Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-01-07 / 1. szám

* A karácsonyi ünnepek Budapesten. Benső lelki örömmel tölt el bennünket annak az élénk mozga­lomnak szemlélése, melyet a fővárosi ref. egyház ujabban kifejt. A lefolyt karácsonyi ünnepek alatt nemcsak a Kálvin-téri és az ó-budai templomokban hirdettetett a karácsonyi örömhír, hanem Budán, e régebben szervezett segédlelkészi állomáson, Kőbányán, szintén rendes segéd­lelkészszel ellátott expositurán, a Zuglóban, a Hold-utczai skót misszió házában és az Erzsébet-körút 7. sz. alatt levő imateremben is. A Hold-utcai és az Erzsébet-körúti termet, mely utóbbiban különben a m. é. advent I, vasár­napjától fogva tartatnak este 6 órakor isteni tiszteletek, Moody András, a skót misszió vezetője bocsátotta az egy­ház rendelkezésére. Nagy fontosságú és nagy horderejű tények ezek az egyház-építés szempontjából. Az evangeli­zációnak egy-egy gyúpontjaivá válnak e helyek lassan­ként. Fiatal segédlelkészeink, hitoktatóink és theologiai tanáraink örömmel végzik itt a nemes munkát segítve és támogatva a gyülekezet lelkipásztorait. Mindenik helynek megvan a maga gazdája, ki lelkesedéssel tekinti az övé­nek e belmissziói pontokat. Az ország szive: a főváros, a maga már régebbi keletű vasárnapi iskoláival, nemrég rendszeresített gyermek- és ifjúsági istenitiszteleteivel, vallásos estélyeivel, vallás-erkölcsi felolvasásaival meg­mozdult ; vajha ennek élénkebb szívverése lassanként ki­hatna mindenfelé s a helyi viszonyoknak megfelelőleg mindenik gyülekezet tenne a belmisszió érdekében, a meny­nyit csak lehet. Elevenség, lüktető erő nélkül nincs élet, csak tengődés! Ideje volna, hogy a régi tengődés elmúl­nék s már egyszer mindenek megújulnának! * Kerkapoly végrendelete. Január 2-án hirdette ki a budapesti törvényszéknél Bogisich Lajos elnök Ker­kapoly Károlynak 1888. május 12-én kelt végrendeletét. A végrendelkező akként intézkedett, hogy halála után minden vagyona szegény gyermekek és szegény árvák javára szolgáljon. Kerkapoly első sorban adósságai kifize­téséről gondoskodott és e tekintetben azt rendeli, hogy budai ingatlanai és gubacsi földjei, szintúgy bárhol talál­ható ingóságai eladassanak és az ekként befolyó pénzt adósságai törlesztésére fordítsák. Mindaddig, míg tarto­zásai kiegyenlítve nincsenek, e célra fordítandó ferencz­városi házának jövedelme is. A tiszta hozadék egy ötöd­része azontúl is folyton tőkésítendő, aranyban kamatozó vasúti elsőbbségi kötvényekben helyeztetvén el. A hagya­ték ilykép folyvást növekedő hozadéka egy másik ötödé­ből évről-évre oly községek kapnak segélyt, amelyek kisdedóvodát, — három ötödéből pedig azok a községek, amelyek a balaton-füredihez és tót-lipcseihez hasonló szeretetházat kívánnak felállítani. Zalamegyei birtokát egy ottan létesítendő szeretetházra szánta. Kiköti azonban Kerkapoly, hogy az óvodák és szeretetházaknak a nyelve magyar legyen. — A végrendelet végrehajtására és a hagyaték kezelésére a magyar földhitelintézet igazgató­ságát kérte fel. * A gyülekezetek életéből. A budapesti ev. ref. egyházban az 1891. évben született 730 fi, 613 leány, ösz­szesen 1343, (99-el több, mint a mult évben); meghalt 609 fi, 431 nő, összesen 1040, (5-el több, mint a mult évben); eskettetett 492 pár, (34-el