Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-13 / 11. szám

A reformátusok zsinatja. Első ülés. Március 9-én d. u. 4 órakor ismét megkezdte a zsinat mult évi december hóban elnapolt üléseit, ugyancsak a megyeház nagytermében. 1. Kun Bertalan püspök, egyházi elnök újból gyönyörű, rövid, de magvas imával nyitja meg a zsinatot. Hangja különösen szelíddé, szivet és lelket áthatóvá vált, midőn igy imádkozott: Kérünk, töltsd ki ránk atyai kegyelmed, hogy a jó rend, bölcsesség és szeretet uralkodjanak közöttünk, mert csak igy közelgünk a tökéletességhez, isten országához, melyért könyörgünk a Jézusért. Mély sajnálattal jelenti, hogy báró Vay Miklós világi elnök ezúttal sem jelenhetvén meg, helyette az elnöki tisztet újból Tisza Kálmán világi alelnök tölti be. Reméli, hogy zsinatunk eme második szakán a tárgyalások bevégződnek, de óhajtja is, mivel a közelgő konvent, kerületi gyűlések és sokak részéről a mezei munkák sürgetik ezt, tehát az időt ugy kell beosztani, annak minden percét ugy használni fel, hogy húsvét előtt legalább egy héttel a tárgyalások befejeztessenek. Tudatja a zsinattal továbbá, hogy a szünet alatt három tag, nevezetesen : Göde Károly, Szalay Ferenez és Kerkapoly Károly elhaltak és kéri neveik jegyzőkönyvi megörökítését, mit a zsinat egyhangúlag elfogad. Végül örömmel jelenti, hogy Kiss Áron a szünet alatt tiszántúli püspökké választatott, kit a zsinati tagok lelkes éljenzéssel üdvözölnek. 2. Tisza Kálmán világi elnök egyházi részről Tóth Sámuelt, világi részről Kolozsvári Sándort kéri fel a jegyzőkönyv vezetésére. Tóth Sámuel egyházi jegyző jelenti, hogy Ritoók Zsigmond, Szőke János, Sipos Pál, Baksay Sándor és Szinyei Gerzson zsinati tagok helyett, kik meg#

nem jelenhettek, Kiss Elek, Kiss Albert, Szilágyi Benő, Ádám Józseí és Baksay István hivattak be; továbbá hogy az elhalt Kerkapoly Károly és Göde Károly helyére Karap Ferenez és Dömötör Lajos választattak meg. A szintén elhalt Szalay Ferenez, valamint a tagsági állásáról lemondott gróf Kuun Géza helyébe uj tagok választása rendeltetett el. Egyházi jegyző jelenti továbbá, hogy a százéves emlékünnepély alkalmával elmondott imák és beszédek, valamint a zsinat eddigi tárgyalásait tartalmazó naplók és jegyzőkönyvek kinyomattak és szétosztásra várnak. Molnár Béla indítványozza, hogy a zsinati napló minden egyházmegyének hivatalból küldessék meg. Tisza Kálmán világi elnök ezen intézkedést feleslegesnek tartja, mivel már egyszer kimondatott, hogy a zsinat folyamáról szóló iratok annak idején minden fő-és középiskola könyvtárának és minden egyházmegye és kerület levéltárának megküldetnek. A napirendre nézve indítványozza, hogy az egyházalkotmányi fejezetek letárgyalása után azon ügyek vétessenek elő, melyek több változást igényelnek, mint amilyen a lelkészválasztás, egyházi adózás és törvénykezés. A zsinat világi elnök indítványát egyhangúlag elfogadja. 3. Következik a napirendre kitűzött törvényjavaslat második fejezete az egyházmegyékről. Tóth Sámuel egyházi jegyző olvassa a 35. §-t, mely igy hangzik: »Több egyházközségnek az egyházi közigazgatás, kormányzás és rendtartás céljából egy felsőbb hatósággá egyesülése alkotja az egyházmegyét.