fog hatályosan intézkedni. T. K.* — Készséggel kiadtam e sorokat, mert azon helyes intentiójuk van, hogy egy hely­telen, sőt törvényellenes szokást megszüntessenek. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a vasárnapi istenitiszteleten való halott-prédikálás megszüntetésére nézetem szerint teljesen elég a fennálló törvény pontos végrehajtása, ami az esperes, illetőleg egyházmegye utján is elérhető. Szerk. * Felhivás Dunántulról. A mezőföldi egyházme­gyében rögtön alkalmazandó segédlelkészre van szükség: az ajánlkozó jelentkezzék levélben Szűcs Sános esperes­nél, Enyingen. Veszprémmegyében. * Horvát-slavonországi tanítóink ügyében követ­kező sorokat kaptuk: E lap 10-ik számában Földes Antal ur »Horvát-slavonországi tanítóink« cím alatt egy cikket közöl, melyben azt mondja: »Ezen két hű községnek s az ujabban létesített bánovcei missziói egyháznak van tehát még ez idő szerint felekezeti ref. tanítója« stb. Ezen pontra nézve bátor vagyok helyreigazító megjegyzést tenni, mert ugy látszik a cikkíró ur nem olvasta a dunamelléki ev. ref. egyházkerület 1891. szeptember hó 26-kán tartott gyűlésének jegyzőkönyvét, melynek 151. lapján ez foglal­tatik: »Saját iskolánk van Becsmenben. Dobanovcén és a rumai uradalomban Mojavolyán«. Ebből látható, hogy a beskai missziói körhöz tartozó Becsmen, Dobanovce, és P- ta Mojavolyán (gróf Pejacsevics László rumai uradalma) szintén van felekezeti iskolánk és abban ref. tanítók, az előbbi két helyen német, az utóbb nevezett iskolában ma­gyar nyelven tanítanak a tanítók. Különösen Kozma Pál P-ta mojavolyai tanítót kiemelni el nem mulaszthatom, ki a hazából ide vándorolt béresek és cselédek gyermekeit tanítja kitartó buzgalommal és szép eredménynyel szent hitünk és magyar hazánk szeretetére. Ezen iskolát szerette volna és minden eszközt felhasznált az indiai r. k. plébános, hogy tőlünk elvegye s elhalászsza és kath. tanítót állítson be, fáradozásai azonban sikertelenek maradtak és marad­nak is, mig Kozma Pál apostoli buzgalommal teljesíti missziói nehéz munkáját, a miben kételkednünk nem lehet. Beska, (Szerémmegve) 1892. március hó 11-én. Schneider Pál, református missziói lelkész. ADAKOZÁS. Ballagi-alapra: Mátlié József ref. lelkész Mohácson, Kenessey Béla theol. tanár által 2 frt. — A 9. számban kimutatott adomány hozzászámításával jelen közlés összege 4 forint. Kiadóhivatal. Ballagi arcképre : Máthé Jószef mohácsi ref. lel­kész Kenessey Béla theol. tanár által 1 frt — A 9. szám­ban kimutatott adomány hozzászámításával jelen közlés összege 3 frt. Kiadóhivatal. Farkas-Kovács alapra-: Szűcs Dezső csajági ref. lelkész 2 frt. Kiadóhivatal, Károli-alapra : Felső-baranyai egyházmegye Kovács Antal esperes által 42 forint 68 krajcár. — Békésbánáti egyházmegye az esperesi hivatal által 46 frt 99 kr. — A 6. számban kimutatott adományok hozzászámításával jelen közlés összege 95 frt 57 kr. Kiadóhivatal. A nagy-kőrösi és dunamelléki ev. reform, tanítóképezdében, az ifjúsági segélyező pénztár javára tett »solti egyházmegyei alapítványra« adakoztak: 1. Sziget-Szent-Miklós: Balla Árpád lelkész 2 frt; Bibó Imre 1 frt., Kardos Győző 50 kr. — 3 frt 50 kr.

Next

/
Thumbnails
Contents