Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-05 / 14. szám

utóbbi eset állhatna elő az ide-oda hajtható fülekkel?! Avagy mit mond a művelt, vallásos lélek Petőfinek eme soraira : Ha a föld Isten kalapja ; Hazánk a bokréta rajta ! ? — Ez lehet gyönyörű trópus, de nemde bizarr gondolat ! ? A dolognak summája pedig ez: az Istent lehet is, s emberi véges értelmünknél fogva szükséges is anthropomorphizáíni, különben szóval csakugyan megközelíthetetlen lenne, hanem tartsunk ebben mértéket, tartsuk meg a fenségesség mértékét! Naprágy. S. Szabó József. KÖNYVISMERTETES. A Károli-biblia hárömszázados örömünnepének emlékkönyve, a különböző beszédekkel, a Kárölt-szobor és vizsolyi templom képeivel, s a vizsolyi biblia egy hasonmása lapjával. Kiadta a ,,Károli emlék-bizottság", szerkesztette Radácsi György sárospataki theol. tanár. A tiszta jövedelem a ,,Károli alapu

-ot illeti. Előjizetési ára i frt, bolti ára i frt 25 kr. Sárospatak, 1891. A Gönczi örömnapok, a felejthetetlen Károliünnepély vonzó leírása, szép emlékkönyve áll előttünk. Későcskén érkezett s meglehet, hogy a késedelem a kelendőség rovására esik; de a munka értéke, azt liiszszük, nyert általa. Megujult örömmel, feltámadt ünnepi érzésekkel lapoztuk végig, s ugy tetszett, hogy még egyszer átéltük lélekben ama szép napok lélekemelő mozzanatait, melyeknek szem- és fültanúi valánk. Szivünk önkénytelenül hálára buzdult a Gondviselés iránt, hogy «három viszontagságos század és annyi szomorú félreértés és széthúzás után megengedte végre, hogy sziveink doboghattak és testvéri érzések között, egy akarattal áldozhattunk ama férfiú porai felett, a ki nehéz időkben, a jövőért munkálkodva, példás szerénységgel és hűséggel hintegette tömjéné javát a hazai protestantismus oltár-tüzére.)) E lendületes szavakkal nyitja meg a buzgó szerkesztő a gönczi örömnapok emlékeinek összefoglalását, a második Károli-emlékkönyvet, a ((Károli-biblia emlékkönyvéit. Ezután elbeszéli az ünnepélyhez való előkészületeket, közli a Károli-emlék és alap ügyében kibocsátott «Felhivás»-t, leírja a hidas-németi fogadtatást, a gönci felvonulást és fogadtatást, a templomi istenitiszteletet (közölve Kun Bertalan imáját és Kiss Áron beszédét), a templomon kívüli istenitiszteletet (közölve Novak Lajos egyházi beszédét). Majd a szoborleleplezést ismerteti, sorban közölve a báró Prónay Dezső beszédét, S. Szabó József pályanyertes Károli-életrajzát, dr. Duka Tivadar beszédét és Szász Károly bezáró beszédét. Ezután a közebéd és a pohárköszöntők, majd a hangverseny leírása, Kun Bertalan püspök rövid számadása s végül a függelékben a Károli-emlék eszméjét megpenditett hírlapi cikkek zárják be a 165 sűrűen nyomtatott lapra terjedő emlékkönyvet. Az Emlékkönyv becses és érdekes olvasmány. Becsessé tartalma teszi, az a sok magvas, tanulságos beszéd, melyeket egymás után végig hallgatni «akkor» talán fárasztó volt, de nyugodtan olvasni tanulságos és élvezetes. Elől a ref. egyház legidősb püspökének, Kan Bertalan- nak gazdag tartalmú, bensőségteljes imája; utána Kiss Áron szathmári esperesnek sajátos közvetlenséggel, bibliai kenetességgel, tiszta kálvinista szellemből fakadt egyházi beszéde, mely kivált bevezetésének és befejezésének közvetlenségével köti le figyelmünket; végül a Nóvák Lajos akkor abaujbaktai, most már ungvári lelkésznek szabad ég alatt tartott, bibliai zamatú, könnyed folyású, ifjú tűzzel teljes prédikációja: ezek az ünnepély szorosan vett egyházi elemének emlékei. Majd a szobor előtt tartott beszédek következnek, mindenik értékes és tanulságos a maga nemében; b. Prónay Dezső megnyitója nemes egyszerűségével, eszméi tisztaságával, szabatos történeti felfogásával nyeri meg tetszésünket. 