« Bcrnáth Elemér megtoldani kívánja e §-t következőleg : »Továbbá egyházmegyévé alakulhat oly egyházközség is, mely kebelében legalább 6 lelkészt és megfelelő számú iskolát tart fenn*. Hivatkozik Kolozsvárra, mely magában alkot egy egyházmegyét és a lutheránus testvérekre, kiknek egyházi törvényük megengedi ezt. Beöthy Zsigmond, gróf Degenfeld József a javaslat szövegezése mellett nyilatkoznak. Kiss Albert e §-t áttétetni kivánja az alkotmányozó bizottsághoz alapos tárgyalás végett, mivel véleménye szerint összefüggésben van a külön parochiák szervezésével. Szász Károly az egyházmegyék alakulását nem a lelkészek, hanem a presbyteriumok számától teszi függővé; de a Kis Albert javaslatát hajlandó elfogadni. Ellenben Tisza Kálmán és Lengyel Imre az eredeti szöveg elfogadása mellett nyilatkoznak. A zsinat többsége a 35. § t eredeti szövegében tartja meg. Olvastatik a 36. §., mely Várady Gábor indítványára változtatás nélkül áthelyeztetik mint illő helyre: »Az egyházkerületekről szóló harmadik részbe. A 37. §., tekintettel az egyházmegyei tanács, mint közigazgatási bíróságról szóló b) pontjára, egyelőre függőben hagyatik. Olvastatik a 38. §., melynek a), b), c) pontja vita nélkül változatlanul hagyatnak; d) pontját Uray Imre igy kivánja módosítani: »Minden egyes egyház presbyteriuma által választott annyi világi képviselője stb.« Révész Kálmán e módosítványt megtoldja ezzel: »saját kebeléből«. A zsinat többsége a d) pontot változatlanul tartja meg. Az e) pont »középtanodák« helyett »középiskolád módosítással marad eredeti szövegében. Az f) pontot Uray Imre, Czike Lajos és Szeremley Sámuel kifogásolják, mivel egyházmegyei ügyészről, pénztárnokról szó sincs benne. Mindhárom indítványa oda vergál, hogy egy új pont alatt ezek is soroltassanak fel. Gróf Degenfeld József nem látja szükségét e módosításnak, mivel a vitás pont 2-ik felében már benne van, oda értetik, habár említve nincs is. A zsinat többsége az f) pontot »jegyző* egyes szám helyett »jegyzők« többes számú módosítással változatlanul fogadja el. A 39—42. §-ok maradnak a szövegezés szerint. A 43. §. egyelőre függőben hagyatik. A 44. §-nál Várady Gábor stiláris modósítást kér: »szabályait« helyett tétessék »szabályzatát«. A módosítás elfogadtatik. Következik a javaslat harmadik fejezete: »Az egyházkerületekről«. A 45. §. változatlanul marad. A 46. §. Várady Gábor indítványára áttétetik a zsinati határozatok sorába. A 47. §. egyelőre függőben marad. Olvastatik a 48. §., melynek a) pontja vita nélkül eredeti szövegében fogadtatik el. Bcrnáth Elemér a b) pontban ezen szövegezést: »— s legalább egy lelkészi és világi képviselő*— nem tartja helyesnek, módosítani kivánja igy: >s az egyházközségek presbyteriumai által három évre választott legalább egy lelkészi és világi képviselő*. Egyebekben elfogadja a szövegezést. Körmendy Sándor csak stiláris módosítást kér, — nevezetesen : »— ezenfelül népesség aránya szerint minden egyházkerület maga határozza meg az egyházmegyei képviselők számát*,rendeztessék következőleg: »— s ezenfelül minden egyházkerület maga határozza meg az egyházmegyei képviselők számát a népesség aránya szerint*. Szász Károly az eredeti szövegezést helyesnek tartja, mivel a fokozatos képviselet elvének épen megfelel. Koncz Imre, Vályi Lajos és Kiss Albert felszólalásai után, mivel 12 tag névszerinti szavazást kért: Tisza Kálmán világi elnök azon kijelentéssel rendeli el, hogy akik az eredeti szövegezést Körmendy Sándor stiláris módosításával fogadják el, szavazzanak igennel, akik pedig Bcrnáth Elemér indítványát tartják helyesnek: nemmel. Beadatott összesen 82 szavazat. Igennel szavaztak 51-en: Ádám Kálmán, Antal Gábor, Bedőházy János, Beöthy Zsigmond, Cseh Ervir^