Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-01-07 / 1. szám
ték, nem is tudták volna megszavazni, de már a módosított alak teljesen megnyugtatja őket. A valóság pedig az, hogy a kis gyülekezetek szempontjából az eredeti javaslat kevésbbé volt rossz, mint az elfogadott módosítás, mely még inkább devalválja a kis gyülekezetek szavazatnának értékét. Ezt is ki lehet mutatni statisztikai pontossággal. A zsinaton a pártoló felszólalók többször hangsúlyozták, hogy a javaslat nem ejt sérelmet a kis gyülekezetek jogán, csak kiszélesíti a jogot, s a kis gyülekezetek eddigi egy szavazatját jövőre is érintetlenül hagyja. Ez érvelés, mely sokakat jóhiszemű tévedésbe ejtett, ismét csak látszólagosan igaz. mert a valóságban másként áll a dolog. Forduljunk csak ismét a számokhoz. Volt eddig pl. Dunamelléknek — a Tóth S.-féle egyetemes névtár szerint — 252 szavazatja, a mi megoszlott 252 gyülekezet között: tehát 252: 252 = 1, azaz egy gyülekezet szavazatjának reális értéke valóban 1 volt. .lövőre lesz Dunamelléknek 252 gyülekezet után 304 szavazatja ; tehát 252: 304 — 0.83, azaz a kis gyülekezetek eddigi teljes egy szavazata a valóságban 0'83-ra száll, vagyis 0'17%-al devalválódik. Dunamellékén tehát a presbyterianismus 0i.7%-al csökkent a zsinati árfolyamon! Hát Tiszántúl? Ott még nagyobb az értékcsökkenés. Volt eddig Tiszántúlnak 582 szavazatja. 556 gyülekezet után: egy gyülekezet szavazata csekély híján ponderált tehát 1-et. Jövőre lesz az 556 gyülekezetnek 785 szavazatja, azaz 556: 785 — 0 70: tehát a tiszántúli kis gyülekezetek eddigi egy szavazatja a valóságban leszáll 0 70-ra. vagyis 30 percenttel devalválódik. Egy tiszántúli presbyterium értéke a pesti zsinati árfolyamon tehát 30 percenttel csökkent! íme a több szavazatról szóló uj törvény számi anilag kifejezhető hatása a szavazatokra meg a presbyteri elvre. Bármily különösnek tűnik is fel igy statisztikailag kifejezve, de annyi tény, hogy az előzsinaton átlagban 20 és néhány percenttel hanyatlott a magyar református egyházban a — presbyterianismus. Hogy erkölcsileg mit csökkent a presbyteri elv értéke, ki tudná azt előre megmondani?! Nyírségi. Az ujbanoveei misszió köréből. »Bizony mondom néktek, a mit cselekedtetek egygyel ez én kicsiny atyámfiai közül, én magammal cselekedtétek. < Máté ev. 25, 40. Szeretetházunk fennállásának 4-ik évébe lépett. Az elmúlt 3 évben nemcsak folyó költségekre jutott, hanem az alaptőke 862 frtra emelkedett. A gyarapodást következő kimutatás tünteti fel: Év Bevétel Kiadás Tőkésíttetett 1888/89 402.46 156.11 246.35 1889/90 432.77 156.42 276.35 1890/91 611.35 271.51 JÍ39.84 Összesen 1446.58 584.04 862.54 584 frt 4 kr kiadásból, melyhez a gyermekek szülei 124 frt 40 krral járultak, e három év alatt 28 gyermeknek nvujtottunk módot, hogy tanulhasson. 25 pusztai s a szőlőhegyek közül való magyar gyermek, soha semmiféle iskolába nem jutott volna, ha szeretetházunkba fel nem veszszük. Elvesztek volna nemzetünknek, hitünknek! Az elért eredményért mondjuk együtt kegyes Jóltevőink: Áldott légy Ur Jézus, gyermekek igaz Barátja. Üdvözítőnk s a mi magvunk Üdvözítője mi utánunk! Szeretetházunk célját. Szász Károly ref. püspök ur. ekkép fejezte ki: »A szétszórtság miatt könnyen veszendőbe mehető gyermekek, e kicsiny lelkek összeszedésén dolgozik. Követni akarja a Krisztus példáját, összegyűjteni a maga kicsinyeit, mint a tyúk a maga csirkéit; és nem akarja, hogy egy is azok közül elveszszen, sem a lelki táplálék hiánya miatt, sem hogy a héják elragadozzák«. Az első két évben az idegen gyermekek egyes családoknál voltak elhelyezve, a misszió központján, Uj-Bánovcén. A 3-dik évben már egy fedél alá jutottak, egy család gondozása alatt, de még mindég bérelt helyiségben. Ugyancsak ezen év tavaszán részesültünk azon szerencsében, hogy Tóth János esperes ur, lic. theol. Venetianer Sándor lelkész úrral szeretetházunkat meglátogatta. A benyomást egyházmegyei évi jelentésében igy irja le: «Az ujbánovcei szeretetház, ez egyetlen ilynemű intézetünk megszemlélése által egyik legfőbb vágyam teljesült; valóban már maga az eszme képes felkölteni az érdeklődést, mig annak megtestesülése bizonyos emelő hatást gyakorol a lélekre. Ezúttal csak 3 idegen gyermek volt jelen az intézetben, kiknek jó gondozásban való részesíttetésük, a humánus bánásmód és helyes irányú neveltetés kinvomatai s hatása már arcuk szelíd és értelmes vonásaiban visszatükröződnek és valóban jól esik szemlélni, hogy mily bizalmat kifejező bátorsággal viselkednek e nagyobb részt pusztai vadonban felnőtt gyermekek az érkező idegenek jelenlétében*. Az említett bérelt helyiségben vannak a szórványból való gyermekek a folyó iskolai évben is. Szám szerint tizen. Mind a tiz magyar gyermek. A többiek, kik még jönnek, ismét egyeseknél lesznek elhelyezve. De — s ezzel jelen kérelmemet indokolom — a buza ára a tavalihoz képest nagyon magos, s igy sokkal több kiadásra van kilátás. Ezenkívül az elért eredménynél sem állapodhatunk meg. Tovább kellene a szeretetház ügyét fejleszteni. Házat szerezni. Az alaptőkét szaporítani, hogy a kamatokból lehessen egy-két ingyenes helyet fentartani. A tőkésített összeg nagyobb része eddig is kis adományokból folyt be. Azokhoz fordulok tehát, kiknek ha az atyafiak szüksége kivánta, mindég volt egy-két krajcárjuk, melylvel az Ür Jézus kicsiny s legkisebb tagjai segítségére jöttek. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében, ki értünk szegény gyermekké lett. kérem szives pártfogását ezen szegény gyermekek számára. Kérem kiváltképen ref. tanítóinkat, kik szeretetházunk megismertetésével tanítványaik szivére bizonyosan hatni fognak, hogy a kicsinyek között gyűjtést rendezni szíveskedjenek, hogy igy is erősítse az Ur hatalmát s végezze az 0 dicséretét a kicsinyek által! A legkisebb adományt és segítséget, pénzben vagy viseltes gyermekruhákban, nagy köszönettel veszem, s a »Prot. egyh. és isk. Lap«-ban nyugtázom.*) »Vajha a közjótékonyság szelleme nagyobb mérvben járulna buzgó támogatásával e páratlan intézetünk még magasabb fokrajemeléséhez«. Tóth János esperes ur e szavaival végzem szeretetházunk rövid ismertetését s kérelmemet annak támogatására. A szeretet Istene indítsa fel nagyok és kicsinyek, szülők s gyermekek, tanítók s tanítványok szivét szeretetházunk iránt, s az «áldozatok* mellett ajándékozzon meg sok oly lelkekkel. kik érte imádkoznak is, s e szeretetház *) A bánovcei misszió s különösen ;az áldásosán működő szeretetház ügyét melegen ajánljuk olvasóink b. pártfogásába. Szerk.