5. Szabó József ismeretes «Károli élet-és jellemrajzáéról a közvélemény azzal állította ki a legnagyobb dicséretet, hogy azóta II—ik kiadásban forog lelkészeink és híveink kezén. Dr. Duka Tivadar üdvözlő beszédében a tárgy újdonsága, a felfogás vallásos bensősége, a biblia hatásának vonzó ecsetelése, a Biblia-Társaság világra szóló jótékonyságának szemléltető feltüntetése hatja meg lelkünket. Szász Károly bezáró beszédéből a történelmi igazságszolgáltatás és hatalmas apologia hangjai csendülnek füleinkbe elfeledett, lenézett és kellően még nem méltányolt Károlink, illetőleg az ő bibliafordítása felől; a beszéd olvasása fokozott tiszteletre és hálára buzdit az első teljes magyar biblia forditója iránt. E beszédek képezik az Emlékkönyv maradandó értékét. Érdekességét a gondos, kiválóan gondos szerkesztés adja meg. Radácsi barátunk nagyon szépen állította össze, többet kell mondanunk, nagy gyönyörűséggel, kitüntető jellemzetességgel elevenítette meg a Károli-ünnepély minden mozzanatát. Nem krónikát irt, száraz adatokat fűzve egymás után ; nem naplót szerkesztett, az elmondott beszédek és látott jelenetek egyszerű megörökítésével : Radácsi képet festett minden jelenetről, feltámasztotta az ünnepély minden jelentősebb mozzanatait, életet lehelt az átélt eseményekbe. Melegséggel és szeretettel, buzgósággal és lelkesültséggel tud szólani a jelenetek, alakok, szereplők dicséretes dolgairól, elnézéssel ezek gyengéiről, kritikával a fogyatkozásokról, szent haraggal a hibákról. Gyönyörködve olvassuk szép leírásait, megkapó jelenet-rajzait, lelkesítő hangulat festéseit, buzdító felhívásait. Elismerés és dicséret adassék neki azért, hogy ama szép napok kedves emlékeit ily érdekesen összegyűjtötte az érdeklődő kortársaknak s a késő utódoknak. Radácsi egyike azoknak a buzgó férfiaknak, kik .a Károli-emlék megpenditése és létre hozása körül a legtöbb érdemet szereztek : szívvel, szóval, tollal agitált, lelkesített, dolgozott, hogy az «istenes vén ember)) emléke közöttünk felujuljon és megérdemelt méltatásban részesüljön. Lelkének és sok vele együtt érző léleknek ez az óhajtása teljesük ; de hátra van még ama másik, mind több és több elmét foglalkoztató vágy teljesülése: egy tekintélyes «Károlialap» létesítése s népies irodalmunk megteremtése. Nos ha komolyan összefogunk, ha teljes szívből minden erőnkből óhajtjuk és akarjuk, ez is nem sokára meglesz. A Gönczön támadt felbuzdulás akkor mélyebb nyomokat is fog hagyni a lelkekben, a közegyházban s ennek intézményeiben. Legyen ez ünnepély emlékezetes kezdete egy általános országos fellendülésnek. Ne késsünk megérteni az idők jeleit s felhasználni s megszerezni — mig nem késő — az időszerű eszközöket. Teremtsük meg a Károli-alapot s általa a protestáns népies irodalmat 1 E felette szükséges és sűrűen hangoztatott cél-