Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-20 / 51/b. szám

oldalán nem sokat lendít; de lényegesen javítja a kérdés gyakorlati alkalmazását, mert a nagy gyülekezetek által való majorizáihatás veszélyét nagyban csökkenti. A többség e kérdés megoldásában elvi vívmányt is lát: a népképviseleti elv bevonulását a kálvinista orthodox presbyterianus rendszer keretébe. Az utolsó napi tárgyalás, mikor e kérdés eldöntés alá került, szintén élénk volt, s azzal végződött, hogy 28 szavazattöbbséggel (65 szemben 37-tel) elfogadtatott a gróf Tisza-féle módositvány. Erdély presbyteriumai és az ország népesebb gyülekezetei kaptak tehát egy kis «Krisztkindli»-t ; de hiszszük, hogy a főzsinaton a közegyház, a papság, a tanárikar, a tanítóság stb. is fognak kapni legalabb egy kis — piros tojást ! * Vállásos estélyek pesti egyházunkban. Negyedik vallásos estélyünk, mely szerdára volt hirdetve, az esti zsinat miatt csütörtökön tartatott meg a vármegyeház nagy termében. A közönséget kissé konfundálta' e terminus változtatás : kevesebb számmal jelent meg, mint előző alkalommal. A programmon közének, előírna, előadás, karének, utóima és közének voltak az egyes pontok. Mindenik szépen sikerült. A közének után Papp Károly lelkész magvas és szépen elmondott imája nagyon jól hangolt. Dr. Szabó Aladar theol. professzor előadása a spanyolországi protestánsok kiirtásáról és feltámadásától érdekes hasonmása volt Balogh F. múltkori előadásának. A lelkünk előtt elvonult ké=pek a spanyol hitsorsok szenvedéseiről, az inquisitio altali kiirtatásokról, egyes martyrok megindító történetéi ől, a valladolidi és toledói gyülekezetek megsemmisítéséi ől és napjainkban történt feltámadásáról ujabb adatokkal erősítették azon történeti tapasztalatot, hogy a protestantizmus a szabadság apostola és martyrja. Az előadáshoz fűzött szellemes tanulságok a protestantismus missziójáról nagyon helyén voltak. Az utóimát György László püspöki mondta magas szárnyalással, ifjúi hévvel. A theologusok karéneke is tetszésben részesült. — Az estélyek az ünnepekre való tekintetből egyelőre szünetelni fognak. * Ebéd a dunamelléki zsinati képviselők tiszteletére. ±zász Károly dunamelléki püspök a dunamelléki zsinati képviselők tiszteletére f. hó 16-án a zsinat elnapolása alkalmából ebédet adott. Az ebéden a dunamelléki zsinati tagokon kívül Szász Domokos - erdélyi püspök, Zseny József zsinati háznagy, György László püspöki titkár voltak jelen. * Az Országos Protestáns Árva-Egylet igazgató-választmánya f. hó 17-én d. u. 5 órakor gyűlést tartott. Felvétetett egy ujabb növendék: Kovács Pál Orosházáról. Bejelentetett, hogy a Jószív sorsjegyek jövedelméből újabban 279 frt 27 kr. jutott az árvaegyletnek, s hogy közelebbről ismét 70 frt adomány folyt be az elnöknél, valamint több szives adomány a karácsonyfára. Az évi szokott karácsonyfa ünnepély f. hó 24-én d. u. 4 órakor lesz, a mikor az eddigi szokástól eltérőleg csak magyar beszéd fog tartatni. E beszéd tartására Kenessey Béla theol. tanár és választmányi tag kéretett fel. * A néptanítók nyugdíjáról szóló törvényjavaslat volt szőnyegen e héten a képviselőházban. A javaslatot általánosságban egyhangúlag elfogadta a ház, bár az ellenzék több érdekes felszólalásban igyekezett a javaslaton javítani. Igy Kovács Albert a nyugdíj alap és befizetések alapján mathematikailag bizonyítgatta, hogy a nyugdíjt még méltányosabb módon lehetne rendezni. Mások azt kívánták, hogy a szolgálati idő 40 évről 35-re, rokkantság esetében pedig 30 évre szállitassék le; Kiss Albert a tanulók 15 kros évi járulékát kívánta a javaslatból tömhetni, hogy fizesse azt az állam. A többség az eredeti propositiókat fogadta el. A javaslat, mely a dec. 18-iki ülésben részleteiben is letárgyaltatott, nem igen szenvedett lényeges változást. * A budai vasárnapi iskolák karácsonyi ünnepélye f. hó 19-én tartatik a budai tornacsarnokban. Az értékes programmon gyülekezeti ének, antiphonia, ifjúsági kar és férfi kar, ajándékok kiosztása stb. vanvan jelezve. Az alkalmi imát dr. Szabó Aladár, a beszédet Kenessey Béla theol. tanárok mondják. A pesti vasárnapi iskolák szokásos ünnepélye a járványok miatt bizonytalan időre elhalasztatott. * A gyülekezetek életéből. A dévai egyházból írjak Lapunknak, hogy nagy-klopotivai Pogány György, Hunyadmegye főispánja és a vajdahunyadi ev. ref. egyházmegye főgondnoka a dévai reformált gyülekezetnek örök alapitványképen 1000 frtot adományozott, melynek kamatait már a jövő éven kezdve a gyülekezet lelkipásztora fogja élvezni, ((jutalmazásul az ifjúság valláserkölcsi oktatása, konfirmálása, továbbá az egyházközség szegény sorsú tagjainak, kiváhképen pedig az özvegyeknek és az árváknak lelki gondozása körül való fáradozásaiért.)) Az alapítólevél a következő szép szavakkal záródik: «A jó Istent pedig, kinek megsegitő kegyelméből ezen szerény alapítványt tehettem, buzgó [ imádságban kérem, hogv a dévai reformált gyülekezetet a maga szép elhivatásának teljesítésében az idők végéig segítse és áldja meg !» Ezen szép alapitvány, mely az érdemekben gazdag főgondnok lelkületére és érzelmeire oly szép világot vet, nem az egyedüli, melylyel ezen fenkölt gondolkozású főkurátor a magyar nemzeti közművelődés ügyét ama nemzeti tekintetben annyira veszélyeztetett vármegyében előmozdítani törekedett. Néhány év előtt a szászvárosi reform, gymnásiumnál 1000, most pedig a dévai állami főreáliskolánál 1500 és a dévai áll. tanitóképezdénél 500 frt alapítványt tett a szegény sorsú tanuló ifjak fölsegélésére és igy az ő jótékony alapitváuyainak összege 4000 frt. «A jókedvű adakozót szereti az Isten» és éltesse még soká reform, anyaszentegyházunk és magyar nemzetünk örömére! * A beregmegyei bilkei misszió köréből írják Lapunknak, hogy az ujbori urvacsorázást valóságos ünneppé tette két kellemes meglepetés. Ekkor használtak először a néhai Prot. Egylet által ajándékozott ezüst kelyhet és tányért (felirata: «A beregmegyei bilkei ev. ref. missziónak emlékül, a magyarországi protestáns egylet mint alapitója 1891.))) és ekkor használták először a munkácsi iparos nők által közadakozásból szerzett diszes urasztali terítőt. Nov. 29-én Bükén, dec. 6-án pedig — irja tudósítónk — Ilosván ünnepeltük meg az 1791. XXVI. t. czikk százéves fordulóját. Mindkét alkalommal nagy számtan gyültünk össze, különösen Ilosván. Járásbíróság, főszolgabírói hivatal, csendőrség, Pintér József főszolgabíró vezetése alatt a felvidéki, körjegyzői kar valláskülönbség nélkül. Istenitisztelet végeztével Komlósy Béla missziói főgondnok és Pintér József főszolgabíró vendégszerető hazához voltunk hivatalosak. Halátlanság volna fel nem említenem ez alkalommal még, hogy Dolinay Bella s Ilosvay Sándor 50 frttal ajándékozták meg egyházunkat. A jó tett magában hordja jutalmát. — Eddig tudósítónk, Szabó A. bilkei misszionárius. Mi pedig örömmel registráljuk misszióink intensív fejlődését s újból ismételjük, hogy