Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-20 / 51/b. szám

ahol orvosságot kellene keresnetek, hogy ott veszedelmet találjatok. Azért akkor lesztek méltók e szentségnek vételére, a mikor mindenestűi méltatlanoknak valljátok magatokat Istennek kegyelmességének vételére és járultok csak a Krisztus érdeméhez és az ő áldozatja és elégtétele által, hiszitek, hogy bevétettek Istennek kegyelmébe minden érdemetek kívül. Ez az igaz méltóság, Istennek előtte, ami méltatlanságunknak ismereti. Kíván pedig Isten tőlünk ily engedelmet is, azaz jóra való tökéllést, hogy életünk egyesedjék Istennek kegyelmes akaratjával és hogy szüntelen könyörgjünk. Azért így kell ez szentséghez járulni : először. Az Krisztus szent halálában és vére hullásában kell minden bizodalmunkat helyeztetnünk, és erre támaszkodnunk. Másodszor: Az örök Atya Istennek buzgó szívből hálát kell adnunk, ilyen nagy irgalmasságáért, hogy egyetlenegy fiát érettünk nem szánta, hanem váltságunkért adta és kegyelmébe fogadott. Harmadszor : Az atyafiúi szeretetet kell gyakorlanunk, egymásnak ellenünk való vétkét megbocsássuk, és magunk is a kiket megbántottunk megengeszteljük, hogy igazán megaláztassunk Istennek előtte. Negyedszer, gondolkodjunk kimúlásunkról és örök életünkről, mert ugyan nem e világi kenyerünk és életünk nékünk a Krisztus, hanem lelki és mennyei, és az örök életre élünk általa. Azért járulunk e szent vacsorához, hogy az örök életnek vételében megbizonyosodjunk. Ötödször, imígy gondolkodjál keresztyén : az Atya Úristen nékem ígérte az örök életet szent fia érdeméért, én igen erőtelen vagyok és késedelmes az hijedelre, azért a kegyes Atya Isten, hogy az én gyarlóságomnak ebbe is segítene, az ő szent fiát ma én nékem zálogul adja, kinél neki nogyobb kincse nincsen, hogy e nagy zálog mellett inkább megnyugodjék lelkem Istennek Ígéretében és az örök életben és kétség nélkül megváltja tőlem a zálogot, és megadja az örökséget. Ismég azok járulnak ide méltatlan: Először, kik csak az egy Krisztusban nem vetik örök idvességük bizodalmát és az ő halálának érdemében meg nem nyugosznak, hanem bálvány imádásokra és maguk érdeme bizodalmára vitetnek. Másodszor, kik tiszta szívből nem adnak hálát az örök atya Istennek ilyen nagy jó téteményiért, sem nem könyörögnek, hanem kevélyen, képmutatóképpen fölfuvalkodván, vakmerőképpen járulnak e nagy szentséghez. Harmadszor, kik csak szokásbul veszik e szentséget. Sem nem jobbítják életüket, irigységben, haragban, kegyetlenségben élnek, nem gondolkodnak isteni és atyafiúi szeretetről. Negyedszer, kiknek soha Isten országa lelkökben nem forog, hanem ez világiak felől bölcselkednek. Eszetekbe vegyétek pedig, nem tészen a szentség szentekké, de szenteknek szereztetett. Nem ad örökéletet, hanem a Krisztus által vett örök életben megerősít. Azért úgy járulj ide, hogy a méltatlanságnak bűneiben, ne találtassak Mert úgy kezdesz járnod, mint a Júdás, kinek a falat kenyér vétele után Krisztus urunk kezéből, belé menne a Sátán. Joh. 13. Nem hitetlen életi azért e szent vacsora, hanem Istennek hivőjé-é ? Hallgassatok reá az igékre melyekkel szerzé a mi nemes Idvezitőnk, e szent vacsorát, így vannak megírva az evangélistáknál és szent Pálnál. Az mi urunk Jézus Krisztus az éjen, melyen elárultaték és tanitványival vacsorálék (sic.) fölvevé a kenyeret és mikor megáldotta volna, és hálákat adott volna, eltördelé, és adá tanítványainak mondván : vegyétek, egyétek ez az én testem, mely ti érettetek eladatik ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. És minek utánna vacsoráltak volna az poharat is fölvevé és hálákat adván nékik adá, mondván : igyatok ebből mindnyájan, ez új testamentomnak pohara az én véremben, ki ti érettetek ki ontatik bűnötöknek bocsánatjára. Ezt cselekedjétek valamenynyiszer iandjátok az én emlékezetemre. Annak utánna mondja : lm halljátok a Krisztus parancsolatját. Aki ide nem járul, megszegi parancsolatját. És az idvességes hasznot, mely innét következnék önként eltaszítja tőle. De hogy tinektek a ti hitetek mind Istennek és mind e világnak előtte bizonyos legyen egynehány kérdéseket kérdek tőletek, melyek ez idvességes lakodalomnak hasznait ajánlják és feleljetek reájuk. Hiszitek-e azt, hogy a Krisztus Jézus meghalt érettetek és vérét kiontotta bűneiteknek elmosására ? Hiszszük. Hiszitek-e, hogy az Atya Úristen a Krisztus halálát és vére hullását elég néven vette legyen ti bűneiteknek bocsánatjára és megigazulástokra ? Hiszszük. Hiszitek-e, hogy az Atya Isten immár szeret titeket, fiai gyanánt tart, és az örök életet néktek adja ? Hiszszük. Hozzájárultok-e ez bizodalommal a Krisztus vacsorájához ? Hozzá. A Krisztusnak szent testével és szent vérével való egyesülésiek legyen ti néktek a ti'hiteteknek erősségére, bűnötöknek bocsánatjának megbizonyosodására és az örök életnek bennetek elkezdésére. Ámen. (Vége köv.) Thúry Etele. KÖNYVISMERTETÉS. A gyermek első tanítója. Gyakorlati vezérkönyv az elemi népiskola 1. osztá/yaban kötelezett összes tantárgyak tanítására. A miniszteri tantervhez alkalmazva. Irta: yuhay Antal, fővárosi tanító. Ezt a czímet viseli egy terjedelmes, 377 lapra terjedő és csinosan kiállított könyv, mely a napokban hagyta el a sajtót, melynek megjelenését semmiféle reklám meg nem előzte; de midőn a nyilvánosság elé lépett, a napi lapok majdnem mindenike kiváló elismeréssel nyilatkozott róla. Én is ebben a helyzetben vagyok. Olyan tankönyvet, mely tetszésemet annyira megnyerte volna, mint ez, megvallom : rég nem olvastam, mert ityen művet csak oly ember írhatott, a ki hivatásból tanitó, s a ki tökéletesen otthon van tanítványai körében, kiket szeret, a kiknek javáért lelkesedik, de lelkesedésében is gyakorlati és az életnek akar nevelni. Az érdekes könyv 4 részt foglal magában. I. rész : Hit és erkölcstan. II. rész: Magyar nyelvtan. III. rész: Szamtan. IV. rész : Ének. Az első részben, a viszonyok természeténél fogva, a hit és erkölcstan anyagát nem adja, mivel a vallástanítás az egyes felekezetek jogkörébe tartozik, de már a második részben, a beszéd és értelem-gyakorlatok kereté-