több, mint a mult évben); izraelita kereszteltetett 20 íi, 25 nő, összesen 45, (^14-el több, mint a mult évben); áttért más ker. feleke­zetből hozzánk 64 fi, 67 nő, összesen 131, (23-al több mint a mult évben); kitért tőlünk 17 fi, 33 nő, össze­sen 50, (20-al több, mint a mult évben). * Göde Károly volt decsi lelkészről érdekes dol­gokat ir Baráth Ferencz a Sárospataki Lapokban. Ismer­tetve Göde külső pályafutását, igy folytatja: A benső embert, annak gondolatait, alkotásait egyedül csak én ismertem s az a sok száz ívre terjedő jegyzet, melyeket íróasztala őriz, ha ugyan azokat utolsó óráiban, mint nemrég előttem fenvegetődzött, meg nem semmisíté. Mély kedélye, philosophiai kutatásra hajló elméje s papi állása egyaránt az ember és világ teljes megismerésére sarkalták s éveken át vallás-philosophiai kutatásokba volt elme­rülve, s egy teljes antropológiát és theosophiát dolgozott ki. Majd mint gyakorlati ember is, átvitte a kutatást a kormányzás elveire, az állam, a népek szervezetére, a saját utjain haladva és fejtve föl részint a mult magya­rázatát, részint a jövő szükségszerű fejlődését. Az embert akarta ismerni minden izében, egyénenkint, de még­inkább összeségében. S végre az utolsó években a lelki fejlődés, mely nem előre kitervelt, hanem önkéntelen és ösztönszerű volt, mint a fa növése, — a népek nyelvére s mythologiájára vonta figyelmét, mint a melyekben az ősnépek legtisztább, legelemibb lelki világa nyilatkozott; s e téren egy olyan eszmét kapott meg, vagy mondjuk, fölfedezést tett, a melyet ha sikerül neki a nyelvtények sokaságával csak valamennyire is bebizonyítani: az egész emberiség tudásában hallhatatlan helyet nyer. Lázas érdek­lődéssel dolgozott, ez éven át ez eszme kifejtésén; sza­kadatlanul e kérdéssel kapcsolatban álló könyveket vásá­rolt és vásároltatott; évek munkája által remélé, hogy tisztába hozza az ősidők e csodálatos titkát, melyben nemzetünk első helyen érdekelve van; az volt lelkének most már egyetlen vágya, hogy ezt a munkát megtegye s akkor egyszerre, azt mondá a mindenkinek Parancsoló a küzdő, zaklatott léleknek, hogy pihenj! * Protestáns Almanach című műlapokra hirdetnek előfizetést Tóth Vilmos és Fuhrmann H. Budapesten (Vám­ház körűt 8. sz.). A műlapok rövid életrajzi adatokat és arcképeket foglalnak magukban, finom kartonpapiron csino­san kiállítva. Az Almanach a két ev. protestáns egyház hivatali kitűnőségeinek, püspökeinek, főgondnokainak, fel­ügyelőinek, főjegyzőinek, espereseinek, továbbá az unitárius egyház püspökének, főgondnokának, főjegyzőjének és espereseinek rövid életrajzi adatait és arcképeit két cso­portban, két műlapon fogja összegyűjtve kiadni. A vállalat célja, hogy protestáns jeleseinket, bár képmásukban, meg­ismertesse s példáik által hitbuzgóságra, egyházszeretetre és összetartásra buzdítson. Az Almanach I. fele, mely az egyházi jeleseket örökíti meg, januárban fog megjelenni; a II. fele, mely a világi notabilitások arcképeit és életrajzi adatait közli, februárban hagyja el a sajtót. Előfizetési ára egyiknek-egyiknek 1. frt 50 kr., összesen 3 frt; de lelkészek, tanárok és tanítók egyenként 1 frt 20 kr., a kettőt 2 frt 40 krért. kapják. Az érdekes vállalatra felhívjuk olvasóink figyelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents