Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-20 / 51/b. szám

Béla képviselő sürgős ügyben kénytelen elutazni, he­lyébe a póttag: Lengyel Sámuel hívandó be. 4. Tisza István világi jegyző olvassa a napiren­den levő törvényjavaslat első részének «Az egyház kép­viseleti s kormányzati hatóságairól)) szóló első fejeze­tét «Az egyházközségekről.)) 5. Tisza Kálmán világi elnök a czím felolvasása után felteszi a kérdést : ki óhajt általában az első fe­jezethez szólani ? Felszólaló nem jelentkezvén, következik a rész­letes és pontonkénti tárgyalás. 6. A 11. §-nál szót emel. Mezei Albert. Véleménye szerint, minthogy a je­lenlegi zsinat czélja az 1881 -ki tövény revideálása és minthogy az olvasott § semmi változást nem szenvedett : időnyerés és a tárgyalás könnyítése czéljából ajánlva, hogy minden olyan §, mely eredeti szövegében maradt, egzszerű ráutalással ne elfogadtassék, hanem megtar­tassék. Beöthy Zsigmond nem ismeri el, hogy a zsinat fel ne ölelhetne minden törvényt, mert ez a zsinat is olyan törvényhozó testület, mint az 1881-ki. Tisza Kálmán világi elnök : Csak anynyit kell megjegyezni minden ilyen §-nál, egyezik a régi tör­vénynyel. Szabó Kálmán kifogást emel a : cckebelökben állan­dóan fentartani képesek)) kifejezés helyes volta ellen. A „képesek" szó kifogásra adhatnak alkalmat, jobb lenne «fentartani képesekw helyett a szövegbe: „fentartanak" szót illeszteni be. Gróf Tisza Lajos és Bernáth EL mér felszólalása után Tisza Kálmán világi elnök szavazat alá bocsát­ván a 11. §-r, a többség elfogadja az ajánlott módo­sitást. A 13. §-nál Kiss Albert az «az egyházmegyei ta­nács ...» szókat, ezekkel együtt az egész §-1 felfügesz­teni kivánja későbbi határozatig, mivel jelenben dönteni a vele kapcsolatos ügy tárgyalásáig, nem lehet. Révész Kálmán a § elejére «Az anya-, társ-, és leányegyházak» után kéri betétetni ,,fiókegyházak" szót mivel a fennebbi két §-ban megvan és ide is épen ugy tartozik. Gióf Dégenfeld Lajos felszólalása után, ki pártolja Kiss Albert és Révész Kálmán indítványát, a kérdés eldöntése szavazás alá jővén: a többség elfogadja a % füg­gőben tartását Révész Kálmán módosításával. A 14. §-ban Gyarmathy Miklós «annak idejében)) kifejezés helyett, mint véleménye szerint jobbat, ajánlja «az egyesülés idejébenw kifejezést. Váió Ferencz nem érti ezen kifejezésből: ciskolai vagyonból rendszerint stb.» a ((rendszerint)) szót, mely a régiben nincs meg. A 14. § ugyanazon okból, mint a 13. §, függőben hagyatik. A lé. §-nál felszólal Lukács Ödön ki a 16 —17. §-okat az egyházi adózással együtt óhajtaná tárgyaltatni. Tisza István véleménye szerint a 16. §-t most is meg lehet állapítani. A 16. § változatlan szöveggel marad. A 17. §-ba Körmendy Sándor betétetni kéri: ((el­bocsátó levelet tartozik kérni lelkészétől)), mivel gya­kori az eset, hogy egynémely tag egyházi adósságai hátrahagyásával költözik el, mit ezután felhajtani, sok nehézséggel jár. Doroghy Lajos ajánlja a konventi jegyzőkönyv 98. pontjaban foglalt módosítás elfogadását, t. i. pon­tosan határoztassék meg, «hogy az állandó lakással nem biró egyháztagok az egyházi adót maguk és csa­ládjuk után hol és miként fizessék?)) Ennek szükségét látja, mert e § inkább állandó lakhelylyel biró hívek számára ad utasítást, már pedig főleg az alföldön van­nak puszták, melyeken szórványosan sok hitsorsos él, kik voltaképen maguk sem tudják, hova tartoznak, me­lyik egyház kötelékébe ? Molnár Béla nem fogadhatja el az ajánlott módo­sitást az egyéni szabadság érdekében. Tisza Kálmán világi elnök utal ugyancsak a 98-ik pontra, hol ez is áll : «A nagybizottság e kérdés eldöntését az egyházi adózás fejezetének tárgyalása alkalmával kivánja eldönteni : mit az egyetemes konvent helyesel.» Doroghy Lajos erre javaslatát visszavonván: a 17. § függőben marad. Olvastatik a 18 § ; Bernáth Elemér mivel a má­sodik bekezdés szövegezését nem tartja egészen hatá­rozottnak, félreértés kikerülése végett annak negyedik sorába betétetni kivánja : «s ezekre vonatkozólag a tör­vényes stb» szót. Kiss Gábor szintén a második bekezdést kifogá­solja, nevezetesen: «egyházi felsőségnek engedelmes­kedni)) nem eléggé szabatos; itt a részleteket is felso­rolni kivánja, hogy minő esetekben ? Lukács Ödön a harmadik bekezdés ((oljT mérvű szegénység)) kifejezést hibásnak tartja, mivel viszályra adhat okot; ennél jobbnak tartja a régi törvény szöve­gezését : vagyontalan szegények.)) Beöthy Zsigmond nem tartja helyesnek Kiss Gábor indítványa értelmében a részletes megjelöléseket, mivel ugy sem lehetne mindent felsorolni. Révész Kálmán és Antal Gábor felszólalása után Várady Gábor szólal fel és ezen szóknak : ((törvényes egyházi felsőségnek» szabatosság tekintetében ily ren­dezését kéri: «egyházi törvényes felsőségnek.» Váró Ferencz pártolja Bernáth Elemér módositá­sát, de ezen szókkal : «és az ezek végrehajtásában el­járó stb.w A 18. § pontonként jővén eldöntés alá, elfogad­tatik a második bekezdésre Bernáth Elemér módosítása, egyebekben marad változatlan szövegében. Olvastatik a 19. §; Tisza Lstván ajánlja, hogy a 19 — 21. §-ok helyes sorrend kedvéért olyképen ren­deztessenek, hogy a mostani 19. § 21 -ik legyen, mivel az egyházközség belügyei intézéséről az egyházközség hatáskörébe tartozó ügyek felsorolása és mikénti gya­korlása után lehet szó. Az indítvány elfogadtatik, vala­mint a 19. § is (21-ik) eredeti szövegében. Olvastatik a 20. § (19-ik); Koncz Imre a 28. § 10. pontja alól kivenni és a 20. § a) pontjába beiktatni kéri következő szókat: «tanitók és énekvezérek,» mikor az a) pont igy hangzanék : «A rendes lelkész, tanítók és énekvezérek vál asztása stb.» Nagy Pál elvileg helyesnek tartja ez indítványt, de gyakorlatilag nem, mert vannak tanitói és énekve­zéri állomások, melyekre a szó szoros értelmében em­bert kell fogni. Ha tehát nem a presbyterium, hanem az egyházközség fogja tanitóit és énekvezéreit válasz­tani, megtörténhetik, hogy embert nem is kapnak pár­toskodás esetén, mig a presbyterium — nem lévén nagy testület — könnyebben ejti meg a választást. Kiss Albert a c) pont ((kölcsönügylet megkötésen kifejezését nem tartja világosnak ; ajánlja helyette e szók betételét: ((kölcsönfelvétel iránt.» A 20. § (19-ik) c) pontjába elfogadtatik az aján­lott mÓdosi*"ás, egyebekben maradt változatlan szöveggel.

Next

/
Thumbnails
Contents